Aktuális kérdések a gyámügyi-, és szociális igazgatásban Dr. Livják-Rozoga Veronika BAMKH HAFO Szociális és Gyámügyi Osztály 2017. március 6. Jegyzői értekezlet

Témák Kötelező önkormányzati feladat: bölcsődei ellátás Szünidei gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatok Gyermekvédelmi beszámoló, átfogó értékelés Intézményi térítési díjak kötelező felülvizsgálata Házi segítségnyújtással kapcsolatos jogszabály-módosítások Gyermekbántalmazással kapcsolatos jogszabály-módosítások

Bölcsődei ellátás- kötelező önkormányzati feladat I. 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 94. § új (3a) bekezdés Ki köteles? tízezernél több állandó lakos öt gyermek szülője igényli a településen 3 év alatti gyermekek száma meghaladja a 40 főt Forma: Bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde 2018. december 31-ig A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 94. § (3) bekezdés a) pontja értelmében az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét köteles működtetni.   A Gyvt. 94. § (3a) bekezdése szerint ha a bölcsődei ellátásra az adott településen legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik, vagy a település - jogszabályban meghatározottak szerint megállapított - 3 év alatti lakosainak száma meghaladja a 40 főt, a (3) bekezdés a) pontja alá nem tartozó települési önkormányzat köteles gondoskodni a gyermekek bölcsődei ellátásáról a 42. § (2) bekezdése szerinti bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatások bármelyik formájának biztosításával, önállóan, társulásban vagy ellátási szerződés útján. A Gyvt. 175. § (5) bekezdése alapján a települési önkormányzatnak 2018. december 31-éig kell eleget tennie az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvénnyel megállapított 94. § (3a) bekezdésben foglalt kötelezettségének.

Bölcsődei ellátás- kötelező önkormányzati feladat II. Kötelező feladat ellátásának módja: Önálló intézmény/szolgáltató fenntartása Ellátási szerződés Társulás Ellátási terület Tájékoztatási kötelezettség (15/1998. (IV.30.)NM. rendelet 34. §) Ha nem biztosít bölcsődei ellátást Március 1: szülő április 15-ig jelezheti igényét, helyben szokásos mód Március 31: KSH adatok vizsgálata tárgyév január 1-jére A Gyvt. 94. § (5) bekezdés alapján a települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően. A Gyvt. 94. § (5a) bekezdés alapján a települési önkormányzat által fenntartott bölcsőde, mini bölcsőde a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszáma legfeljebb 15%-áig az ellátási területén kívül lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek ellátását is biztosíthatja, feltéve, hogy az ellátási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi bölcsődei ellátást igénylő és arra jogosult gyermek ellátását biztosítani tudja. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (továbbiakban: Nmr.) 34. §-a értelmében ha a települési önkormányzat nem biztosít bölcsődei ellátást, - a Gyvt. 94. § (3a) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében - a) minden év március 1-jéig a helyben szokásos módon felhívást tesz közzé arról, hogy a szülő vagy más törvényes képviselő (e Cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szülő) április 15-éig jelezheti a települési önkormányzat felé a bölcsődei ellátás biztosítása iránti igényét, és b) minden év március 31-éig megvizsgálja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adott év január 1-jei adatai alapján a település 3 év alatti lakosainak száma meghaladja-e a negyven főt.

Bölcsődei ellátás- kötelező önkormányzati feladat III. Kizárólag elektronikus úton: MUKENG rendszer Elérési útvonal: https://idp.nrszh.hu/idp/ Előzetes regisztrációhoz kötött, információ: ONYF (06/1/462-6680) Bejegyzési, adatmódosítási eljárás: Csatolandó mellékeltek: 369/2013. (X.24) Korm. Rendelet 5. számú melléklet Helyszíni szemle, szakhatóságok, szakkérdések, szakmai program véleményezése Finanszírozási rendszerbe történő befogadás Ügyintézési határidő: 21 nap vagy 50 nap

