A településrendezést érintő jogszabály változások 2013. január 01.-től Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész A településrendezést érintő jogszabály változások 2013. január 01.-től

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Jogszabályi környezet változásai: Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény változásai  új végrehajtási rendelet a településrendezési tervek tekintetében: A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Kormányrendelet (továbbiakban: ¶ R.) A kormányrendelet tartalmazza a településfejlesztési koncepcióra, az integrált településfejlesztési stratégiára, a településrendezési eszközökre, valamint azok tartalmára, elkészítésének, egyeztetésének és elfogadásának rendjére, továbbá a településképi véleményezési eljárásra, a településképi bejelentési eljárásra és a közterület-alakításra vonatkozó szabályokat. A rendelet új településrendezési jogintézményeket határoz meg: a településképi véleményezési eljárás, a településképi bejelentési eljárás, a településképi kötelezés és a közterület-alakítás.

A településrendezési eszközök fogalma 2013. január 1-től megváltozott Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész A településrendezési eszközök fogalma 2013. január 1-től megváltozott - Településszerkezeti terv Helyi építési szabályzat (Szabályozási Terv) Kikerült a Településfejlesztési koncepció, a településrendezési eszközök fogalom meghatározásából! A hosszútávra szóló településfejlesztési koncepciót az önkormányzat a megállapításáról szóló döntés mellékleteként fogadja el. A tartalmi követelmények meghatározásra kerültek: az 1. számú melléklet szerinti megalapozó vizsgálat alapján kell elkészíteni A tartalmi elemek összevonhatók, átcsoportosíthatók, indokolt esetben egyes elemei elhagyhatók, a település sajátosságainak megfelelő részletezettséggel kell kidolgozni.

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Településszerkezeti Terv: Megalapozó vizsgálat (1. számú melléklet szerint): 1. Helyzetfeltáró munkarész 2. Helyzetelemző munkarész 3. Helyzetértékelő munkarész Alátámasztó javaslat (3.számú melléklet szerint): 1. Környezetalakítási terv 2. Szakági javaslatok 3. Közlekedési javaslatok 4. Közművesítési javaslatok 5. Környezeti hatások és feltételek 6. Hatályos településszerkezeti tervvel 7. való összhang bemutatása 8. Szabályozási koncepció 9. Beépítési terv 10. Környezeti értékelés

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Településszerkezeti Terv: Amennyiben a koncepcióhoz elkészült a megalapozó vizsgálat, az - szükség szerint aktualizálva - a településszerkezeti tervhez is felhasználható. A megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat a település adottságainak figyelembevételével készül. Az egyes elemek: összevonhatók fejezeten belül átcsoportosíthatók bővíthetők egyes részelemei indokolt esetben elhagyhatók A hosszútávra szóló településszerkezeti tervet az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el.

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész A Helyi Építési Szabályzat: A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban készül. Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg. Helyi építési szabályzat készülhet: 1. a település teljes közigazgatási területére 2. az együtt tervezendő területekre amelyek összességében a település teljes közigazgatási területét lefedik 3. külön az együtt tervezendő területre vagy területekre és külön az együtt tervezendő területen, területeken kívüli közigazgatási területre

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész A Helyi Építési Szabályzat: A megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat a település adottságainak figyelembevételével készül. Az egyes elemei összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a indokolt esetben elhagyhatók. A településszerkezeti tervhez készített megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat szükség szerint aktualizálva, kiegészítve felhasználható. Helyi építési szabályzatot kell készíteni: 1. az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területekre 2. a településszerkezet, a természeti adottság, a tájhasználat, tájszerkezet védelme, az épített örökség, az építés vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő területekre 3. a településszerkezeti tervben meghatározott, a természeti tényezők által kiemelten veszélyeztetett területekre 4. közterület kialakítása, módosítása vagy megszüntetése esetén 5. az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, amennyiben a település sajátosságai és adottságai azt indokolják

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész A Szabályozási Terv: A helyi építési Szabályzat melléklete a Szabályozási Terv A településszerkezeti tervvel összhangban készül: az állami ingatlan-nyilvántartási alaptérkép felhasználásával a szabályozási tartalomnak megfelelő méretarányban A szabályozási terv: kötelező más jogszabály által elrendelt javasolt tájékoztató elemeket tartalmaz Minimális tartalom: építési övezetek, övezetek lehatárolása és jele más jogszabály által elrendelt védelmek és korlátozások

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Új elem a partnerségi egyeztetés: Az Önkormányzat a teljeskörű nyilvánosság biztosításával a tervezés előtt dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza: egyeztetésben résztvevők tájékoztatásának módját és eszközeit dokumentálás, nyilvántartás módját el nem fogadott javaslatok, vélemények indoklásának módját az „elfogadások” nyilvánosságát biztosító intézkedéseket

