A stílus Egy kis stilisztika

Készítette: Soósné Lehoczki Beáta NÓGRÁDKOMP – TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0189 A stilisztika, a stílusrétegek tanítása a szakközépiskola 10 – 11. évfolyamán Készítette: Soósné Lehoczki Beáta 2010-05-30

Bevezető gondolatok „A stílus maga az ember.” /Buffon/ „Az írás és a beszéd módja … ez igazából jellemkérdés.” /Illyés Gyula/ ,stílus’ = görög: eszköz, hegyes tárgy; római = íróvessző; eredetileg a jogi megnyilatkozások, szónoklatok szerkesztésére vonatkozott. A stílus ma: mindennemű szóbeli vagy írásbeli közlemény nyelvi kifejezésmódját értjük rajta; tágabb értelemben művészi formanyelvet is jelent.

Stilisztika: a stílus tudománya, a nyelvészet egyik altudománya. A stílus a nyelv jellegzetes használati módja, mely a közlés eredményességét vizsgálja. Célja, hogy hitelesen fejezze ki a beszélő szándékolt közleményét. A stílust a nyelvi elemek kiválasztása és elrendezésének módja alakítja ki, tehát mindig válogatás, kombinálás eredménye. Stilisztika: a stílus tudománya, a nyelvészet egyik altudománya.

Stílusérték, stílusosság A nyelvben adott állandósult stílusérték a szó jelentésének része. Ez az egyéni és alkalmi felhasználás során a szövegben többletjelentést kap, ez az alkalmi stílusérték. Ezt főként a szokásostól eltérő használattal nyerik el a szavak. Különösen gyakori a művészi nyelvhasználatban. Szavainkat ugyanis kettős tulajdonság jellemzi: önmagukban is van jelentésük (szótári, denotatív, kognitív, fogalmi jelentés), de a szövegben nyerik el teljes jelentésüket (konnotatív jelentés).

Stílusosság: ha a közlés szintje illik az alkalomhoz. Motiváció: a stílus kifejezőerejének egyik forrása. Szavaink nagy része motiválatlan, de a konnotáció révén motiválttá válhat. (Motiváltak pl. a hangutánzó és hangfestő szavak, az érzelemkifejező szavak, a kedveskedő kifejezések, illetve a beszédes nevek.) Stílusosság: ha a közlés szintje illik az alkalomhoz. Stílustalanság: minden, a helyzethez nem illő lazaság, nemtörődömség.

Ezeket stílusrétegeknek nevezzük. A stílusrétegek Ahány ember (olykor ahány szituáció), annyi stílus, de az egyes embercsoportok által jellemzően használt kifejezésmód, nyelvi eszköztár stílusváltozatokat alakít ki. Ezeket stílusrétegeknek nevezzük. A stílusrétegeket meghatározhatja a szóhasználat, a kifejezéskészlet, a kommunikációs csatorna, a közléshelyzet, a beszélő és a címzett nyelvi igényessége, társadalmi hovatartozása.

Lehetnek írott és beszélt változataik. Írott nyelvi stílusrétegek: tudományos stílus, publicisztikai stílus, szépirodalmi stílus, hivatalos stílus. Beszélt nyelvi stílusrétegek: társalgási stílus, szónoki stílus. Stílusárnyalat: a stílus jellemző tulajdonsága, amelyben megjelenik a beszélő lelkiállapota, személyes viszonya a témához, a hallgatóhoz, a beszédhelyzethez. A stílusrétegen belül alakul ki (pl. patetikus, népies, száraz, irodalmi, ünnepélyes stb.).

