EGYÉNI TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK JELENTŐSÉGE

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM.
Advertisements

Magyar Tehetséggondozó Társaság
Magyarország Fogyasztóvédelmi Politikája Országos Konferencia Budapest, 2011.június 16. A fogyasztók oktatása Dr. Horváth György Fogyasztóvédők Országos.
A tanári munka értékelése
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés
TÁMOP /2 „Lenni, akik vagyunk, és azzá válni, amivé válni tehetségünk adatott: ez életünk egyetlen célja.” Robert Louis Stevenson.
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány bemutatása az egyenlő esélyű hozzáférés tükrében Budapest, június 17. Szentkatolnay Miklós.
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
Az együttnevelés gyakorlata az óvodában (A pedagógusok együttműködésének lehetőségei az egyéni fejlesztés megvalósításában)
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/ október 28.
Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény prezentációja 2009.
A gyakorlatvezető mentor
Az egyéni fejlesztési terv
A könyvtár szerepe a tehetséggondozásban
Szaktanácsadói támogatás az életpályamodellben
1 „Komplexen funkcionáló Zala megyei tehetségeket segítő program” Projektnyitó konferencia szeptember 23. Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete.
Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola és Óvoda Nagy Attila
Együttműködés a HUMÁN TISZK és a Mérei Intézet között SÁRIK ZOLTÁN.
Befogadó iskolák, befogadó pedagógus-közösségek
A differenciálás lehetséges útjai a tehetségfejlesztésben
A tehetséggondozás 25 éve a törökszentmiklósi Bethlen Gábor Református Általános Iskolában   „Az első lépések”
Dominó Általános Iskola magatartásmódosító programja
Óvoda-, és iskolapszichológia Magyarországon
TIOK tapasztalatok a kompetencia fejlesztésről.
A TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS PONTJAI I
Kompetensek lettünk? június 27..
Vezeti: Szigetváriné Söjtöry Andrea
A gyakorlati képzés megújítása a pedagógia szakos képzésben
ERŐSSÉGEK ÉS GYENGE PONTOK A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN Nyíregyháza, 2010
A komplex tehetségfejlesztő program
TEHETSÉGGONDOZÁS MAGYARORSZÁGON 2010-BEN Nyíregyháza, október 3.
LÉPÉSRŐL – LÉPÉSRE program
A TEHETSÉGGONDOZÁS ELMÉLETÉNEK ÉS GYAKORLATÁNAK AKTUALITÁSAI Székelyföldi Tehetségnap szeptember 27. Dr. Balogh László Debreceni Egyetem, Pszichológiai.
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Kinek áll érdekében? - KERETRENDSZER az egész napos iskola nevelési-oktatási.
TÁMOP „Tehetséghidak Program” című kiemelt projekt Utak és esélyek az Egyéni Tehetséggondozás területén.
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
„Migráns tanulók a magyar közoktatásban” Oktatási és Kulturális Minisztérium Társadalmi Megújulás Operatív Program „BÁBEL- interkulturális pedagógia porjekt”
MTT Felsőoktatási Szekció Tisztelettel köszöntöm a Szekció előadóit, résztvevőit! szeptember 20.
ILOSVAI SELYMES PÉTER ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI
A szövegértés-szövegalkotás programcsomag jellemzői
Matematikai projektek és jó gyakorlatok
A Magyar Tehetséggondozó Társaság tehetségfejlesztést segítő tevékenysége a gyakorlati programokban Debrecen, szept Dr. Polonkai Mária a.
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
Tehetséggondozás Mezőkovácsházán
A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozásának pedagógiai szakszolgálati feladata BMPSZ Pécsi Tagintézménye Berta Zita.
Ki az a mentortanár? „az a pedagógiai gyakorlattal rendelkező tanár, aki tapasztalatai és a továbbképzésben szerzett speciális képzettsége eredményeként.
Iskolai tehetséggondozó tevékenység az online kérdőíves felmérés tükrében Sági Matild.
„A gyakornokokkal foglalkozó mesterpedagógusok mentorálási feladatai”
Pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatók a tehetséggondozásban Kállai Gabriella.
Heves Megyei Pedagógiai Intézet 3300 Eger, Szvorényi u. 27. Pf.:196, Telefon:36/ , Fax:36/ , Honlap:
Az általános iskolából kilépő SNI tanulók pályaválasztását segítő ÁTVEZETÉSI terv Jálics Ernő Közoktatási Intézmény Kadarkút Mecsárné Jády Geraldine.
Tanórán kívüli tevékenységek gazdagítási lehetőségei Varga Attila február 4.
Önértékelési kézikönyv október 5-i módosítása alapján
Az Arany János Tehetséggondozó Program szerepe a Sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium tehetséggondozó munkájának pedagógiai, módszertani fejlesztésében.
Csökkentsük a túlterheltséget, tanítsuk többet a diákokat! Varga Attila február 4.
CURIE TEHETSÉGPONT. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Tehetségpontok mind Magyarországon, mind a határon túl élő magyarlakta részekre kezdeményezi és támogatja.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerepe/feladata a médiaoktatás területén.
AZ EGYÉNI TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK KRITIKUS PONTJAI Kaposvár, szeptember 16. Dr. Balogh László Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Magyar.
EGYÉNI TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK, A TERVKÉSZÍTÉS LÉPÉSEI
A köznevelési intézmények művészetpedagógiai módszertani megújítása
A pszichológiai mérés alapjai
Tervezési folyamat.
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Nemzeti Köznevelési Portál
főosztályvezető-helyettes
MINŐSÍTETT TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELY PÁLYÁZAT
Előadás másolata:

EGYÉNI TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK JELENTŐSÉGE „TAVASZI PEDAGÓGIAI NAPOK” Szeged, 2017. április 25. Dr. Balogh László Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet, Magyar Tehetséggondozó Társaság és a MATEHETSZ elnöke laszlo.balogh@arts.unideb.hu További információk: www.mateh.hu www.tehetseg.hu EGYÉNI TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK JELENTŐSÉGE

BEVEZETÉS - A tehetséggondozás legfontosabb feladata: az egyénben rejlő értékek megkeresése és kibontakoztatása! - Ennek feltétele: rendszerszerű egyéni tehetségfejlesztő programok megvalósítása. - Mottó: „nincs egyenlőtlenebb annál, mint amikor egyenlőként (egyformán) kezelik az egyenlőtleneket, a különböző adottságokkal, tulajdonságokkal bíró személyeket”.

I. KIINDULÁSI PONTOK I.1. Hazai előzmények, jelenlegi helyzet I.2. Nemzetközi kitekintés I.3. Individualizált fejlesztés és integráció együttesen!

I.1. Hazai előzmények, jelenlegi helyzet A/ Magyarországon a rendszerváltás kezdete óta jelentős lépesek történtek a tehetséggondozás fejlődésében. - 90-es évek: komplex iskolai programok, továbbképzések, civil szerveződések stb. B/ Jelenlegi helyzet – újabb lehetőségek! - meghatározói: - 2008.: Nemzeti Tehetség Program (O.Gy. határozat: 126./2008.) - Köznevelés 2011. évi CXC. Törvénye 35. A pedagógus kötelességei és jogai c. fejezet 62§ 1./c pont: „...segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,” 22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások c. fejezet 27§ 1. pont: „Az iskolában a nevelés-oktatást – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendje szerint kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások… keretében csoportbontásokkal kell megszervezni.” C/ Leggyengébb elem az intellektuális tehetséggondozásban: rendszerszerű egyéni tehetségfejlesztő programok! Kivételek vannak: pl. „Arany János Tehetségprogram” 2000-től! (Művészetek, sport – evidencia!)

I.2. Nemzetközi kitekintés: kutatók véleménye (1.) - Benbow: (USA) „Az „egyméretű” oktatási rendszer nem hatékony, és így nem tesz eleget az egyenlőség elvének. Az egyenlőséget úgy kell tekinteni, mint egyforma hozzáférési lehetőséget az egyén adottságainak megfelelő oktatáshoz.” Ziegler: (Németország) „Egy tanulási folyamat minden lépése és az egyén cselekvési repertoárjának minden egyes bővülése növeli a reálisan megvalósítható célok számát... Így a tehetségekkel foglalkozó pedagógusoknak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a tanulási lépések jól beintegrálódnak-e minden egyes tanuló szubjektív cselekvési terébe.”

