Általános forgalmi adó Dr. Tóth Orsolya– PwC Magyarország Kft. 2016. szeptember 22.

Számlázás Az adólevonási jog tárgyi feltétele A magyar számlázási szabályokat kell alkalmazni: Belföldön teljesülő ügyletek Belföldön letelepedett adóalany más tagállamban teljesült ügylete esetén, ha a más tagállami beszerző teljesíti az adókötelezettséget a fordított adózás szabályai szerint (kivéve önszámlázás) Belföldön letelepedett adóalany harmadik országban teljesített ügyletére Az áfa hatálya alá tartozó ügyleteket bizonylatolni kell: számla (egyszerűsített adattartalmú), nyugta, számlával egy tekintet alá eső okirat (eredeti számlát módosító, érvénytelenítő) Mentesülés: - adólevonási joggal nem járó adómentes ügylet a 85. §, 86. § szerinti (egyéb számviteli bizonylat) - adómentes légi személyszállítási szolgáltatás nyújtása (egyéb számviteli bizonylat), ha nem kéri az igénybevevő számla kibocsátását

Számlázás Számla kibocsátására kötelezett: - teljesítésre kötelezett adóalany - meghatalmazottja (egyetemleges felelősség), előzetesen és írásban megállapodás Formái (az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet ): a) nyomdai (kötelező sorszámtartomány 2007. január 1.-jétől) b) számlázó programmal nyomtatva c) elektronikus (EDI, vagy minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott) Számla kötelező tartalma 168. § Aláírása nem kötelező Magyarul, vagy élő idegen nyelven Áthárított adó Ft-ban feltüntetése

Kötelező számlát kibocsátani Belföldön teljesülő ügyletekről Előlegről (kivéve Köz. belüli mentes értékesítés), ha - befogadó adóalany, vagy nem adóalany jogi személy (egyszerűsített is lehet, ha Ft-ban) előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 Ft-ot egyéb személy, szervezet befogadó kéri számla kibocsátását (egyszerűsített is lehet, ha Ft-ban) Más tagállamban teljesült ügylet esetén, ha a más tagállami beszerző teljesíti az adókötelezettséget a fordított adózás szabályai szerint (kivéve önszámlázás)- (egyszerűsített is lehet) Belföldön letelepedett adóalany harmadik országban teljesített ügyletére (egyszerűsített is lehet) Egyszerűsített lehet még: Teljesítésig az ellenérték maradéktalan megtérítése kp-el vagy kp. helyettesítő eszközzel, nem adóalany vásárló esetén és számla kibocsátását kéri és Ft-ban az adatok Számla bruttó végösszege a 100 eurót nem haladja meg

Számlázás Egyszerűsített számla: - kibocsátó döntése szerint a fenti esetekben - egyszerűbb adattartalom: bruttó ár + vissza számított áfa mérték De mindig kötelező teljes adattartalmú számla: új közl. eszköz más tagállamba ért. nem adóalany által építési telek, új épített ing. sorozat jellegű értékesítése nem adóalany által adómentes közösségi ért. távértékesítés

Nyugta Nem adóalany általi teljesítésig történő készpénzes fizetés estén, ha számla kiállítás alóli mentesülés (mert nem kéri és a végösszeg sem haladja meg a 900 000 Ft-ot) Belföldön nem letelepedett MOSS-os adóalany, ha számlát nem kérnek tőle Online pénztárgép használata kötelező a pénztárgépes 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. számú melléklete szerinti körnek (2016. október 1-jétől és 2017. jan 1-jétől bővül) Ha nyugta helyett mégis számla, mentesül adózó a pénztárgép használat alól Kizárólag papír alapon Kizárólag magyar nyelven Nyugtakibocs. alóli mentesülés: sajtótermék ért. sorsjegy, sorsolásos játék szervezése kezelőszemélyzet nélküli automata

Számlával szembeni követelmények, a kiállítás módjától függetlenül A számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell: Eredet hitelességét (termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó azonos a számla kiállítójával) Adattartalma sértetlenségét (a számla tv. szerinti adatait nem változtatják)- a forma változhat a feldolgozás, archiválás során pl. EDI Olvashatóságát – csak kérésre kell Elektronikus archiválás, megőrzés lehetséges: A számlázó programmal előállított számla, nyugta kibocsátója papír helyett e-adatként őrizheti (digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet) Papír alapú számláról elektronikus másolatkészítés (13/2005. (x. 27.) IHM rendelet)

Számlázó program (23/2014. (VI.30.) NGM rendelet) •A program kihagyás és ismétlés nélküli folyamatos sorszámozást biztosítson Elkülönített sorszámtartomány: külföldi adószám és belföldi adószám alatti értékesítéshez NEM szükséges elkülönítés: csoporton belüli értékesítéshez és az egyéb számviteli bizonylat kibocsátásához Számla és nyugta kibocsátás elkülönített sorszámtartományban is történhet Nem kell megkülönböztetni az eredeti és másolati példányt, valamint példánysorszám sem Az értékesítő a fejlesztő által készített felhasználói dokumentációt a vevő (felhasználó) részére köteles átadni valamint a program nevét és azonosítóját közölni, amelyet az Felhasználói dokumentációnak tartalmaznia kell a számlázó program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást és a számlázó program valamennyi funkciójának ismertetését (csak ilyen funkciókat hajthat végre a program) A funkció módosításról is át kell adni a dokumentációt Ez vonatkozik a saját fejlesztésű programra is az