Gyakorlás Csoportmunka, 4 fős csoportban dolgozunk. Válogassátok szét a kapott szövegeket a megismert stílusrétegek szerint! Találtok-e olyan szöveget, amely több stílusréteghez is besorolható? Melyek ezek, miért? Felhasznált szövegek: - Nagymaros és az olaszok (újságcikk), Müller Pál: Az élet története (részlet), Napóleon beszéde Nizzában 1796 márciusában, Kölcsey: Búcsú az országos rendektől (részletek), Vámos Miklós: Cédulák (részletek), Vörösmarty: Szózat, Tóth Árpád: Április (részlet),

A szépirodalmi stílus Ez a legigényesebb stílusréteg, művészi célú. Jellemzői: sűrített kifejezésmód, újítások (neologizmusok) használata, a képszerűség eszközeinek és az alakzatoknak gyakorisága, igényesen megformált szerkesztés, az eredetiség, az egyéniség nagy szerepe, művészi szabadság, a motivált szavak magas száma, esztétikai, poétikai funkció a megformáltságban.

Gyakorlás Válogassátok ki az alábbi szövegek közül azokat, amelyek szépirodalmi stílusban íródtak! Indokoljátok döntésetek azzal, hogy példákat kerestek bennük a szépirodalmi stílus jellemzőire! Milyen szóképekre, alakzatokra találtatok példát a vizsgált szövegekben? (csoportmunka, 4 fős csoportok) Vizsgálandó szövegek: Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz, Jókai: Az arany ember (A vaskapu – részlet), Ady Endre: A magyar Ugaron,Mikszáth Kálmán: A „királyné szoknyája” (részlet). /A szövegek kiosztása előtt felelevenítjük a szóképekkel, alakzatokkal kapcsolatos korábbi ismereteket./

A társalgási stílus Ez a legjellemzőbb a hétköznapi életben. A mindennapok és az emberi kapcsolatok közlésformája ez. A mindennapi kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák összefoglaló elnevezéseként használjuk. Vannak élőszóbeli (párbeszéd, társalgás, magántelefon stb.) és írott (magánlevél, üzenet, napló, SMS, cetli stb.) formái is.

Jellemzői Sokféle változata képzelhető el, a beszélőnek itt van a legnagyobb lehetősége személyiségének kifejezésére. Legfőbb jellemzője a kapcsolatnyelv (fatikus nyelvhasználat, pl. Szia! Mi újság?). Napjaink társalgásában sok gondot okoznak a megszólítás- és köszönésformák. A szókincs szegényessége is egyre jellemzőbb. Gyakori a közhelyek, klisék használata. Indokolatlanul terjed a durvaság is.

2. Írjátok meg ugyanezt SMS – ben a testvéreteknek (páros munka)! Gyakorlás Téma: hulladékgyűjtő versenyt szervez az iskola, a nyertes osztály jutalma egy nap tanulmányi kirándulás. Nyerni akarunk. 1. Fogalmazzátok meg ezt MSN – en egy beteg osztálytársatok számára (páros munka)! 2. Írjátok meg ugyanezt SMS – ben a testvéreteknek (páros munka)! 3. Értesítsétek ugyanerről édesanyátokat is egy, a konyhaasztalon hagyandó cetli formájában(páros munka)!

Gyakorlás Téma: az osztály megnyerte a hulladékgyűjtő versenyt, mehettek kirándulni. Feladat: Meséljétek el ezt telefonon a családnak! (csoportmunka, el is játsszuk) Feladat: Írjátok meg ezt az örömteli eseményt a blogotokon/e-mailben egy távoli barátotoknak/a naplótok számára! (egyéni feladat, választási lehetőséggel)

A tudományos – szakmai stílus Feladata: a tudományok, szakmák, szakterületek törvényszerűségeinek, jelenségeinek, összefüggéseinek logikus, világos, egyértelmű feltárása. Műfajai pl.: tudományos folyóiratok tanulmányai, cikkei, ismeretterjesztő könyvek, szakkönyvek, monográfiák, előadások.