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Egyszerűsített eljárás Állami Főépítész A településrendezési tervek egyeztetése, elfogadásuk rendje: Az egyeztetési eljárás lefolytatása nélkül a tervek nem fogadhatók el, kivéve a magasabb szintű jogszabály rendelkezésének változása miatti előírás hatályon kívül helyezése esetében. Minden más esetben az alábbi három eljárás típus egyike szerint kell egyeztetni: Teljes eljárás Egyszerűsített eljárás Tárgyalásos eljárás Az eljárás típusának meghatározására a településrendezési eszközök kidolgozását vagy módosítását megelőzően kerül sor. Amennyiben az eljárás típusa nem határozható meg egyértelműen, a polgármester egyeztetést kezdeményez a kérdés eldöntésének érdekében az állami főépítésznél, aki az egyeztetés alapján javaslatot tesz az eljárás típusára. Az önkormányzat bármely településrendezési eszköz készítése során alkalmazhatja a teljes eljárást, illetve indíthatja az eljárást az előzetes tájékoztatási szakasz kezdeményezésével.

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész A településrendezési tervek egyeztetése, elfogadásuk rendje: Az egyeztetés és elfogadás az alábbi szakaszokból áll: 1. Előzetes tájékoztatási szakasz – teljes eljárás esetében (az egyszerűsített és a tárgyalásos eljárásnál választható) 2. Véleményezési szakasz – egyszerűsített és teljes eljárás esetében 3. Végső szakmai véleményezési szakasz – mindhárom eljárás típus esetében 4. Elfogadási és hatálybaléptetési szakasz – mindhárom eljárás típus esetében Teljes Eljárás (általános eset): 1. Előzetes tájékoztatási szakasz – 21 nap A partnerségi egyeztetés szerinti partnerek javaslatokat,észrevételeket tesznek. Az államigazgatási szervek követelményeket ismertetnek, adatot szolgáltatnak. Az érintett területi, települési önkormányzatok területrendezési tervekről, önkormányzati tervekről tájékoztatnak.

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész A településrendezési tervek egyeztetése, elfogadásuk rendje: 2. Véleményezési szakasz – 30 nap A partnerségi egyeztetés szerinti partnerek, az államigazgatási szervek és az érintett területi, települési önkormányzatok véleményt adnak. Véleményezési szakasz lezárása: Egyeztetések, képviselő-testületi döntés a lezárásról. 3. Végső szakmai véleményezési szakasz 21 nap alatt az állami főépítész záró szakmai véleményt ad. VAGY 15 + 8 nap alatt az állami főépítész egyeztető tárgyalást tart az államigazgatási szervek és az érintett területi, települési önkormányzatok bevonásával majd 8 nap alatt az állami főépítész záró szakmai véleményt ad. 4. Elfogadási és hatálybaléptetési szakasz – 30. nap Az elfogadott településrendezési eszközök megküldése az államigazgatási szerveknek az elfogadást követő 15 nap alatt. A hatálybaléptetés a megküldést követő 15. napon, de leghamarabb a 30. napon történhet.

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Az egyszerűsített eljárás 2 esetben választható (speciális esetek): A.) Amennyiben az alábbi 3 feltétel egyaránt teljesül: a településszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra főhálózat nem változik nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, kivéve, ha a képviselő-testület döntésében a módosítást gazdaságfejlesztő beruházás megvalósulása érdekében támogatja és az legalább 15 új munkahely megteremtését biztosítja nem történik zöld, vízgazdálkodási, erdő- és természet-közeli terület megszüntetése B.) Amennyiben az Étv. 6. § (2) bekezdése szerint kerül sor a településrendezési eszköz készítésére vagy módosítására. Étv. 6. § (2) bek.: „Ha országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy - a Kormány által rendeletben meghatározott határidőre - gondoskodjon a településfejlesztési koncepciójának, integrált településfejlesztési stratégiájának és a településrendezési eszközeinek elkészítéséről, módosításáról, azok jóváhagyásáról. Ilyen esetben a pénzügyi fedezetnek az éves központi költségvetésben történő tervezéséről a Kormány gondoskodik.”

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Az egyszerűsített véleményezési eljárás: Az eljárás megegyezik a teljes eljárás tervezési, véleményezési és végső szakmai véleményezési szakaszaival. Eltérés a hatálybaléptetésnél van. 1. Véleményezési szakasz – 30 nap 2. Végső szakmai véleményezési szakasz – 21 nap VAGY 23 (15+8) nap 3. Elfogadási és hatálybaléptetési szakasz – 15. napon Az elfogadott településrendezési eszközök megküldése az államigazgatási szerveknek az elfogadást követő 15 nap alatt. A hatálybaléptetés a megküldést követő 5. napon, de leghamarabb a 15. napon történhet.