Számlázó program (23/2014. (VI.30.) NGM rendelet) Számlázó programot használó adóalany kötelezettségei: elévülési időn belüli megőrzése a dokumentációnak adóhatósághoz való bejelentés (saját fejlesztésű program esetén is) •30 napon belül bejelenteni a használatba vett - a program nevét, azonosítóját - a fejlesztő nevét és ha van adószámát - az értékesítő, rendelkezésre bocsátó nevét, adószámát - a beszerzés, használat megkezdésének időpontját - a használatból kivont program adatait és időpontját •Az online számlázó rendszert használó adóalany 30 napon belül köteles bejelenteni -az online számlázó rendszer nevét és elérhetőségét -az online szolgáltatást nyújtó nevét, adószámát, -az igénybevétel kezdő időpontját -a szolgáltatás igénybevétele befejezésének időpontját, adatait

Számlázó program (23/2014. (VI.30.) NGM rendelet) •Új előírás: 2016. január 1-jétől minden számlázó programnak rendelkeznie kell egy olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval, amelynek elindításával adatexport végezhető 11/A. § ‒a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott számlákra, illetve ‒a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra. A számlázó programot használó kötelezettsége A programmal kiállított papír és on-line megjelenésű számlákra is vonatkozik 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 2. melléklete szerint és a 3. mellékletben meghatározott adatszerkezetben Nem azonos az elektronikusan archivált dokumentumokra előírt ellenőrzési kötelezettséggel 18. -19.§

Elektronikus számlázás Egyre inkább előtérbe kerül (pl. 2017-től folyamatos adatszolgáltatási kötelezettség) Minden olyan, az Áfa tv. ben előírt adatokat tartalmazó számla, melyet elektronikus formában bocsátottak ki, és melyet ilyenként is fogadtak be (elvileg a beszkennelt és e-mailben továbbított számla is) azonban a hármas követelménynek meg kell felelni (eredet hitelessége, adattartam sértetlensége- forma változhat, olvashatóság- csak kérésre kell) Példaként említett: - EDI- írásos megállapodás alapján - Minősített elektronikus aláírással, időbélyegzővel (az archiválási szabályok miatt) - a befogadó hozzájárulása Kiállítás: az adóalany vagy külső szolgáltató (meghatalmazáson alapul) Papír alapú, online pénztárgéppel, számlázó programmal kiállítottból is lehet Feldolgozás, befogadás folyamatát a befogadónak kell kialakítani

Elektronikus archiválás, ellenőrzés Elektronikus számla esetén bizonyító erővel egyedül az elektronikus számla rendelkezik, tehát hiteles dokumentumként az elektronikus számlát kell megőrizni Adatszolgáltatás (az elektronikusan őrzött dokumentumokból, nem csak e-számla lehet): A  23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet alapján az elektronikusan őrzött számla, nyugta ellenőrzése során az adóalany köteles A helyszínen az olvashatósághoz szükséges eszközöket biztosítani Az adóhatóság részére elektronikus kimenetet és az adatok külső adathordozóra történő archiválását biztosítani, meghatározott adatszerkezetben 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 2. melléklete szerint és a 3. melléklet szerint a kimenet alapvetően XML-fájl (amennyiben nem XML-formátumban történik a számla őrzése, akkor PDF is elfogadható) Kiállító és befogadó is kötelezhető, ha elektronikusan archivál

Számlakorrekciók A korrekció módjára, technikájára nincs tételes előírás A korrekciós számla tartalma változatlan Az adóalap, illetve a fizetendő adó utólagos változása esetén számlával egy tekintet alá eső okiratot kell kiállítani. Számlával egy tekintet alá eső okirat, amely megfelel a 170. §-ban meghatározott feltételeknek és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja. Számlával egy tekintet alá eső okirat kötelező adattartalma: •az okirat kibocsátásának kelte, •az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja, •hivatkozás a módosított számlára, •a módosított adat megnevezése, a módosítás természete, annak számszerű hatása

A fizetendő adó utólagos változása 1. Fizetendő adó csökkenése 153/B. § (1) Ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy adó csökken, különbözetet – fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a)az érvénytelenítő vagy a módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll; b)az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik az előző pont alá nem tartozó esetekben; c)a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben (harmadik félnek adott pénzbeni engedmény) d)a termék Közösség területéről történő kiléptetésének vámhatóság általi igazolása az adóalany, a módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll a 98. § (5) bekezdés szerinti esetben. Tehát önrevízió nélküli a fizetendő adó csökkentés szinte minden esetben, (akár valódi adóalap csökkenés, akár tévedés kivéve, ha nem határozható meg a fenti időpontok közül egy sem, pl. nyugtás az ügylet vagy szolgáltatásimport esetén tévesen adómentes helyett adókötelesnek ítélt ügylet 2. Fizetendő adó növekedése Önellenőrzés

Valódi adóalap csökkenés (77 §-78 §) szerződés módosulása, megszűnése, érvénytelensége és létre nem jötte okán történő visszatérítés, a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése (zárt végű lízing, részletvétel), a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése meghiúsul betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, időszakos elszámolás (58.§) esetén az időszak végi különbözet rendezése, utólagos 71. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti árengedmény – továbbra is a számlakibocsátó döntésétől függ, háromszereplős utólagos pénzvisszatérítéses közvetett engedmény. Továbbra is feltétele, hogy a számlakibocsátó az ügylet teljesítését tanúsító számla a)érvénytelenítéséről gondoskodjon azokban az esetekben, amikor az előleg vagy az ellenérték teljes összegét visszatérítik; b)adattartalmának módosításáról gondoskodjon egyéb esetekben. Kivéve, ha az ügyletről nem kellett számla (pl. nyugtakibocsátás esete), DE: utólagos adóalap csökkentő árengedmény továbbra sem lehetséges, ha nyugtás az alapügylet