Jellemzői: kerüli az ismétlődéseket, bőbeszédűséget, tartalmilag elsődleges a téma pontos körülhatároltsága, érzelmi megnyilvánulás, szubjektív vélemény ritkán kap helyet benne, a szerkezet logikus és áttekinthető, a terminológiát (szakszavak, szakkifejezések) következetesen használja, nemcsak szerkezetileg, de vizuálisan is áttekinthető (grafikon, ábra, kép, táblázatok, képletek, matematikai és egyéb jelek stb. használata),

Jellemzői még: mondatszerkesztése bonyolultabb (többszörösen összetett, nagyobb terheltségi fokú mondatok alkalmazása, több és ritkább kötőszavak gyakorisága jellemző), pontos adatokkal, utalásokkal, bizonyítékokkal dolgozik, elemző – meggyőző közlésfajta, kérdve kifejtő módszer, érvek, felsorolások, idézetek, hivatkozások, párhuzamos – ellentétes szerkezetek alkalmazása, szenvtelen, tárgyilagos kijelentések.

Gyakorlás: Emeljétek ki a tudományos – szakmai stílus jellemzőit az alábbi szövegrészletben! (csoportmunka) „Kedves Tanuló! Az elmúlt évtizedekben világszerte megerősödött az a törekvés, hogy a háztartásokban és a gazdaságban keletkezett hulladékok mennyiségét csökkentsék, feldolgozásukat és újrafelhasználásukat megkönnyítsék. A „Hulladékból valamit” projekt keretében megismerheted a termelés és a mindennapi élet során keletkezett hulladékok fajtáit, a szelektív hulladékgyűjtés módszereit, a hulladékfeldolgozás és a környezetvédelem kapcsolatát, megismerkedhetsz a szakmacsoportod által felhasznált anyagokkal és azok hulladékainak hasznosítási lehetőségeivel. A projekt lehetővé teszi a csoporttársaiddal való közös munkát is.” (tananyag – szöveg részlete)

Gyakorlás Fogalmazzatok meg egy lexikon számára egy rövid szócikket, amelyben a szelektív hulladékgyűjtés fogalmát ismertetitek meg az olvasókkal! Dolgozzatok párban! Meglévő ismeretetek alapján írjatok vázlatot, majd a vázlat alapján egy kiselőadást a hulladékok fajtái és azok feldolgozási módja témában! (egyéni munka) /A feladat megoldását megelőzően felelevenítjük a vázlatírással kapcsolatos tudnivalókat, a kiselőadás műfaji kritériumait./

A publicisztikai stílus Publikál (latin) = közhírré tesz, közhasználatra ad. Az újságírást értjük alatta, főleg a sajtó és az írott propaganda gyűjtőneve. A sajtópiac sokszínű, ezért heterogén a nyelvhasználat is (igényes /a szépirodalmi és tudományos stílushoz áll közel/, középszintű /a köznyelvi társalgásra épül/, kevésbé igényes /szleng, a bulvársajtó nyelve/). Főbb műfajai a tájékoztató műfajcsoportban: információ, hír, közlemény, riport, nyilatkozat. Főbb műfajai a publicisztikai műfajcsoportban: cikk, vezércikk, nyílt levél, hírmagyarázat, kommentár, jegyzet, glossza, bírálat, esszé.

Jellemzői: - követhető, áttekinthető szövegkompozíció, - egyszerű, világos mondatépítés, - követhető, áttekinthető szövegkompozíció, - a mondanivaló pontos, világos elrendezése, - érzelmi hatású szerkezetek (kérdések, felkiáltások) gyakorisága, - időszerű vonatkozások a szókészletben (hely-, időmegjelölések, személyekre, intézményekre való hivatkozás),

Jellemzői még: - a neologizmusok gyakorisága (főleg címekben), - szállóigék, szlogenek aktualizálása, idézetek (címben is, a szövegben is), - a tipográfia nagy szerepe, - fontos nyelvművelő szerep, nagy felelősség, - hibák: stílustalanságok (terpeszkedő kifejezések, divatszók, elcsépelt frázisok, közhelyek), elszürkülés, durvuló stílus.