I.2. Nemzetközi kitekintés: kutatók véleménye (2.) Oswald és Weyringer: (Ausztria) „A differenciálás vagy individualizálás a mozgatórugója minden tehetséggondozással kapcsolatos intézkedésnek.” - Sahlberg (Finnország) „Az egyénre szabott képzés mind a haladási tempó, mind a tananyag mennyiségének tekintetében kulcsfontosságú... Pontos ismerettel kell rendelkeznie mind a diákoknak, mind tanáraiknak arról, hogy mely területeken vannak hiányosságok, amit egyéni fejlesztéssel orvosolni lehet.”

I.3. Individualizált fejlesztés (és más differenciálási formák is!) és integráció együttesen! a tanórai differenciálás különféle formái (minél több kiscsoportos – differenciált fejlesztő csoport, kooperatív tanulás, valamint az egyénre szabott munka különböző formái!), teljesen egyénre szabott tehetségfejlesztő programok megvalósítása, - projektek, - speciális osztály, - fakultáció, - délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör stb.), - hétvégi programok, - nyári kurzusok, - mentor-program stb.

II. Az egyéni programtervek készítése és a „szereplők” együttműködése a megvalósításban II.1. Az egyéni fejlesztő programok készítésének legfontosabb alapelvei II.2. Az egyéni fejlesztő programok készítésének lépései II.3. A megvalósításban közreműködő szakemberek kiemelt feladatai, folyamatos együttműködésük szükségessége

II.1. Az egyéni fejlesztő programok készítésének legfontosabb alapelvei II.1.1. Freeman alapelvei - A tehetség-felismerésnek folyamatában, többszörös kritériumok alapján kell megtörténnie. - A fejlődésnek módszeresnek és folyamatosnak kell lennie. - Minden egyes lépésnél és programelemnél indikátorokat kell érvényesíteni. - A diák képességeit profilként, nem egyetlen adattal kell megjeleníteni. - Egyre magasabb szintű kritériumokat kell alkalmazni az egymást követő tanulási szakaszokban. - A diákokat be kell vonni a döntéshozatalba programjukat illetően!

II.1.2. FONTOS FELTÉTEL: Lennie kell egy tervezést és megvalósítást összefogó pedagógusnak, aki koordinálja ezt a folyamatot! (Aki jól ismeri a gyereket és gyakran találkozik vele!) FŐBB FELADATAI: - A fejlesztésben közreműködő csapat „mozgatása”. - Széleskörű információ-bázis vezetése, amely lehetővé teszi a szakemberek számára, hogy minden egyes gyermek fejlődését figyelemmel kísérhessék. - A fejlesztés céljainak, eszközrendszerének összehangolása. - Korrekciók tervezése és megvalósítása a fejlesztési tervben. - Az egyéni fejlődést lehetővé tevő individualizált képzési anyagok kiterjedt használatának segítése. - Iskolán kívüli lehetőségek biztosítása. - Annak elősegítése, hogy a program során a diákok önállóak és önirányítók legyenek.

II.2. Az egyéni fejlesztő programok készítésének lépései II.2.1. Az adott gyerek, fiatal jellemzőinek folyamatban történő felderítése - komplex kereső módszerekkel - a pedagógusok és más szakemberek jellemzése a fiatalról együttműködésük (tanórai együttműködés, „kereső programok”, szabad idős programok, a diák teljesítményének jellemzői stb.) tapasztalatai alapján, strukturált szempontrendszer szerint, - kérdőívek használata többféle funkcióban, - tesztek és felmérések: általános és speciális képességek felderítése, - iskolapszichológusok véleménye, - a tanuló önjellemzése, - tanulótársak jellemzése a diákról, - szülői jellemzés, stb.

II.2.2. A gyerekről, fiatalról szerzett információk rendszerbe szedése Ez a tervezést és megvalósítást koordináló pedagógus feladata! Főbb területek: - A tehetséges gyerek erős oldalai - A tehetséges gyerek gyenge oldalai

II.2.3. A készülő egyéni fejlesztő program tervezésében és megvalósításában várhatóan közreműködő szakemberek összehívása - Kiindulási alap: az egyéni program a közreműködő tanárok és más szakemberek: pszichológus, tanácsadó, mentor, tutor stb., valamint a tehetséges diák közös tervező és megvalósító munkáján alapul, amelyben a szülők érdemi közreműködése is szükséges! - A nyitó összejövetelnek a feladata: a tehetséges diákról összegyűjtött információk megbeszélése, kiegészítése.