A levonható adó utólagos változása 153/C § 1. Ha a levonható adó összege utólag csökken (bármely okból): pótlólag fizetendő adó ha a csökkenés okirattal kísért (helyesbítő, érvénytelenítő számla), abban az adómegállapítási időszakban amikor az okirat személyes rendelkezésére áll, max. a kibocsátását követő hónap 15. napjának megfelelő közvetett pénzvisszatérítéses engedménynél, amikor a visszatérítés megtörténik ha az ügyletet számla nem kísérte (pl. nyugta) amikor a változás bekövetkezik 2. Ha a levonható adó összege utólag nő (bármely okból): pótlólag levonható adó - legkorábban abban az adó-megállapítási időszakban amikor a módosító okirat személyes rendelkezésére áll Fordított adózásos esetekben (belföldi, köz. beszerzés, import) a levonható adó korrekciója mindig igazodik a fizetendő adó korrekciójához.

Belföldi, egyenes adós ügyletek korrekciója Adóalap, áthárított (fizetendő, levonható) adó csökkenés (bármilyen okból, kivéve az 55.§ (2) bek -fiktív számla) Adóalap, áthárított (fizetendő, levonható) adó nő Kibocsátó Legkorábban akkor, amikor az érvénytelenítő, módosító számla (SZEO) a jogosult személyes rendelkezésére áll; ellenértéket, előleget, betétdíjat visszatérítik az a) pont alá nem tartozó esetben; közvetett pénzvisszafizetéses engedménynél a jogosultnak a pénzt visszatérítik. eredeti időszakot önellenőrzéssel Befogadó Akkor köteles figyelembe venni, amikor: a SZEO rendelkezésére áll, de nem később, mint a kibocsátást követő hónap 15. napja; egyéb esetben (rossz levonási hányados, saját vállalkozásban végzett beruházás), amikor a változás bekövetkezik; abban az adómegállapítási időszakban jogosult legkorábban figyelembe venni, amikor a SZEO rendelkezésére áll

Belföldi, fordított adós ügyletek korrekciója adóalap (fizetendő, levonható) adó csökkenés (bármilyen okból, kivéve az 55.§ (2) bek -fiktív számla) adóalap (fizetendő, levonható) adó nő Kibocsátó Legkorábban akkor, amikor az érvénytelenítő, módosító számla (SZEO) a jogosult személyes rendelkezésére áll; ellenértéket, előleget, betétdíjat visszatérítik az a) pont alá nem tartozó esetben; közvetett pénzvisszafizetéses engedménynél a jogosultnak a pénzt visszatérítik. Az aktuális bevallásban részletező sor „-” (ha mg.-i vagy acélipari termék) eredeti időszakot önellenőrzéssel Befogadó A fizetendő és levonható adó csökkenést egyidejűleg, legkorábban abban az időszakban jogosult figyelembe venni, amikor a fizetendő és levonható adó növekedését együtt az eredeti időszakban önellenőrzéssel

Belföldi ügylettípus változás Fordított adózás helyett egyenes adózás kell Egyenes adózás helyett fordított adózás kell Kibocsátó eredeti időszakot önellenőrzéssel 1. legkorábban abban az adómegállapítási időszakban veheti figyelembe, amikor a módosító számla (SZEO) a személyes rendelkezésére áll - fizetendő adót csökkent az aktuális időszakban 07.sor 2. önellenőrzés az eredeti bevallásra- adóalap szerepeltetése 04 sor és részletező sor (ha mg.-i vagy acélipari termék) Befogadó A levonható, előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben történő változás az is, ha a levonási jog 120 § szerinti jogcíme változik 1. eredeti időszak tekintetében korrekció (+ és - -t "kivenni") legkorábban abban az adómegállapítási időszakban, amikor a módosító számla (SZEO) a személyes rendelkezésére áll De plusz az eredeti bevallás helyesbítése, ha részletező adatokat tartalmazott. 2. a levonható áfát pedig a korrekciós számla rendelkezésre állását követően bármikor elévülési időn belül (de 2 éves szabály, azt követően csak önellenőrzéssel) 1. eredeti időszak levonható adó csökkenését abban az adómegállapítási időszakban köteles figyelembe venni, amikor a számlát módosító, érvénytelenítő okirat (SZEO) rendelkezésére áll, de nem később, mint a kibocsátást követő hónap 15. napja (levont adót "kivenni"), 31. sor 2. a fordított adózással fizetendő/levonható áfát (+ és - -t "betenni") eredeti időszakban önellenőrzéssel

Közösségen belüli beszerzés, szolg. import adóalap (fizetendő, levonható) adó csökkenés (bármilyen okból, kivéve az 55.§ (2) bek -fiktív számla) adóalap (fizetendő, levonható) adó nő Befogadó A fizetendő és levonható adó csökkenést egyidejűleg, legkorábban abban az időszakban jogosult figyelembe venni, amikor az érvénytelenítő, módosító számla (SZEO) a jogosult személyes rendelkezésére áll Aktuális összesítő jelentésben „-”-al szerepeltetni a különbözetet a fizetendő és levonható adó növekedését együtt az eredeti időszakban önellenőrzéssel Összesítő jelentés önellenőrzése