„Nagymaros és az olaszok Gyakorlás: Javítsátok ki a mellékelt újsághír nyelvhelyességi hibáit! Fogalmazzátok meg ezt a hírt közérthetően! (csoportmunka, differenciált csoportokkal) „Nagymaros és az olaszok Olasz részről készség lenne a nagymarosi építkezések okozta környezeti károk helyreállítására. Mint azt Bartha Árpád, a Hitelbank elnöke római tárgyalásait követően a Népszabadságnak elmondta, az itáliai Icori – Esterno cég komolyan érdeklődik a vízerőmű munkálatai okozta károk helyreállításában való részvétel lehetősége iránt. Bartha szerint lehetőség van a dunai hajószabályozási terv összekapcsolására az átfogó helyreállítási programmal.” /újsághír/

Gyakorlás: Fogalmazzatok meg egy rövid hírt az iskolaújság számára, amelyben meghirdetitek az iskolai hulladékgyűjtő akciót! Dolgozzatok párban! Vagy: Fogalmazzatok meg egy közleményt az iskolaújság számára, amelyben a hulladékgyűjtő akció eredményeiről számoltok be! Dolgozzatok párban! /A feladatok megoldása előtt tisztázzuk az egyes sajtóműfajok műfaji követelményeit./

Közéleti írásbeliség: a hivatalos stílus Közélet: az emberek társas érintkezésének tere; tágabban a gazdaság, politika, kultúra, társadalom országos szintjei tartoznak ide; szűkebben a magánélet fölötti társas életet (iskola, munkahely, vallás) jelenti. A közéleti írások főként tájékoztató és felhívó jellegűek, cselekvés értékük van (pl. bírói végzés).

A hivatalos stílus A hivatalos stílus az állami szervek, hatóságok, intézmények magánszemélyekkel vagy egymással folytatott írásbeli érintkezési formáiban használatos. Ilyen például a törvényalkotás, a rendeletek, közlemények, útmutatók, tájékoztatók szövege, az üzleti levelezés. Kommunikációs funkciója a tájékoztatás, felhívás; hangulatot vagy érzelmet nem közvetíthet.

Jellemző műfajai: jogszabályok, törvények, határozatok, szabályzat, közlemény, felhívás, felszólítás, értesítés, szabályzat, kérvény, meghatalmazás, önéletrajz, pályázat, motivációs levél, jegyzőkönyv, meghívó. Ez a stílusréteg különböző nyelvváltozatokra épül, de főleg a jogi szaknyelvet építi az igényes köznyelvre.

Jellemzői: - szóhalmozás, körülményes mondatszerkesztés, - kötöttség, konzervativizmus, sajátos műszavak, - egyértelműségre, pontosságra törekvés a szövegszerkesztésben, - arányos, logikus felépítés, jól követhető tagolás, - paragrafusokra, rendeletekre való hivatkozások, szám- és betűjelek, - sajátos terminológia, kötő- és utalószók.

Gyakorlás: Készítsetek plakátot iskolatársaitok számára, amely a hulladékgyűjtő akcióban való részvételre ösztönzi őket! (csoportmunka) Az iskolai diákönkormányzat vezetőségi tagjaiként fogalmazzatok meg felhívást ugyanebben a témában! Dolgozzatok párban! A DÖK nevében írjatok kérvényt az iskola vezetőségének, amelyben a hulladékgyűjtő akció megszervezésére kértek engedélyt! (önálló munka) /A feladatokat a felhívás és a kérvény formai követelményeinek körvonalazása után oldjuk meg./

Közéleti szóbeliség: a szónoki (retorikus) stílus Ide tartozik minden olyan beszéd, amely a nyilvánosságnak szól. A beszélő fél nem csupán a saját képviseletében szólal meg. A meggyőzés művészete ez, érvelésen alapul. Jellemző műfajai: tárgyalás, hozzászólás, felszólalás, vita, előadás, kiselőadás, beszámoló, klasszikus szónoklat (politikai beszéd, alkalmi/ünnepi beszéd, vád- és védbeszéd.

A szónoki/retorikus stílus (folytatás) Mivel nagyobb hallgatósághoz szól, fontos a tiszta artikuláció, az eleven, hatásos előadásmód, a hatáskeltő alakzatok (párhuzamok, ellentétek, túlzás, fokozás, kérdő és felkiáltó mondatok stb.) alkalmazása. Feladata a meggyőzés, a rábeszélés, a felhívás, a gyönyörködtetés, a hallgatóság megindítása és az ismeretközlés.

