Örkény István és a groteszk

Örkény István „Az élet jelenségeit legjobb tudásom szerint igyekeztem realista eszközökkel, realista módon megmagyarázni, de egyre jobban éreztem, hogy mindez nem elég”. Tehát a realizmus már kevés arra, hogy a 20. század „irracionalitását” bemutassa. Örkény fő esztétikai minőségei az abszurd és a groteszk

Az abszurd és a groteszk a fantasztikum szélsőséges válfaja a képzeletbeli jelenségek és a közöttük levő kapcsolatok ábrázolása felborítja a köznapi fantázia logikáját groteszk: szélsőségesen össze nem illő elemek társítása, ami nevetséges és borzongató hatást kelt Fő eszközei: túlzás, torzítás, irónia

Arról, hogy mi a groteszk „Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába között hátratekinteni… Kérem, szíveskedjenek kiegyenesedni. Amint látják: a világ talpra állt, önök pedig emelt fővel, keserű könnyekkel sirathatják kedves halottaikat.”

Örkény és a groteszk A groteszk lényege (Örkény Arról, hogy mi a groteszk című egypercese szerint): Az ábrázolni kívánt valóságot új nézőpont(ok)ba kell helyezni mindent több oldalról kell megvizsgálni; a világot akár fejjel lefelé…, a nézőpontváltás akár torzítással is együtt járhat A legkonvencionálisabb jelenségeket is érdemes új megvilágításba helyezni (ld. temetés)

A groteszk alkalmazásának indokoltsága „Úgy gondolom, a groteszk tulajdonképpen a 20. század válasza a 19. századra és az azt megelőző időkre. [...] A 19. században, a nagy ipari fellendülés és a nagy találmányok korszakában, amikor a betegségek úgyszólván tömegével eltűntek vagy veszélytelenekké váltak, az ember megtelt iszonyatos önbizalommal.

A groteszk alkalmazásának indokoltsága S erre a határtalan önbizalomra kaptuk azokat a rettenetes élményeket, amelyekkel nekünk ez a század szolgált: a két világháborút, Auschwitzet. Auschwitz esetében nem konkrét, hanem jelképes dologra gondolok. Az ösztönvilág felszabadulására, amiről azt hittük, kordában tartható.” (Párbeszéd a groteszkről)

A groteszk alkalmazásának indokoltsága, célja A groteszk a 20. századi torzulás tükre A groteszk kibillent bennünket hétköznapi szemléletünkből, s ezzel olyan többlettudást ad, amelynek birtokában már nem tekinthetjük egysíkúnak, például csak jónak vagy csak gonosznak a világot.

Egyperces novellák (Használati utasítás) A műfaj és megnevezése Örkény Istvántól származik. Groteszk módon a Használati utasítás című egypercesben össze is foglalja a szerző a műfajjal kapcsolatos tudnivalókat Az egyperces jelző a mű terjedelmére utal: egyetlen perc alatt elolvasható Az egy perc és a novella műfajának összekapcsolása eleve groteszk: egy hagyományos irodalmi műfajt csupán terjedelme alapján határoz meg.

Használati utasítás Az írói közlés csak a legszükségesebbre szorítkozik, így a befogadó szerepe megnő Nagy szerepet kap a cím: értelmezi a novellát, újraolvasásra késztet Általában több jelentésréteg épül egymásra a novellákban, tovább nehezítve az értelmezést

Preformáció Az egypercesek többsége preformált (eleve megformált, sablonszerű) szöveg: Pl. állatmese, vicc, anekdota, használati utasítás, apróhirdetés, villamosjegy, leltár, kérdőív, párbeszéd E sablonok irodalmi közegbe kerülve más megvilágítást, új értelmezést kapnak A sablonok felhasználása az emberi kommunikációval szembeni iróniaként is felfogható (szűkebb értelmezésben: az irodalmi tevékenység kritikájaként is)

Pecsét

Pecsét   EGYE MEG A FENE AZ EGÉSZET

Párbeszéd

Hogylétemről - Jó napot. - Jó napot. - Hogy van? - Köszönöm, jól. - És az egészsége hogy szolgál? - Nincs okom panaszra. - De minek húzza azt a kötelet maga után? - Kötelet? - kérdezem hátrapillantva. - Azok a beleim.

Mi mindent kell tudni Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak kereszteződéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd és minden útvonal csak egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakítás tilos!