Közösségi mentes értékesítés, szolgáltatás export Adóalap csökkenés (bármilyen okból, kivéve az 55.§ (2) bek -fiktív számla) Adóalap nő Kibocsátó Legkorábban akkor, amikor az érvénytelenítő, módosító számla (SZEO) a jogosult személyes rendelkezésére áll; Aktuális összesítő jelentésben „-”-al szerepeltetni a különbözetet eredeti időszakot önellenőrzéssel Összesítő jelentés önellenőrzése

Export Csökken a fizetendő adó 98.§ (5) bekezdése szerinti esetben Csökken az adóalap Nő az adóalap Kibocsátó legkorábban abban az időszakban jogosult figyelembe venni, amikor a SZEO a jogosult rendelkezésére áll és a kiléptetés hatósági igazolása is rendelkezésre áll legkorábban abban az adómegállapítási időszakban veheti figyelembe, amikor : a) az érvénytelenítő, módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll b) ellenértéket, előleget, betétdíjat visszatérítik az a) pont alá nem tartozó esetben eredeti időszakot önellenőrzéssel

Az Áfa tv. 2016. január 1-jétől hatályos 58 Az Áfa tv. 2016. január 1-jétől hatályos 58. §-a A teljesítési időpont időszakos elszámolású ügyleteknél „Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonként történő elszámolásban (mért vagy tételszám szerinti utólagos elszámolás), időszakonkénti fizetésben (pl. nyílt végű lízing vagy határozott idejű bérlet), az ellenérték meghatározott időszakra való megállapítása Nem tartozik ide a zárt végű lízing, tulajdonjog fenntartásos részletvétel (Áfa tv. 10. § d) pont) Teljesítés időpontja: az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja, a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az időszak utolsó napját megelőzi, ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, ha az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.

Az Áfa tv. 2016. január 1-jétől hatályos 58 Az Áfa tv. 2016. január 1-jétől hatályos 58. §-a A teljesítési időpont időszakos elszámolású ügyleteknél Belföldi ügyletek esetében abban az esetben, ha az elszámolási időszak meghaladja a 12 hónapot, időarányos részteljesítésként teljesítés történik a tizenkettedik hónap utolsó napján is. Közösségen belüli értékesítés: elszámolási időszak legfeljebb egy naptári hónap Külföldről igénybevett (nemzetközi ford. adós szolg): ha a naptári éven átnyúlik, dec 31.-én adókötelezettség Az Áfa tv. 58. §-a és 60. §-a párhuzamosan alkalmazható (az időszakos elszámolású és egyben fordított adózás alá eső ügyleteknél a teljesítés időpontja = 58. § szerint meghatározott időpont) Átmeneti szabály: 2016. január 1-től valamennyi időszakos elszámolású ügyletre. olyan elszámolási időszakoknál kell alkalmazni először, amelynél: az időszak kezdő napja és a fizetés esedékessége és a számla kelte is 2015. december 31-ét követő időpont

Időszaki elszámolású ügyletek és a részteljesítés 57. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. ha osztható szolgáltatás/termékértékesítés- a részeknek önálló részeredménye van és a felek a szerződésükben előre részekre is osztják és a részeredményekhez külön ellenértéket kapcsolnak Fő különbség az időszaki elszámolás és a részteljesítés között: Részteljesítés: az előre meghatározott részeredmény számlázandó Időszaki elszámolás: időszak számlázandó

Időszaki elszámolású ügyletek és a gyűjtőszámla Ha az adóalany •a teljesítés napján egyidejűleg, illetőleg •a rá vonatkozó bevallási időszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számla-kibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (gyűjtőszámla) bocsát ki. Nem teljesítési időpont, hanem számlázási módszer! Csak abban az esetben, ha több teljesítési időpont van. Tartalma: •A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai összesítetten szerepeljenek. Feltétele: a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodjanak

Példák – főszabály szerinti (időszak utolsó napja) telj. ip A fizetés esedékessége az időszak utolsó napja 2. A fizetés esedékessége megelőzi az időszak utolsó napját, de a számlakiállítás vagy az időszak utolsó napja, vagy azt követő időpont 3. A számlakiállításkor a fizetés esedékességének napja nem állapítható meg (a számla átvételét követő X. nap) Elszámolási időszak Esedékesség Számlakiállítás Teljesítési időpont 2016. május 2016. május 31. 2016. május 28. akár június 2. Elszámolási időszak Esedékesség Számlakiállítás Teljesítési időpont 2016. május 2016. május 5. 2016. május 31. akár június 2. 2016. május 31. Elszámolási időszak Esedékesség Számlakiállítás Teljesítési időpont 2016. május Számla kézhezvételét köv. 15.nap bármikor 2016. május 31.

Példák – különös teljesítési időpont A számlakiállítás és a fizetés esedékessége megelőzi az időszak utolsó napját 2. A fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő 60 napon belüli 3. A fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő 60 napon túli Elszámolási időszak Esedékesség Számlakiállítás Teljesítési időpont 2016. május 2016. május 10. 2016. május 5. Elszámolási időszak Esedékesség Számlakiállítás Teljesítési időpont 2016. május 2016. június 5. 2016. május 10. akár június 1. Elszámolási időszak Esedékesség Számlakiállítás Teljesítési időpont 2016. május 2016. augusztus 6. 2016. május 11. akár augusztus 1. Az időszakot követő 60. nap 2016. július 30.