A jó szónok tulajdonságai: tisztesség, személyes hitelesség, erkölcsi tartás, egyéniség, meggyőződés, bölcsesség, motiváltság a témában, jó szövegalkotó- és előadókészség, szerkesztőképesség, stílusérzék, megfelelő artikuláció, találékonyság, memória, rögtönzőkészség, alkalmazkodás a kommunikációs körülményekhez, aktualizálás,

A jó szónok tulajdonságai - folytatás kritikai gondolkodás, meggyőző, logikus érvelés, intelligens humor kapcsolatteremtő képesség, a metakommunikációs eszközök ügyes használata, az alkalomhoz illő megjelenés felkészültség, igényesség, természetesség.

Az érvelő beszéd részei 1. bevezetés (megszólítás, a jóindulat megnyerése, az érdeklődés felkeltése, a megértés előkészítése /elővázlat, vagyis a kifejtés menetének felvázolása/) 2. elbeszélés (a tétel megfogalmazása röviden, tömören, tárgyszerűen, világosan) 3. kitérés (valamilyen személyes élmény, történet elmesélése; ez nem kötelező, de nagyon hatásos eleme az érvelésnek)

Az érvelő beszéd részei - folytatás 4. részletezés (a tétel kifejtése példákkal), érvelés (bizonyítás és cáfolás), azaz érvekkel alátámasztjuk a saját véleményt (a legerősebb érvekkel kezdjük), majd cáfoljuk az ellenoldalt 5. befejezés (érzelmi betetőzés, összegzés, kitekintés a jövőre, a ránk váró feladatokra, érzelmi zárás pl. személyes vallomással, a hallgatóság ismételt megszólítása, a figyelem megköszönése

Retorikai eszközök (a hatáskeltés eszközei) példa, illusztráció, idézet, közmondás, alakzatok (pl. párhuzamok, ellentétek, halmozás, fokozás stb.), szóképek (hasonlat, metafora stb.), történetmesélés, személyes állásfoglalás, történeti áttekintés, kérdés (lehet könyörgő, számonkérő, költői, színlelt kételkedést kifejező, szemrehányó stb.), felkiáltás, felszólítás, meglepő tények, statisztikai adatok, humor, ellentmondásos vagy visszatérő állítás, sejtetés, félbeszakítás, evokáció ( = idézés, felidézés; nemcsak szó szerinti lehet, hanem pl. szavajárás, archaizmus, stílusparódia is)

/A feladatokat a műfaji követelmények tisztázása után oldjuk meg./ Gyakorlás: Csoportmunkában gyűjtsetek a szelektív hulladékgyűjtés mellett szóló érveket! (ötletbörze, 3 perc) Írjatok vitaindítót iskolai konferenciára „Lehet – e a hulladékból haszon?” címmel! (csoportmunka) Készítsetek hozzászólást ugyanerre a konferenciára, amelyben kifejtitek a témával kapcsolatos véleményeteket! (csoportmunka) /A feladatokat a műfaji követelmények tisztázása után oldjuk meg./

Gyakorlás: Lakóhelyeteken hulladék-lerakóhelyet akarnak létesíteni. Érveljetek e szándék mellett/ellen! Az alábbi szerepekben gondolkodhattok: - lakók, önkormányzati képviselők, a lerakót létesíteni kívánó cég tulajdonosai. (Három részre osztjuk az osztályt, a három érdekcsoportnak megfelelően.)

Gyakorlás folytatása: Ismerjük meg az egyes csoportok érveit! (prezentáció) Most az érveitek alapján írjátok meg csoportonként az elképzelt lakossági fórumon előadandó felszólalást az egyes érdekcsoportok nevében!/A feladatot a felszólalás formai követelményeinek tisztázása után oldjuk meg./ Játsszuk el a lakossági fórumot!

Köszönöm a figyelmet és az aktív munkát!