II.2.4. A fejlesztő programban közreműködőknek ki kell jelölniük közösen a fejlesztési programba bekerülő diák főbb fejlesztendő területeit - Főbb területek: a/ A tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése b/ A tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése Főbb problémák: - a tehetséges fiatal motiválatlansága - a hatékony információfeldolgozási stratégiák hiánya - kreativitás fejletlensége - személyiségből fakadó problémák c/ A tehetséges gyerek társas kapcsolatainak szükséges fejlesztése d/ Lazító programok - A tervezés nem egyszeri aktus a programkészítés elején: rendszeres értékelés a megvalósítás során, a szükséges korrekciók elvégzése a tervben!

II.2.5. Annak a meghatározása, hogy milyen konkrét pszichológiai, pedagógiai eszközrendszert mozgósít a fejlesztési feladatokhoz az adott intézmény KERETEK: Gazdagítás, dúsítás Gyorsítás A differenciált fejlesztés eszközei A pedagógus, pszichológus tanácsadása, módszertani segítségnyújtása a tehetségfejlesztő munkában (szakembereknek, diáknak, szülőnek)

II.2.6. A program lezárulásakor átfogó értékelő megbeszélés tartása - Minden „szereplő” legyen jelen! (Több menetben!) - Fő feladat: a kitűzött célok és az elért eredmények szembesítése. - Fontos ekkor is, hogy az eredmények folyamatos összegyűjtése sokféle forrásból és értékelési módszerrel, eszközzel történjen! - Az itt levont következtetések egy újabb fejlesztési terv kiindulópontjaiként szolgálnak.

II.3. A megvalósításban közreműködő szakemberek kiemelt feladatai, folyamatos együttműködésük szükségessége A kutatások és a gyakorlati tapasztalat alapján a következő személyeknek és együttműködésüknek van kiemelt szerepe a program megvalósításában – a tehetségígéreten kívül: a fejlesztésben közvetlenül közreműködő pedagógusok a tanácsadó a pszichológus a mentor a szülők (Új értelmezésű szerepkör itthon a köznevelésben: a tutor.)

ÖSSZEGZÉS I. 1. Az individualizált fejlesztés középpontba állítása: rendszerszerű egyéni tehetségfejlesztő programok kidolgozása és megvalósítása! 2. A tehetség-tanácsadás rendszerének iskolai szintre történő kiterjesztése. (Kb. másfél ezer tehetség-szakvizsgázott pedagógus!) 3.Új alapokra kell helyezni a tehetséges gyerek, fiatal megismerését! (szisztematikus és folyamatos!) 4. Újfajta (folyamatos és érdemi!) együttműködés kialakítása a tehetséges fiatal fejlesztésében közreműködők szakemberek között!

ÖSSZEGZÉS II. 5. A család hatékony bevonása a fejlesztő folyamatba! 6. A pedagógusok munkarendjében figyelembe kell venni ezen új tevékenységkört., időt kell erre szánni! 7. „Kis lépések taktikája”. ------------------------------------------------------------------------------- (További részletek: Dr. Balogh László: „AZ EGYÉNI TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK ALAPJAI”, Didakt Kiadó, Debrecen, 2016. Megrendelhető: www.didaktkiado.hu)

ÖSSZEGZÉS 1. Az individualizált fejlesztés középpontba állítása: rendszerszerű egyéni tehetségfejlesztő programok kidolgozása és megvalósítása! 2. A tehetség-tanácsadás rendszerének intézményi szintre történő kiterjesztése. (Kb. másfél ezer tehetség-szakvizsgázott pedagógus!) 3.Új alapokra kell helyezni a tehetséges gyerek, fiatal megismerését! (szisztematikus és folyamatos!) 4. Újfajta (folyamatos és érdemi!) együttműködés kialakítása a tehetséges fiatal fejlesztésében közreműködők között! 5. A család hatékony bevonása a fejlesztő folyamatba! 6. A pedagógusok munkarendjében időt kell biztosítani ezen új tevékenységkörök elvégzéséhez. 7. Kis lépések taktikája! (Hol tartunk? Miben tudunk előbbre lépni?) 8. MATEHETSZ-képzések a témakörben: 30 óra (PAT), 10 óra (FAT) 9.Részletes információk: Balogh László (2016): „Az egyéni tehetségfejlesztő programok alapjai”. Didakt Kiadó, Debrecen (A könyv megrendelhető: www.didaktkiado.hu)