Talajjavítás, szennyezés mentesítáés I.

Az előadások a következő témára: "Talajjavítás, szennyezés mentesítáés I."— Előadás másolata:

1 Talajjavítás, szennyezés mentesítáés I.
Barótfi I., Környezettechnika, 2000 Anton A. szerk, Talajszennyeződés, talajtisztítás Stefanovics, Talajtan

2 Egy nem megfelelő analitikai eljárás

3 Talajjavítás okai

4 Fizikai talajjavítási módszerek
Altalajlazítás Talajcsövezés Lecsapolás Mélyforgatás Homokzónás planirozás Altalaj trágyázás

5 Kémiai talajjavítás Meszezés (5-20 t/ha)
Meszes altalj terítés (pl. lösz), 5-7 cm ráhordás, beforgatás Gipszezés Lignitporos javítás Biológia talajjavítás (vetésforgó, zöldtrágyázás) A fenti módszereket kombinálva is alkalmazzák.

6 Savanyú talajok hátrányai
Nem történik meg a humuszanyagok koagulációja pH< 5,5 az Al és Mn oldható, ami toxikus egyes növényekre; korlátozott a P, Mg, Ca és Fe felvétel kultúrnövények csökkent biológiai aktivitást mutatnak Javítás főleg meszezéssel

7 Szikes talajok hátrányai
Romlott vízgazdálkodás Romlott talajszerkezet Gyenge tápanyagforgalom Növények mérgezése Javítás Vízrendezés (csövezés, öntözés csökkentése) Kémiai javítás (gipsz, mészkőpor, lösz) Fizikai javítás

8 Homoktalajok hátrányai
Kis humusz tartalom (kolloid szegénység), Csekély víztartóképesség, Deflációs veszteségek (rögök hiánya), Javítás Altalaj-trágyázás Fóliázás Meszezés

9 Talaj szennyezésének eredetei

10 Talajszennyezések arányai különböző országokban

11 Peszticidek hatásai

12 Szennyezés sorsa a talajban
Perzisztens szennyezők akár több évtizedik is megmaradnak.

13 Szennyezés mérgező hatás függ:
A szennyező anyag toxicitási erősségétől, Az szennyezés koncentrációjától (oldhatóság), Szennyezés időtartamától (perzisztens), Mátrix hatástól, (szinergeizmus), Szervezetbe való bejutás módjától Az élő szervezett korától állapotától Akut- krónikus toxicitás Biomagnifikáció, bioakkumláció, perzisztencia

14 Dioxin izomerek eltérő mérgező hatása
A legmérgezőbb, az egységnyi mérgezési faktorral rendelkező (TEF) 2,3,7,8-dibenzo- p-dioxin (2,3,7,8-TCDD), szerkezete

15 Nehézfémek oldhatóságának pH függése
Az oldhatóságot befolyásolhatják a komplexképző humin anyagok.

16 Talajszennyezettség fokozatai és következményük

17 Szennyezettség fokozatai
A: háttér koncentráció, B: szennyezettség határérték, Ci: intézkedési érték, D: kármentesítési határérték,

18

19 Kategóriák a terület érzékenysége szerint
Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek, ahol az intézkedési szennyezettségi határérték C1 Érzékeny területek, ahol az intézkedési szennyezettségi határérték C2 Kevésbé érzékeny területek, , ahol az intézkedési szennyezettségi határérték C3

20 Fokozottan szennyező anyagok
Ásványolaj termékek Szervetlen ionok: nehézfémek (Hg, Pb, Cu,Cr(V), Ni), As, CN Szerves mikroszennyezők Peszticidek (DDT, atrazin, 2,4,5-T, kloroform, PCB) Ipari melléktermékek (PAH, dioxinok) Gyógyszerek (fogamzásgátlók, antibiotikumok) Háztartási kellékek (fertőtlenítők, mosószerek)

21 Magyarországi határértékek talajokra

22 Talaj biológiai szennyezettségi határértéki

23 Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítási határértékei

24 Szennyezésmentesítés lépései
Felmérés A szennyezés terjedésének megakadályozása (lokalizáció) Részleges mentesítés Teljes mentesítés, helyreállítás

25 Beavatkozás sürgősségét befolyásoló tényezők
Szennyezők toxikus hatása Vízbázisok veszélyezettsége Potenciális vízbázisok veszélyezettsége Lakott terület közelsége Szennyező gyors terjedése

26 Remediáció folyamatábrája

27 Mintázás különböző szennyezési profiloknál
Mintavétel általában fúrással, gyakran talajvízig.

28 Szennyeződési profilok felszíntől függően

29 Mintaszám és a mérés hitelessége

30 Szennyezések formái a talajban
Lehet teljes átitatás, elárasztás is

31 Extrakció szilárd mátrixból
Fázisegyensúly Diffúzió - konvekció Nedvesítés Szemcseméret (Soxlet, ultrahang, mikrohullám, ASE)

32 Oldékonyság szerinti kioldás (Speciáció)
Förstner módszer I.kicserélhető (NH4OAc) II. karbonátos (HOAc) III. könnyen redukálható (NH4OCl) IV.közepesen redukálható (NH4OH) V.oxidálható frakciót (H2O2/NH4OH) Nemzetközi módszer A kicserélhető/karbonátos (H2O) B könnyen redukálható (2M HCl) C oxidálható (8M HNO3) Maradék feloldása: HF + HNO3

33 Szennyezések terjedése a talajban

34 Szennyezés útja a forrástól a kútig

35 Olajszennyezés tovaterjedése és a talajvízszint kapcsolata

36 Terjedés függ a szennyező anyag tulajdonságaitól

37 Mentesítés módjai A talaj kiemelése nélkül (in-situ)
Talaj kiemelésével (ex-situ) A telephelyen (on-site) A szenyezés elszállítása után (off-site)

38 Tisztítási eljárások Pneumatikus (könnyen illók, in-situ)
Termikus (könnyen és közepesen illók, in-situ) Talajmosás (in-situ, ex-situ) Biológiai bontás(in-situ, ex-situ) Égetés (ex-situ)

39 Tisztítási technológia kiválasztását befolyásoló tényezők
Szennyező illékonysága Szennyező oldhatósága vízben, szerves oldószerekben (hidrofil-hidrofób) tulajdonságok) Szennyező kémiai, biológiai bonthatósága

40 Ex-situ termikus eljárások
Alacsonyhőfokú deszorpció ( °C) Magas hőfokú deszorpció ( °C) Vitrifikáció, talaj megolvasztása üvegesítése Égetés ( °C) Pirolizis ( °C)

41 Talajtisztítási eljárások

42 In-situ talajlevegőztetés

43 In-situ kilevegőztetés

44 In-situ kioldás

45 In-situ talajtisztitás kioldással

46 In-situ kombinált levegőztető kioldó módszer

47 Elektrokémiai talajtisztítás
Pl. nehézfémek (Pb, Cu, Cr), CN, Cl, AsO3

48 Kombinált, hő és elektromos tisztítás

49 Ex-situ kioldásos tisztítás folyamatábrája

50 Talajmosás folyamatábrája

51 Ex-situ kilevegőztetés

52 Kombinált ex-situ tisztitás

53 In-situ bioremediáció

54 Ex-situ bioremediáció

55 Ex-situ bioremediáció

56 Ex-situ bioremediáció

57 Ex-situ bioremediáció

58 Fitoremediáció

59 Égetéses talajtisztitás

60 In situ lehatárolás

61 Hulladékok felső lehatárolása

62 Hulladéklerakó monitorozása

63 Ívóvíz védelme lehatárolással