Időszaki elszámolású ügyletek és az előleg Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani. (59. §) Előleg feltételei •Az ellenértékbe beszámítható, konkrét teljesítéshez kapcsolódik •Az áfa törvény szerinti teljesítési időpont előtt adott •Annak fizetésében, átadásában előre megállapodnak (az előbb fizetés nem előleg!) •Ténylegesen átveszik vagy jóváírják 2016-tól egyes esetekben az 58. § szerinti ügyletekre is értelmezhetővé válik Ha az időszakot követi a fizetés esedékessége, előleg továbbra sem értelmezhető Ha a számlakiállítást és az időszak végét megelőzően fizetés történik - figyelni kell

Példák – előlegre A számlakiállítás és a fizetés esedékessége megelőzi az időszak utolsó napját, de a fizetés esedékessége előbbi, mint a számlakiállítás + a fizetés meg is történik Ez esetben adóhiány is keletkezhet az előlegszabály figyelmen kívül hagyása miatt 2. A fizetés esedékessége megelőzi az időszak utolsó napját, de a számlakiállítás az időszak utolsó napját követi + fizetés megtörténik az esedékességkor Mulasztási bírság lehetősége Elszámolási időszak Fizetés Esedékesség Számlakiállítás Teljesítési időpont Előleg adófiz. kötel. kel. 2016. május 2016. április 10. 2016. május 15. 2016. május 10. Elszámolási időszak Fizetés Esedékesség Számlakiállítás Teljesítési időpont Előleg adófiz. kötel. kel. 2016. május 2016. május 15. 2016. június 5. 2016. május 31.

Többféle díjtételből álló, 58. § hatály alá tartozó ügylet Összetett ügyletek: fő és mellékszolgáltatás együttese (pl. bérleti díj és rezsiköltség) Egy szolgáltatás díját több elem határozza meg (pl. alapdíj és fogyasztási díj) Az egyes díjtételek vagy szolgáltatáselemek fizikailag más-más időszakot érinthetnek De ezek tekintetében nincs új időszak Amennyiben főügylet - járulékos ügylet (70.§ b) pont) kapcsolat van a két tétel között, akkor a mellékügylet annak a főügyletnek a járuléka, amelynek az esedékessége ugyanarra az elszámolási időszakra esik- ahhoz kapcsolódik, amellyel egy időszakban esedékes Ha több díjtétel, meg kell határozni, hogy mely díjtétel mérvadó (mi a szolgáltatás lényegi eleme)

Bérleti díj és közüzemi díj számlázása együtt Elszámolási időszak Esedékesség Számlakiállítás Teljesítési időpont 2016. szeptemberi bérleti díj és júliusi villany 2016. szeptember 15. 2016. szeptember 1. Elszámolási időszak Esedékesség Számlakiállítás Teljesítési időpont 2016. szeptemberi bérleti díj és júliusi villany 2016. október 15. 2016. szeptember 10.

Bérleti díj és közüzemi díj számlázása külön Ha bérleti díj előre fizetése történik 2) Ha bérleti díj az érintett időszakban esedékes Elszámolási időszak Esedékesség Számlakiállítás Teljesítési időpont (számlakiállítás) 2016. szeptemberi bérleti díj 2016. októberi bérleti díj 2016. június villany 2016. július villany 2016. augusztus 10. 2016. szeptember 10. 2016. augusztus 25. (szeptemberihez kapcsolódik) 2016. szeptember 25. (októberihez kapcsolódik) 2016. augusztus 5. 2016. szeptember 5. Elszámolási időszak Esedékesség Számlakiállítás Teljesítési időpont (számlakiállítás) 2016. szeptemberi bérleti díj 2016. májusi gáz 2016. július villany 2016. szeptember 10. 2016. szeptember 15. (szeptemberihez kapcsolódik) 2016. szeptember 25. (szeptemberihez kapcsolódik) 2016. szeptember 1. 2016. szeptember 5.

Bérleti díj és közüzemi díj számlázása külön 3) Ha bérleti díj utólagos fizetése történik Elszámolási időszak Esedékesség Számlakiállítás Teljesítési időpont (esedékesség) 2016. szeptemberi bérleti díj 2016. októberi bérleti díj 2016. augusztus villany 2016. szeptember villany 2016. október 10. 2016. november 10. 2016. október 25. (szeptemberihez kapcsolódik) 2016. november 25. (októberihez kapcsolódik) 2016. október 1. 2016. november 1. 2016. szeptember 10. 2016. október 25.

Közüzemi szolgáltatás alapdíja és a fogyasztás számlázása együtt a) Tényleges fogyasztás a jellegadó, az határozza meg az elszámolási időszakot b) Több telephely fogyasztásának egyidejű számlázása esetén az elszámolási időszak a legkorábbi és a legkésőbbi időpont közötti időszak. A telephely: 2016. március 1- április 1. B telephely: 2016. március 5- április 5. Időszak: 2016. március 1- április 30. C telephely: 2016. március 30- április 30. Elszámolási időszak Esedékesség Számlakiállítás Teljesítési időpont (esedékesség) Alapdíj 2016. január Fogyasztás 2016. február Fogyasztás: 2016. február Alapdíj 2016. március 2016. március 25. 2016. május 10. 2016. március 10. 2016. április 25. 2016. április 29. (60. nap)