Értelmezési lehetőségek A Pecsét a hivatali munka lélektelenségét, a bürokrácia személytelenségét leplezi le A Hogylétemről az utcai találkozások sablonszerű párbeszédeit állítja torz tükörbe (-Jól vagy? – Jól.) A Mi mindent kell tudni egy villamosjegy hátoldalán található szöveg, mely irodalmi közegbe kerülve filozofikus, az élet értelmét kutató dokumentummá válik (az élet=utazás toposznak köszönhetően)

IN MEMORIAM DR. K. H. G. - Hölderlin ist ihnen unbekannt? - kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta. - Ki volt az? - kérdezte a német őr. - Aki a Hyperion-t írta - magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. - A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine? - Kik ezek? - kérdezte az őr. - Költők - mondta dr. K. H. G. - Schiller nevét sem ismeri? - De ismerem - mondta a német őr. - És Rilkét? - Őt is - mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t.  

Szövegforma, műfaj Sajátos módon több sablon is egymásra épül a novellában: Anekdota (humoros, csattanós történet) Párbeszéd Emlékező beszéd (In memoriam… = emlékezetére) Az anekdota könnyedsége és az emlékezés magasztossága eleve groteszk hatást eredményez

In memoriam…

Szövegforma, műfaj A novella hagyományos építkezése is megfigyelhető a novellában: Expozíció: A német őr gödröt ásat K.H.G.-vel Bonyodalom: K.H.G. beszélgetésbe kezd Kibontakozás: A német őrről kiderül, hogy kevesebbet tud a német kultúráról, mint K.H.G. Tetőpont: Az őr hazugságra kényszerül Megoldás: Az őr lelövi K.H.G-t Az in medias res kezdés is ősi epikai eszköz (felvezetés nélkül, párbeszéddel indít a narrátor)

Értelmezési lehetőségek 1. A novella címében megjelölt K.H.G., K. Havas Géza újságíróra utal, aki Auschwitzben halt meg A novella tehát neki állít emléket, az ő intellektuális munkássága előtt tiszteleg Rajta keresztül a fasizmus áldozataira is emlékezik

Értelmezési lehetőségek 2. A novella a német kultúra és barbárság összeszikráztatása A német kultúrát sajátos módon egy zsidó származású magyar újságíró képviseli a műben, míg a barbárságot a német őr A befejezés értelmezhető a barbárság győzelmeként (K.H.G.-t lelövi az őr), de a kultúra győzelmeként is (K.H.G. szégyenkezésre készteti az őrt)

Értelmezési lehetőségek 3. A novella a kommunikációról, az ember és a nyelv viszonyáról szól Az adott helyzetben csak egyoldalú kommunikáció valósulhat meg (az őr parancsol, K.H.G. végrehajt) Ebben a párbeszédben a „normális” rend felborul: a fogoly irányítja a beszélgetést (ő kérdez, az őr válaszol) Az őr hazugsága és végső reakciója kisebbrendűségi tudatára utal (az erőszakos viselkedés leggyakoribb oka a frusztráció)

Tóték

Tóték Az őrnagy partizán stratégiát folytat, lépésről-lépésre töri meg a fő ellenség, Tót ellenállását „Kívánságaival” (pl. éjszakai dobozolás) ellehetetleníti Tótot családjában és falujában Végül megtöri ellenfelét (behatol az intim szférájába – a kerti budin) Fiukkal, Gyulával tartja sakkban Tótékat, akinek biztos helyet ígér maga mellett (közben Gyula meghal) Örkény1964-ben írta meg a kisregényt; egyik első groteszk szemléletű műve Egy üdülőfaluban játszódik a II. világháború alatt A történetben a frontvonalról érkező őrnagy arra kényszeríti a Tót családot, hogy kövessék a parancsait

Tóték A kisregény, illetve az abból készült dráma azt hangsúlyozza, hogy az elnyomó hatalom mindig az elnyomottakra épül: csak a zsarnokságot elfogadók teszik lehetővé és tartják fenn a zsarnokság uralmát A Tóték nemcsak a megalázkodás, a lázadás groteszk képe is: Tót Lajos a történet végén megelégeli az őrnagy zsarnokoskodását, és földarabolja

„Az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye „Az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye. Ez, ha átteszem a groteszk közegbe, úgy fogalmazható, hogy cselekedni kell még akkor is, ha a cselekvés már értelmetlen és céltalan.”