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész A Tárgyalásos Eljárás (speciális eset): Az eljárás az alábbi 4 esetben választható: 1. Kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott, nemzetgazdásági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás megvalósítása miatt indokolt. 2. A Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén, az érintett településen a veszélyhelyzet következményeinek a felszámolása vagy a további, közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megelőzése miatt indokolt. 3. Magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése, érvényesítése, valamint jogszabályi harmonizáció érdekében történik. 4. Elírás javítása, rajzi feldolgozásból, méretarányból adódó pontatlanság javítása érdekében történik.

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész A Tárgyalásos Eljárás: 1. Tervezés, partnerségi egyeztetés lezárása 2. Végső szakmai véleményezési szakasz – 13 nap 5 + 8 nap alatt az állami főépítész egyeztető tárgyalást tart a partnerségi egyeztetés szerinti partnerek, államigazgatási szervek és érintett területi, települési önkormányzatok bevonásával majd 8 nap alatt az állami főépítész záró szakmai véleményt ad. 3. Elfogadási és hatályba léptetési szakasz – az elfogadást követő napon Az elfogadott településrendezési eszközök megküldése az államigazgatási szerveknek az elfogadást követő 15 nap alatt. A hatálybaléptetés az elfogadást követő napon történhet.

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Az eljárások összehasonlítása Teljes eljárás szakaszai Előzetes tájékoztatási Véleményezési Végső szakmai véleményezési Hatálybaléptetés 30. nap Egyszerűsített eljárás szakaszai Véleményezési Végső szakmai véleményezési Hatálybaléptetés 15. nap Tárgyalásos eljárás szakaszai Végső szakmai véleményezési Hatálybaléptetés az Elfogadást követő napon

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Átmeneti és záró rendelkezések: A hatályban lévő „eszközök” módosítás nélkül 2018. december 31-ig alkalmazhatók. (A) 2013. január 1. után a hatályban lévő „eszközök” módosítása 2015. december 31-ig történhet: (B) a régi rendszer szerinti szakmai tartalommal (OTÉK), de már az új eljárás szerint együtt tervezendő területek esetén az új végrehajtási rendeletek szerint. A folyamatban lévő „eszközök” egyeztetését 2013. december 31-ig le kell zári és el kell fogadni. Amennyiben nem történik meg az elfogadás eddig a határidőig, úgy az egyeztetést újra kell kezdeni. (C) Folyamatban lévő „eszközök” esetében a „régi” egyeztetési szabályok és tartalmi követelmények a betartandók. Az így elfogadott (és később nem módosított) tervek 2018. december 31-ig alkalmazhatók. Csak az új eljárási rend szerint megindított egyeztetések esetében lehetséges az új tartalmi követelmények alkalmazása.

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész A településrendezési eszközök módosítása (idővonal)

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Az Étv. 17. §-a, a településrendezési feladatok magvalósítására a következő sajátos jogintézményekkel egészült ki 2013. január 01.-ével: Összevont telepítési eljárás Településkép véleményezési eljárás Településképi bejelentési eljárás Közterület- alakítás Összevont telepítési eljárás: Sajátos jogintézmény: alkalmas több önálló – építési engedélyezést megelőző – hatósági engedélyezés kiváltására és a településrendezési eszköz véleményezési szakaszának kiváltására, elfogadásának, módosításának egyszerűsítésére, joghatásának megerősítésére. 2013. Januárját megelőzően: egy beruházás – sok hatóság – sok eljárás bizonytalan jövő – felesleges, nagy a költsége

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Megoldás: összevont telepítési eljárás egy adott ingatlanra egy bizonyos beruházás feltételeinek egy eljárásban való tisztázása. Az eljárás 2 szakaszból áll: 1.1 Telepítési hatásvizsgálati szakasz (THSZ), 1.2 Integrált építési engedélyezési szakasz (IÉSZ). „A telepítési hatásvizsgálati szakaszban az építésügyi hatóság döntése a kérelem elutasítása esetén határozat, a kérelem teljesítése esetén önálló jogorvoslattal meg nem támadható végzés formájában kiadott telepítési engedély, amely csak az integrált építési engedély megadásáról szóló határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni kérelemben támadható.”

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész „Ha az építési beruházás megvalósításához a helyi építési szabályzat vagy szabályozási Terv módosítása szükséges, az erről szóló településrendezési szerződés megkötését követően Indítható az összevont telepítési eljárást.” „Az összevont telepítési eljárást kormányrendeletben kijelölt építésügyi hatóság folytatja le, az ott meghatározottak szerint.” „A THSZ az építési beruházás megvalósításához szükséges önálló eljárásokat válthatja ki”. „A telepítési engedély az összevont eljárások fajtáitól függően egyben: elvi építési keretengedély, telekalakítási engedély, termőföld végleges más célú hasznosítása, az erdő területi igénybevételének engedélye, régészeti feltárási engedély, környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély., településrendezési eszközzel kapcsolatos vélemény.” Az IÉSZ az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást, építési engedélyezési eljárást, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárását váltja ki. Az eljárásrendet, a tartalmi követelményeket az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.08.) Kormányrendelet szabályozza.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!