Szünidei gyermekétkeztetés Természetbeni ellátás Tájékoztatási kötelezettség (328/2011. (XII.29.) Korm. Rendelet 13/B. § (1)) Május 1 május 15 Szeptember 1 szeptember 15 + 7. számú melléklet kiküldése Felhívás: megkezdése előtt, helyben szokásos módon (328/2011. (XII.29.) Korm. Rendelet 13/B. § (7)) a bölcsőde, mini bölcsőde és az óvoda zárva tartása, valamint az iskolában az Nktv. 30. § (1) bekezdése szerinti nyári szünet és az Nktv. 30. § (4) bekezdése szerinti tanítási szünetek időtartama alatt (a továbbiakban együtt: szünidei gyermekétkeztetés). A Gyvt. 21/C. § (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést a) a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja, és b) az a) pontban foglalt gyermekeken kívül további gyermekek, így különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére ingyenesen biztosíthatja. A települési önkormányzat jegyzője írásban tájékoztatja azon hátrányos helyzetű és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét (a 13/B. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogosult), akinek gyermeke tekintetében a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet az adott év a) szeptember 1-jén fennáll, az évközi szünet időtartamára eső szünidei gyermekétkeztetés igénybevételének lehetőségéről, az igénybevétel módjáról, valamint a szünidei gyermekétkeztetés biztosításának időtartamáról, helyszínéről és módjáról minden év szeptember 15-éig, b) május 1-jén fennáll, a nyári szünet időtartamára eső szünidei gyermekétkeztetés igénybevételének lehetőségéről, az igénybevétel módjáról, valamint a szünidei gyermekétkeztetés biztosításának időtartamáról, helyszínéről és módjáról minden év május 15-éig. egyidejűleg megküldi a jogosultnak a szünidei gyermekétkeztetés igényléséhez szükséges 7. melléklet szerinti nyilatkozatot. Ha a jogosult több hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel, a gyermekek számának megfelelő számú nyilatkozatot kell számára megküldeni.  tájékoztató kiküldésével egyidejűleg a tájékoztató címzettjeiről értesíti a család- és gyermekjóléti szolgálatot. (7) A települési önkormányzat jegyzője minden egyes szünidei gyermekétkeztetés megkezdése előtt a helyben szokásos módon, valamint az intézményi gyermekétkeztetést biztosító intézményeken keresztül felhívja a jogosultak figyelmét a szünidei gyermekétkeztetésre, annak időtartamára és helyszínére. (8) A települési önkormányzat jegyzője az adott szünidei gyermekétkeztetés megkezdése előtt vizsgálja, hogy a szünidei gyermekétkeztetés megkezdésekor a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete az azt megállapító határozat alapján fennáll-e. Ha a gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete a szünidei gyermekétkeztetés megkezdését megelőző harmincadik napon fennállt, azt a gyermekétkeztetés megkezdésekor is fennállónak kell tekinteni. (9) Ha a települési önkormányzat jegyzője azt állapítja meg, hogy a gyermek nem jogosult a szünidei gyermekétkeztetésre, erről írásban értesíti a szünidei gyermekétkeztetést igénylő szülőt, más törvényes képviselőt.

Gyermekvédelmi beszámoló, átfogó értékelés Gyvt. 96. § (6): valamennyi települési önkormányzat képviselő- testületi ülés megküldés HI: minden év május 31. Tartalom: gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok ellátása Forma: 149/1997 (IX.10.) Korm. Rendelet (Gyer.) 10. számú melléklete Cím: Baranya Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztály (7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15., 7602 Pf.412) A Gyvt. 96. § (6) bekezdése értelmében a települési önkormányzat és az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít. Az értékelést - települési önkormányzat esetén a képviselő-testület általi megtárgyalást követően - meg kell küldeni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat, illetve az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv felé, amely hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhatóság javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. Tartalmi követelmények a települési önkormányzat és a megyei kirendeltség számára, a Gyvt. 96. §-ának (6) bekezdésében előírt átfogó értékelés elkészítéséhez1069 I. A települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0–18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: –1070 a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, – egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, – gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3.1071 Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: – gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), – gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 4–5.1072 6.1073 A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. 7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). II. A megyei kirendeltség által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei1074 1.1075 A megyei kirendeltség által fenntartott, szakellátást (esetleg alapellátást) nyújtó intézményhálózat bemutatása, különös tekintettel a Gyvt.-ben előírtak teljesítésére. 2. Ellátásban részesülők száma, korcsoportok szerinti megoszlása, tendenciák. 3. Változások az ellátás feltételeiben (személyi, tárgyi, elhelyezési feltételek). 4. A felügyeleti szervek által végzett gyermekvédelmi szakmai ellenőrzések tapasztalatainak bemutatása. 5. Jövőre vonatkozó célok, javaslatok, elképzelések (milyen típusú intézmények kialakítására, átalakítására, fejlesztésére lenne szükség a gyermekek szükségletei alapján, milyen területeken tervezik bevonni a civil szervezeteket a szakellátás feladatainak ellátásába).

Intézményi térítési díj Fenntartói jogkör Önkormányzati rendelet Felülvizsgálat: minden év április 1. (Szt. 115. §, Gyvt. 147. § (3)) mindig dokumentálni Személyi térítési díjak felülvizsgálata

