A talaj kémiája & a talajszennyezés

Az előadások a következő témára: "A talaj kémiája & a talajszennyezés"— Előadás másolata:

1 A talaj kémiája & a talajszennyezés
80% kémia ELTE Radnóti Miklós Gyakorlógimnázium Készítette: Chu Huy Thang & Balázs Gábor

2

3

4

5

6

7 A talaj A földkéreg legfelső, laza, termékeny rétege
Része a bioszférának Alapkőzetből mállással képződik Kémiai, biokémiai folyamatok Vizet & tápanyagot biztosít a növények számára (Háromfázisú polidiszperz rendszer) A tolaii fullkehregh legfelshew laza, tarmehkenh rehtegheh.

8 A földkéreg A Föld legkülsőbb kőzetburka 5-40 km vastag
Kőzetei ásványokból állnak Fontosabb ásványok: SiO2, Al2O3, Fe3O4, CaCO3, FeS2, PbS, CaSO4.2H2O, NaCl, NaNO3, KNO3

9 Talajképződés Mállással képződik
Fizikai mállás: hőmérsékleti ingadozás, szél vagy víz általi aprózódás Kémiai mállás: csapadékvíz, savas kémhatás miatti hidrolitikus folyamatok Biológiai mállás: élőlények elrothadásával humusz keletkezik (Humuszsavas mállás: 5 alatti pH-nál) a tolaii mallassahl k ppsehdick

10 A humusz Sötét színű Bonyolult szerkezetű
Huminsavak – vízben oldhatatlan Fulvósavak – vízoldható Szerves anyagok elrohadásával keletkezik Kolloid méretű részecskéi a talajkolloidok Óriási fajlagos felület Nagy adszorpciós képesség Vizet és ionokat kötnek meg cervesh anyagock ellrohhhadashavahl keletkezik

11 A talaj kémiai összetétele
Málláskor a kőzetekből vegyületek oldódnak ki Először nátrium-,káliumvegyületek Utána kalcium-, magnéziumvegyületek Fe(II)-vegyületek a talajlevegőben Fe(III)- vegyületekké oxidálódnak Szerves anyag tartalom: el nem bomlott élőlények maradványai

12 A talaj kémhatása Alapkőzet
Bazalt, andezit: savanyú Mészkő, dolomit: bázikus Humusz (humin-, fulvósavak): savas kémhatás CO2 ― H2CO3: savas kémhatás Al3+ hidrolízise (Al(OH)3): savas kémhatás Kilúgozás: lúgos kémhatás Zuzmók savas kémhatást termelnek

13 A talaj pórusrendszere
Talajrészecskék között pórusok Pórusokat levegő, víz tölti ki Nagyobb pórusokból a víz elszivárog Gyökérlégzés során a talajlevegő összetétele megváltozik: Nő a CO2- és vízgőztartalom Csökken az oxigéntartalom a por ushokat leveghew, veez tultee key

14 Talajtípusok Alapkőzettől, mállási folyamattól, környezettől függ
Homokban, agyagban illetve humuszban gazdag talajok Ca2+: morzsás, üreges, oxigéndús talajok Na+: tömör, levegőtlen talajok Zonális és azonális talajok

15 A talajszennyezés Közvetlen & közvetett (levegő által)
Öntisztuló képesség Mechanikai szűrés Adszorpciós képesség Mikroorganizmusok Több szennyezőanyag a felszín alatti vizeket is szennyezi Mezőgazdaság, ipar, háztartások, közlekedés

16 Mezőgazdasági eredetű szennyezés

17 Műtrágyák Mesterséges, jól oldódik vízben
Nitrát: KNO3, Ca(NO3)2, NH4NO3 Foszfát: Ca(H2PO4)2 Káliumion: KNO3, KCl Aniont is hasznosítja a növény Szennyezés: rossz minőségű vagy nagy mennyiségű műtrágya kerül a talajba

18 Növényvédő szerek (peszticidek) a növényi kártevők ellen használt mérgek Szerves nitrogén-, foszfor-, kénvegyületek Több, mint féle Baktériumok, gombák, rágcsálók, rovarok, gyomnövények ellen Gyorsan ártalmatlan anyagokra bomlanak le

19 A DDT Diklór-difenil-triklóretán Erős rovarméreg, rovarkártevők ellen
Káros hatások, emberre is 1940-es évektől 1969-ig forgalomban Ma is kimutatható

20 Ipari eredetű szennyezés

21 Ipari szennyezés Melléktermékek szennyeznek
Szakszerűtlen tárolás, veszteség, balesetek Szennyezők: nehézfémek, fosszilis E-hordozók égetésével keletkezett gázok, kőolaj feldolgozásából származó CH-k, benzin Talajcsere – nagyon szennyezett területek

22 Háztartási eredetű szennyezés

23 Az eldobott szemét Fémhulladékok: lassú oldódás, mérgező vegyületek
Műanyagok: marha lassú oldódás Legveszélyesebbek a szárazelemek (Ni, Cd, Zn) Fekália „Zsolti a béka, figyeld, hogy nyomja le épp a környezet- szennyezőket”

24 A közlekedés talajszennyezése

25 A közlekedés Autómosás: olaj illetve mosószer
Utak sózása: só kerül a talajba (NaCl, KCl) Tönkreteszi a talaj szerkezetét Pusztítja az élővilágát Korrodálja a verdák karosszériáját

26 Szponzorálta: kusunum a figyelmet! vissont hullash ra!
sponsorulta ah peh ef teeh

27 Források Albert Viktor – Hetzl Andrea: Környezeti kémia