Szakcsi Lakatos Béla Született: 1943. július 8., Budapest Hangszer: zongora Műfajok : jazz, etno jazz Együttes: East, Szakcsi Gipsy Jazz, Climate Change Díjak: Kossuth-díj Liszt Ferenc-díj Érdemes művész Szakcsi Lakatos Béla

Babos Gyula Liszt Ferenc-díjas magyar dzsessz-gitáros.   Liszt Ferenc-díjas magyar dzsessz-gitáros. Számos hazai, illetve külföldi dzsessz-zenésszel fellépett már és lemezt is készített. Felesége Katona Klári énekesnő. Született: 1949. június 26. Budapest Házastárs: Katona Klári Filmek: Az utolsó kézirat Albumok: Blue Victory Díj: Liszt Ferenc-díj Babos Gyula

Budapest, 1939. október 8. – Budapest, 2006. szeptember 23. Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar cigány bőgőművész, zeneszerző Pege Aladár

Snétberger Ferenc Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas szintó származású magyar gitárművész. Született: 1957. február 6. Salgótarján Albumok: The Budapest Concert, Streams, Nomad, Signature Díjak: Liszt Ferenc-díj, Kossuth-díj Snétberger Ferenc

Cziffra György Zongoraművész az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar komolyzenei előadóművész. Budapest, 1921. november 5. – Senlis, Franciaország, 1994. január 17. Cigányzenész családból származott. Apja, id. Cziffra György hegedűs volt, játszott számos kávézóban, színházban, Párizsban is az első világháború előtt a század elején. Fia, György is csodagyerekként indult.

Csányi Sándor Budapest, 1975. december 19. Jászai Mari-díjas magyar színész. Gyermekkora óta színésznek készült. Az általános iskola elvégzése után épületgépészeti szakközépiskolában tanult. Érettségi után a kaposvári Csiky Gergely Színházban segédszínészként tanulta a színészmesterséget. 1997-ben negyedik felvételije sikeres volt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. A főiskola elvégzése után, 2001-ben, a Krétakör Színház tagja lett. 2002 és 2012 között a Radnóti Miklós Színház tagja, ezt követően elvállalta a Thália Színház művészeti vezetését.

Charlie Chaplin London, 1889. április 16. – Vevey, Svájc, 1977. december 25. angol filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, vágó, filmproducer.

Bari Károly Verseket ír, fest, folklórkutatással foglalkozik, s műfordításokat készít a kortárs francia nyelvű költészetből, valamint a cigány lírai és epikus néphagyományból. Kötetei: Tűzpiros kígyócska, Az erdő anyja cigány népmesék és néphagyományok Az üvegtemplom cigány népmesék A tizenkét királyfi Bari Károly 1952. október elsején született Bükkaranyos magyar költő, műfordító.

Tavasz Jött a tavasz korom-tajték éjszakákon át, arcába ugattak lompos csillagok, girhes körmeivel még beleakaszkodott a fagy-herceg, csak rálehellt, és a szúrós hó-palást eltűnt a virágról. Leült megpihenni árokszéleken; virágok nőttek mellette, ölnek borzas erdejét: a rétet, napsugár fésűvel megfésülte. Zörgő-csontú ágak, Kiszívott-vérű levelek Ijedten menekültek előle. Féltek, mert körülöttük a zöld élet már a föld torkát szorongatta.

A nagykőrösi népi kollégiumban folytatott mérnöki tanulmányai után üzemmérnökként dolgozott majd a cigány téglagyár igazgatója volt. 1970-től publikált. 1988-tól a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke volt. 2007. augusztus 21-én hunyt el Budapesten. Főbb művei: Füstös képek A hét szakállas farkas (mese) Az öregfazék titka (mese) Csanda szekere Akik élni akartak Lakatos Menyhért 1926. április 11-én született Vésztőn Lakatos Gusztáv és Lévai Irén gyermekeként.

Csemer Géza író 1944. június 18.- 2012. január 16., forgatókönyvíró, színházi rendező, a Reneszánsz Roma Műhely Alapítvány és az ennek keretén belül működő Cigány Színházi Társulás elnöke és rendezője. Főbb rendezései : Vidróczki, Kálmán: Cirkuszhercegnő, Egyszer egy cigánylány Cigánykerék regény : Habiszti

Szécsi Magda Született: 1958. május 9. Komádi Foglalkozása: keramikus, író, költő, grafikus, festő, illusztrátor   Szépírói kötetei (válogatás) Az aranyhalas lószem tükre  cigánymesék Az álmos pék - mese Szívednek feszülve  - versek Cigánymandala Szécsi Magda

Péli Tamás Károly Budapest, 1948. augusztus 7. – Budapest, 1994. november 22. roma festőművész, politikus.

Szentandrássy István Budapest, 1957. augusztus 26. magyar roma festőművész. Állami gondozottként nőtt fel. Szorongásait először versekbe öntötte. Péli Tamástól tanult festeni. Péli Tamást Csapon egy gyermektáborban ismerte meg, itt találkozott először a cigány kultúrával és saját cigány identitásával is.

magyar grafikus- és festőművész. Balogh Tibor Fehérgyarmat, 1975. május 22. roma származású magyar grafikus- és festőművész.

Csámpai Rozi névváltozat: Csámpai Szénási Rozi; Csámpai Rozi freskója Bódvalenkén Pusztamonostor, 1956. július 9. roma származású magyar festőművész.

Balázs János a háza előtt (1975) Balázs János 1905 - 1977

Alsókubinban született, nagyapja és apja is ismert prímás volt, akik biztosítani tudták családjuk megélhetését. Ötévesen félárván maradva a Salgótarján melletti pécskői cigánydombra került a családjával, ahol a maguk tákolta putriban tengették életüket. 1971-ben, 66 évesen kezdett el igazán festeni és csupán nyolc alkotó év adatott neki. Műveinek eredetisége, egyéni látásmódja lenyűgöző. Képein egy különleges világ tárul elénk: a mindennapi élet számos mozzanata, fantasztikus látomások és impressziók. Megismerhetjük belőlük egy nép, a cigányság hatalmas kulturális örökségét, misztikáját, élni vágyását és érzésvilágát. Mindez különleges módon ötvöződik a magyar kulturális hatásokkal.

A nap szerelmese Szétlátásaim a világba

Aranypánt - díj Péli Tamás: „Homlokomon két aranypánt van. Az egyik a cigányságom, a másik a magyarságom”.

A cigányok európai vándorlásai a 13-16. század között