58.§ szerinti ügyletek korrekciója Ha pozitív irányú (különbözet pozitív): Új teljesítési időpont, de az időszak amire a korrekció vonatkozik Általában nincs önellenőrzés, kivéve 60 napos szabály miatt előfordulhat Ha negatív irányú (különbözet negatív): - Nem kell önellenőrizni, aktuális időszakban elszámolható 153/B. § (1) bekezdés - Eredeti számlát korrigálni kell (ha több időszakot érint, elegendő az utolsót) Korrigált időszak Új számla kiállítás Esedékesség Adófizetési köt. kel. a különbözetre Korrekció elszámolása 2016. január 1-június 30. 2016. július 27. 2016. augusztus 15. Augusztusi bevallásban szerepeltet 2016. szeptember 15. 2016. szeptember 25. 2016. augusztus 29. (60.nap) Önellenőrzés augusztusra Korrigált időszak Korr.számla kiállítás Korrekció módja Korrekció elszámolása 2016. január 1-június 30. 2016. július 27. Korrekciós bizonylat (elég csak júniusra) Júliusi bevallásban szerepeltet fizetendő adót csökkentő tételként

Láncügyletek- termékértékesítés teljesítési helye Ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, (pl.: ingatlan) Ha a terméket feladják, fuvarozzák - a feladás helye Láncértékesítés esetén a főszabály szerint csak egy értékesítés teljesítési helyét lehet meghatározni, amelyikhez a fuvarozás kapcsolódik a)amik megelőzik ezt a termékértékesítést, azok teljesítési helye a feladás helye, b) az ezt követő termékértékesítések teljesítési helye a rendeltetés helye

Láncügyletek- termékértékesítés teljesítési helye AT Co CH Co A termék útja HU Co DE Co Fuvarszervező személye Fuvarszervező minősége Megdönthető vélelem a közbenső szereplőre: vevőként fuvaroz

Láncügyletek- termékértékesítés teljesítési helye A fuvarozás megszakadása-újra feladás Import ügyletek: eltérő szabály, ha a láncban termék import is van (28. §) Export ügyletek

Háromszög ügylet 3 különböző tagállami adóalany A C fuvarozás A v. B (vevőként) fuvaroz B beszerzésének helye belföld (mentes 91. § (2) bek.) C teljesíti a Köz. beszerzés és B belföldi értékesítése után az adókötelezettséget (141. §) B összesítő nyilatkozat adására köteles saját tagállamában és számláznia kell Ro Co DE Co HU Co belföld 141. §

Példák - Láncértékesítés DE Co HU Co AT Co HU Co AT Co CH Co HU Co China Co AT Co

Adócsalás, adókijátszás a láncügyletekben Puffer „D” Bróker „E” Csatorna társaság „F” „B” Hiányzó kereskedő - + HU 27% 80+21,6 77+20,79 - 90+24,3 +/- 92 +nincs áfa 97+ nincs áfa 95+19 RO 20% +/- - +

Adócsalás, adókijátszás a láncügyletekben Vonatkozó EUB ítéletek- C-324/11 sz. Tóth Gábor ügy Tóth G. építőipari tevékenységet végzett adóalanyok javára, részben alvállalkozókat, nevezetesen M. L. egyéni vállalkozót bevonva. M.L. által végzett munkák felmérésére és igazolására akkor került sor, amikor azokat Tóth G. a megrendelőnek átadta. M. L. a szóban forgó munkákról 20 számlát állított ki, amelyeket Tóth G. befogadott, könyvelésében és bevallásában szerepeltetett. A számlákat Tóth G. készpénzben rendezte.   az adóhatóság M. L. által kiállított számlák adótartalmának levonását megtagadta: a számla kibocsátója nem minősül adóalanynak, ezért ezt követően hiteles számlát sem bocsáthatott ki: M. L. által kibocsátott számlák egy része a számlatömb vételének időpontját megelőző keltezéssel rendelkezett. Tóth G. nem tájékozódott arról, hogy a munkát végző személyek milyen minőségben voltak jelen a munkaterületen. M. L. adófizetési kötelezettségét a 2003. évtől nem teljesítette. Továbbá sem főállású, sem pedig alkalmi alkalmazottat nem jelentett be az adóhatósághoz. M. L. egyéni vállalkozói igazolványát az illetékes jegyző jogerős határozatával visszavonta. 1. Kérdés: Elutasítható-e az adólevonási jog, ha a számlakiállító egyéni vállalkozói igazolványát a számlakiállításkor visszavonták Nem: „adóalany” az a személy, aki bármely gazdasági tevékenységet bárhol önállóan végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. Ugyanezen rendelkezés második albekezdése szerint „gazdasági tevékenység” a termelők, a kereskedők, illetve a szolgáltatók valamennyi tevékenysége, beleértve a kitermelőipari és mezőgazdasági tevékenységeket, valamint a szabadfoglalkozású vagy azzal egyenértékű tevékenységeket is. az adóalanyi minőség nem függ hatósági engedélytől, vagy bejelentési kötelezettség elmulasztásától

Adócsalás, adókijátszás a láncügyletekben Vonatkozó EUB ítéletek- Tóth G. ügy 2. Kérdés: Elutasítható-e az adólevonási jog, ha a számlakiállító nem jelentette be az általa foglalkoztatott alkalmazottakat Nem: A számlabefogadó adólevonási joga nem tagadható meg olyan alapon, hogy számla kibocsátója szabálytalanságot követett el, anélkül hogy ezen adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítaná azt, hogy az érintett adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel az említett számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt. 3. Kérdés: Az a tény, hogy az adóalany nem ellenőrizte, hogy a munkavégzés helyén dolgozó munkavállalók a számlakibocsátóval állnak‑e jogviszonyban, illetve hogy e számlakibocsátó bejelentette‑e ezen munkavállalókat, tekinthető‑e olyan objektív körülménynek, amely miatt a számlabefogadó tudta, vagy tudnia kellett, hogy héa kijátszására irányuló ügyletben vett részt. NEM 4. Kérdés: Miként értékelheti a tagállami hatóság/bíróság az általa vizsgált ügyletek körülményeit, ha az összes körülmény értékelése kapcsán arra a következtetésre jut, hogy a gazdasági események nem a számlán feltüntetett felek között valósultak meg csak akkor utasítható el a levonási jog, ha az adóhatóság objektív körülmények alapján megállapítja, hogy a számla címzettje tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az említett számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban közreműködő adócsalásban vesz részt.

