FÉNYMÁSOLÓ TÖRTÉNETE

De ki is volt ez a magyar tudós? A fénymásoló napjainkra minden iroda nélkülözhetetlen készülékévé vált, ám a történetéről és a magyar eredetéről fogalmunk sincs. Ez a magyar találmány idén fogja 78. születésnapját ünnepelni. De ki is volt ez a magyar tudós?

SELÉNYI PÁL A magyar kísérleti fizika egyik legnagyobb, legsokoldalúbb kutatója, aki számos területen ért el kiemelkedő sikereket mégis csak szűk körökben ismerik el munkásságát. A legjelentősebb ipari fizikai felfedezése a FÉNYMÁSOLÁS, más néven XEROGRÁFIA.

XEROGRÁFIA

1928-ban dolgozta ki azt az eljárást, amely elektromos képek rögzítését oldotta meg. A fénymásoló elődjét 1935.aug.29-én publikálta a magyar tudós, majd 1 évvel később az USA-ban megjelent egy cikk az „ionágyúról” , amely bemutatta az elektrosztatikus képrögzítés folyamatát, valamin a képmásoló készülék felépítését próbálta elmagyarázni.

A régi másolókban a másolandó lapot egy forgó dob köré illesztették A régi másolókban a másolandó lapot egy forgó dob köré illesztették. Az elektrosztatikus töltésű dobot egy vékony fényelektromos anyagréteg borítja, például szelénpor, amelyből a  megvilágításra használt ultraibolya fény hatására elektronok lépnek ki. A másolandó kép fehér részei visszatükrözik a fényt a  dobra, így azokon a részeken a töltés megszűnik. A fekete részek helyén viszont a töltések megmaradnak. A megvilágításkor ezeken a részeken megtapad a finom, fekete színezőpor, így létrejön a másolat.

CHESTER F. CARLSON A feltaláló hiába magyar, mivel támogatói nem voltak ezért az elektrográfia ötletét Amerikában CHESTER F. CARLSON szabadalmaztatta, ez annyiban különbözik Selényi ötletétől, hogy Carlson félautomata formában szerkesztette meg a gépet.

Carlson és Kornei Ottó alkotta meg az első xerox fénymásolatot az Astoria hotelban. 1950-ben indult meg ennek a gépnek a sorozatgyártása.

ellentétes töltések vonzásba lépnek. MŰKÖDÉSE Miközben mi kívülről pár másodperc alatt egy START gombbal elvégzünk egy fénymásolást, addig a gép belsejében az ellentétes töltések vonzásba lépnek.

A mai modern másolóban a különböző tükrök és lencsék segítségével a másolandó anyagoknak csak a képe vetítődik rá a  dobra, így optikai úton lehetővé válik a képméret megváltoztatása is. A színes másolóknál a másolandó anyag három letapogatáson esik keresztül és három különböző szűrőn át kerül a dobra, melyek a fényt a három alapszín különböző erősségű sugaraira bontják fel: a vörös, a kék és a zöld. A másolaton a színeket a három másodlagos festékszín: a bíbor, a cián és a sárga, valamint a fekete segítségével hozzák létre. A színes nyomtatáshoz hasonlóan a kép négy menetben készül el: először a sárga részeket, majd a bíbor, a cián és végül a fekete részleteket nyomtatják ki.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 