(2016. évi XC. törvény 2. számú melléklet III/3. d)) Házi segítségnyújtás Új kategóriák: szociális segítés – személyi gondozás Eltérő finanszírozás (2016. évi XC. törvény 2. számú melléklet III/3. d)) Maximalizált személyi gondozásra befogadott ellátotti létszám Személyi feltételek óraszám szerint – megállapodásokban az óraszám törvény erejénél fogva hatályát vesztette Foglalkoztatási formák, 100 % szakképzettségi arány: felmentés 50 % arány típusonként Gondozási szükséglettel rendelkező/nem rendelkező ellátottak Közművesítettség igazolása: jegyző 36/2007 SZMM rendelet a) személyi gondozás a 3. számú melléklet szerinti I. vagy II. fokozatban indokolt, b) szociális segítés a 3. számú melléklet szerinti I. vagy II. fokozatban indokolt, valamint 0. fokozatban akkor indokolt, ha az ellátást igénylő ba) hatvanötödik életévét betöltötte és egyedül él, bb) hetvenedik életévét betöltötte és lakóhelye közműves vízellátás vagy fűtés nélküli, vagy bc) hetvenötödik életévét betöltötte, bd) egészségi állapota miatt átmeneti jelleggel – időszakosan vagy tartósan – a lakását nem képes kíséret nélkül elhagyni, háztartási tevékenységeit nem, vagy részlegesen képes ellátni. (2)14 Az életkort személyazonosításra alkalmas igazolvány másolatával kell igazolni. Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja esetében a közművesítés hiányát a települési önkormányzat jegyzője igazolja. Az (1) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti egészségi állapot fennállását a kezelőorvos igazolja. (3)15 Idősotthoni ellátás a 3. számú melléklet szerinti III. fokozat esetén indokolt. 1/2000. SZCSM. Rendelet 25/A. §A házi segítségnyújtás a) a személyi gondozás keretében gondozás és háztartási segítségnyújtás, b) a szociális segítés keretében háztartási segítségnyújtás szolgáltatási elemet biztosít. 27. § (3), (4)A házi segítségnyújtás keretében kizárólag szociális segítés – segítő munkakörben – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott szociális gondozói díjban részesíthető társadalmi gondozó alkalmazásával, közérdekű önkéntes tevékenység keretében, közfoglalkoztatotti jogviszonyban álló személyek vagy szociális szövetkezet igénybevételével is nyújtható. 100 órás belső képzést szervez, a képzésben való részvétel ideje alatt a segítő munkakörbe tartozó feladatok más szakképzett vagy a képzést elvégzett munkatárssal együttesen végezhetőek. 1/2000. SZCSM rendelet 25. § (3a)A kizárólag szociális segítésben részesülő – éves átlagban számított – ellátottak száma nem haladhatja meg az adott intézménynél, szolgáltatónál házi segítségnyújtásban részesülő – éves átlagban számított – összes ellátott 50%-át. Szt. 63. §(9) A települési önkormányzat a 86. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feladata keretében az e § szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. (10)  Házi segítségnyújtás esetében a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

Gyermekbántalmazással kapcsolatos jogszabály-módosítások 2017. január 1. Ügyészi jóváhagyás nélküli elővezetés, helyszíni szemle Súlyos veszélyeztetető ok, ha a szülő megtagadja az együttműködést GONDOZÁS tekintetében (étkezés, ruházat, tanszer) Nevelésre nem vonatkozik Egészségügyi szereplőkkel szemben Bölcsőde, óvoda, köznevelési intézményekkel szemben Ügygondnok kirendelése: jegyző is saját ügyében Önmagában is súlyos veszélyeztető oknak minősül, ha a gyermeket gondozó szülő, más törvényes képviselő megtagadja az együttműködést az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval – háziorvossal, házi gyermekorvossal, védőnővel –, illetve a gyermek gondozása tekintetében a bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel és a köznevelési intézménnyel.

Módszertani útmutatók, protokollok I. A szolgáltatásnyújtás szakmai módszertanai – kötelező érvényűek (Nmr. 6. § (1)) Szakmai ajánlás - A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer működésének és működtetésének szabályairól: kompetenciahatárok http://www.kormany.hu/download/f/72/b0000/csgyjsz_m%C5%B1k%C3%B6dtetet t_jelz%C5%91rendszer_szakmai_aj%C3%A1nl%C3%A1s_1kiad%C3%A1s.pdf#!Docume ntBrowse Protokoll – A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatiról: jelzések a gyakorlatban http://www.kormany.hu/download/b/72/b0000/csgyjsz_%C3%A1ltal_m%C5%B1k% C3%B6dtetett_jelz%C5%91rendszer_protokoll_1kiad%C3%A1s.pdf#!DocumentBrows e

Módszertani útmutatók, protokollok II. Módszertani útmutató – A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan bántalmazás http://www.kormany.hu/download/c/72/b0000/modszertani_utm_bantalmazas_mege lozes_2.pdf#!DocumentBrowse Protokoll – A gyermekvédelmi gondoskodáshoz kapcsolódó család- és gyermekjóléti szolgáltatások folyamatairól http://www.kormany.hu/download/9/72/b0000/protokoll_gyv_gondosk_1.pdf#!Docu mentBrowse Protokoll – A család- és gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosított szociális segítő munka folyamatairól http://www.kormany.hu/download/4/82/b0000/csgyjsz_szoc_seg%C3%ADt%C5%91_mu nka_protokoll_1kiad%C3%A1s.pdf#!DocumentBrowse

Köszönöm a figyelmet! Dr. Livják-Rozoga Veronika BAMKH HAFO SZGYO Osztályvezető 06/72/795-620, l.rozoga.veronika@baranya.gov.hu