Adócsalás, adókijátszás a láncügyletekben Vonatkozó EUB ítéletek- C-80/11 sz. Mahagében Kft és C-142/11 sz. Dávid Péter egyesített ügyekben Mahagében akácrönköket szerzett be RK Kft.-től továbbértékesítésre. RK a számlázott akácrönkök értékesítését bevallotta, áfát megfizette. Adóhatóság Mahagében adólevonási jogát megtagadta az alábbiak miatt: RK számlái nem hitelesek, mert RK könyvelésében nem tüntette fel az érintett áruk beszerzését, fuvareszközzel nem rendelkezett, szállításért nem fizetett; Nincs olyan dokumentum a számlán kívül, amely bizonyítja, hogy RK az áruval rendelkezett és azt szállította. Dávid Péter igazoltan építési munkálatokat végzett. Alvállalkozókat vont be a teljesítésbe, amelyek bejelentet alkalmazottakkal, munkaeszközökkel nem rendelkeztek, bevallást nem nyújtottak be. Adóhatóság Dávid P. adólevonási jogát megtagadta: - A számlázott munka elvégzését nem vitatták, de nem volt megállapítható, hogy azt ténylegesen melyik alvállalkozó végezte Nem tagadható meg az adólevonási jog amiatt, hogy az e szolgáltatásokra vonatkozó számla kibocsátója vagy annak valamely alvállalkozója szabálytalanságot követett el, anélkül hogy objektív körülmények alapján bizonyított az, hogy az érintett adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel az említett számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.

Adócsalás, adókijátszás a láncügyletekben Vonatkozó EUB ítéletek- C-80/11 sz. Mahagében Kft és C-142/11 sz. Dávid Péter egyesített ügyekben Nem tagadható meg az adólevonási jog amiatt, hogy az adóalany nem győződött meg arról, hogy a számla kibocsátója adóalanynak minősül‑e, rendelkezik‑e a szóban forgó termékekkel, és képes‑e azok szállítására, illetőleg hogy hozzáadottértékadó‑bevallási és ‑fizetési kötelezettségének eleget tesz‑e, illetve azzal az indokkal, hogy az említett adóalany az említett számlán kívül nem rendelkezik más olyan irattal, amely bizonyítaná az említett körülmények fennállását, jóllehet a 2006/112 irányelvben a levonási jog gyakorlása vonatkozásában előírt valamennyi tartalmi és formai követelmény teljesült, és az adóalanynak nem volt tudomása az említett számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülményről.

Adócsalás, adókijátszás a láncügyletekben Vonatkozó EUB ítéletek- C-277/14. számú PPUH ügyben A PPUH Stehcemp számos alkalommal dízel üzemanyagot vásárolt, amelyet gazdasági tevékenysége körében használt fel. Az ezen üzemanyag‑vásárlásokat érintő számlákat a Finnet sp. z o.o. (a továbbiakban: Finnet) állította ki. A PPUH levonta az ezen üzemanyag‑vásárlások után megfizetett héát. Az adóhatóság megtagadta a PPUH-nak e héa levonási jogát: - A vonatkozó számlákat egy nem létező gazdasági szereplő állította ki: - a Finnet nem volt héa nyilvántartásba véve, nem nyújtott be adóbevallást és nem fizetett adót, nem tette közzé az éves beszámolóit, és nem rendelkezett a folyékony üzemanyag értékesítéséhez szükséges engedéllyel. a cégjegyzékben a társaság székhelyeként megnevezett épület megrongálódott állapota bármely gazdasági tevékenységre alkalmatlan, a kapcsolatfelvétel bármiféle kísérlete sikertelen volt. Megtagadható-e az adólevonási jog, ha a számlát olyan gazdasági szereplő állította ki, amelyet nem létező gazdasági szereplőnek kell tekinteni, és lehetetlen a termékek valódi értékesítőjének a kilétét megállapítani.

Adócsalás, adókijátszás a láncügyletekben Vonatkozó EUB ítéletek- C-277/14. számú PPUH ügyben EB összefoglalta az adólevonási jog pozitív feltételeit. Tartalmi feltételei: az adólevonási jogát érvényesíteni kívánó gazdasági társaság adóalany legyen, az adólevonási jogot megalapozó termékeket és szolgáltatásokat az adóalany adóköteles tevékenységéhez használja fel, a termékeket, szolgáltatásokat egy más adóalany értékesítse részére: az „adóalany” fogalmát tágan, a ténykérdésekre alapozva határozza meg, azt nem zárja ki: - ha a szükséges raktárral szállító eszközökkel nem rendelkezik az eladó (különösen láncértékesítés esetén) - ha lehetetlen kapcsolatot felvenni a beszállítóval vagy a cégjegyzékben annak igazgatójaként bejegyzett személlyel, - ha szükséges hatósági engedélyek nélkül végzik a gazdasági tevékenységet - bejelentési kötelezettség elmulasztása - adóbevallás benyújtásának és az adófizetésnek az elmulasztása. A termékértékesítés: magában foglal bármely, materiális javak átruházására irányuló ügyletet, amelynek során az egyik fél feljogosítja a másik felet, hogy e javakkal úgy rendelkezzék, mintha azok tulajdonosa lenne. Ez független a tagállami jogi szabályozástól.

Adócsalás, adókijátszás a láncügyletekben Vonatkozó EUB ítéletek- C-277/14. számú PPUH ügyben Formai követelményei: a számlán elkülönülten feltüntetik az értékesítő héaazonosító számát, amelynek keretében a termékértékesítést végezte, az adóalany teljes nevét és címét, valamint az értékesített termék mennyiségét és jellegét. Amennyiben az adólevonási jog fent említett pozitív feltételei fennállnak, az adóalany adólevonási joga csak abban az esetben tagadható meg, ha objektív körülmények alapján megállapításra kerül, hogy az adóalany tudott vagy tudnia kellett volna, hogy beszerzésével adócsalást megvalósító ügyletben vesz részt.

Adócsalás, adókijátszás a láncügyletekben Vonatkozó EUB ítéletek-összefoglalás Ha a termékek leszállításának/egy szolgáltatásnak a tényleges teljesítése és ezen termékeknek, szolgáltatásoknak az adóalany által adóköteles tevékenységhez történő felhasználása (továbbértékesítése) nem vitatott, az EB joggyakorlatból egyértelműen az következik, hogy az adóhatóság nem tekintheti nem teljesítettnek a termékértékesítést (beszerzést) anélkül, hogy objektív módon ne bizonyítaná, hogy az adóalany tudott vagy tudnia kellett arról, hogy héa csalás történik az értékesítési láncolatban, még akkor sem, ha: A számla kiállító a szükséges raktárral, szállító eszközökkel, személyi állománnyal nem rendelkezik (különösen láncértékesítés esetén), lehetetlen kapcsolatot felvenni vele, szükséges hatósági engedélyek nélkül végzik a gazdasági tevékenységet, bejelentési, adóbevallási, adófizetési és egyéb kötelezettségét elmulasztja, nem képviseletre jogosult járt el a nevében, ha ismeretlen eredetű az áru Objektív felelősséget hárítani a vevőre az értékesítési lánc korábbi szakaszaiban történt szabályszerűtlenségekért nem tekinthető arányosnak vagy ésszerűen elvárhatónak, ugyanis ez indokolatlanul mentesíti az adóhatóságot annak bizonyításától, hogy a vevő tudott, vagy tudhatott a számlakibocsátónál történt áfa kijátszásról; Ezt a megközelítést követi : a Kúria az 5/2013. számú közigazgatási elvi határozata, a 3010/2015. számú ellenőrzési útmutató

Adócsalás, adókijátszás a láncügyletekben Adóhatósági gyakorlat- Mit tehet az adózó Nem követi minden esetben az EUB joggyakorlatát Gyakran objektív felelősségét állapítja meg az adóalanynak, ha az értékesítési láncban szabálytalanságot, adóelkerülést tár fel (eltekint a szubjektív tudattartalom vizsgálatától). Nem a számla szerinti beszállító teljesített = fiktív a számla Ezt erősíti a Kúria esetenként eltérő ítélkezési gyakorlata is Az adózótól ésszerűen elvárható intézkedések (26/2013 Közig elvi határozat és egyéb adóhatósági gyakorlat alapján): ellenőrizze a beszállító adószámának érvényességét, a képviselő meghatalmazásának jogszerűségét, ügyvezetői tisztséget betöltő személyét, a társaság kapacitását (telephely, alkalmazottak, vagyona, raktár stb.), áru eredetét (a szállítási bizonylatok alapján belföld vagy más tagállam) Fokozott körültekintéssel érdemes eljárni: Az adókijátszással preferált kereskedelmi területek: gabona, élelmiszer (olaj, cukor, csoki), rózsa, számítástechnika Új beszállító, újonnan alakult cég A szokásosnál alacsonyabb ár Életszerűtlen fizetési feltételek (utólag fizetés a láncban, csak ha a végső vevő fizet)

Adókulcs változások 2016. január 1-jétől 5% - sertéshús frissen, hűtve, fagyasztva - új építésű lakóingatlan, lakóház összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert;többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert 2017. Január 1.: 5% - baromfi hús frissen, hűtve vagy fagyasztva - tojás 54. - tej (kivéve az anyatejet, az UH tejet és az ESL tejet) – UH, ESL tej továbbra is 18% 18% - internet-hozzáférési szolgáltatás - étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom 49.

Egyéb változások 2017. január 1-jétől Áfa kiutalása Főszabály: Az igény beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 75 nap 2017. január 1-jétől a megbízható adós esetében 45 nap Ha az adózó az ellenértéket (áfával) maradéktalanul megfizette: 30 nap Ha a visszaigényelt adó az 1 millió Ft-ot meghaladja 45 nap Megbízható Nyrt. 30 nap 2017. január 1-jétől Az élelmiszer-értékesítést végző automata berendezések automata felügyeleti egysége, on-line adóhatósági adatszolgáltatása, közvetlen adatlekérdezés

Egyéb változások 2017. július 1-jétől Belföldi összesítő változás Kiállított számlák: az áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer Ft-ot, kézi számlák- bevalláshoz kapcsoltan (M lap) számlázó programmal előállított - elektronikus adatszolgáltatás Befogadott számlák: a levont áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer Ft-ot (ugyanazon adóalanytól befogadott számlák áfa tartalma összeszámítandó)

Köszönöm a figyelmet!