Sajtó és szabadság: a médiairányítás a 20. századi Magyarországon Sipos Balázs

Médiairányítás Nem (csak) a szabályozás, hanem: A médiatartalom előállításának állami irányítása A tartalmak médiafogyasztókhoz való eljutásának állami irányítása Sajtószabadság

Mi a sajtószabadság? „Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti” (1848-as, 1914-es sajtótörvény) = Előzetes ellenőrzés (cenzúra) eltörlése = 1848/49, 1867–: a közlők szabadsága (valahol biztosan megjelenhet a gondolat)

Dualizmus időszaka Lapok utcai terjesztésének megtiltása Kötelező biztosíték politikai tartalmú lap esetében (1914) kivéve: évente maximum 11x megjelenő sajtótermék hatóköre kisebb Nincs „irányítás”, de: szabad-e a sajtó?

Horthy-korszak Cenzúra: Előzetes ellenőrzés (szűkebb értelemben) Vagy: Bizonyos nézetek elnyomása más nézetek kedvéért (tágabb értelemben)

Horthy-korszak A médiairányítás eszközei: Cenzúra: 1919–1921, 1938–1944 Lapalapítás korlátozása (engedély a miniszterelnökségtől): „Szíveskedjék sürgősen véleményt nyilvánítani a tekintetben, vajon a tervezett lap megjelenése közérdekből kívánatos és szükséges-e, s folyamodó […] illetve a mögötte/ük álló esetleges érdekeltség a lap nemzeti irányát kellőképpen biztosítja/ák-e?”

Horthy-korszak A médiairányítás eszközei: Utcai árusítás tilalma Belügyminiszter meghatározott időre/örökre betilthatja a lapot, ha annak „közleményei az ország belső rendjének és közbiztonságának, valamint külső politikájának érdekeit veszélyeztetik” (1921–1938: kb. 100 esetben)

Horthy-korszak A médiairányítás eszközei: Lapalapítás engedélyhez kötött (ideológiai, pártpolitikai célok) Lapok betiltása, megjelenésük felfüggesztése Figyelmeztetések, „fegyelmező perek” Pénzügyi támogatások (állami források) Vezércikkek „nyersanyaga” vidéki lapoknak (Gömbös Gyula miniszterelnöksége)

Horthy-korszak A médiairányítás eszközei: 6. Újságírás államosítása (1938/9-től) 7. Lapok engedélyének revíziója (1938) 8. Cenzúra (1938–) 9. Főszerkesztői értekezletek +1: Az Est megszüntetése és az adóhatóság

Horthy-korszak Elektronikus média: Mozi – cenzúra MTI – félhivatalos hírügynökség, állami irányítás Telefonhírmondó, filmhíradó – MTI-tulajdon Rádió – MTI-tulajdon: 1925-ben indult 1935: 350 ezer előfizető 1944: 1 millió

Horthy-korszak Sokszínű, élénk sajtópiac A megjelenés helye (is) meghatározta a tartalmat: Kisebb hatókörű lapban inkább „bírálhattak” Bizonyos személyek könyvekben és/vagy bizonyos lapokban inkább „bírálhattak” (Károlyi Imre, Weis István, Magyar Szemle)

Kádár-korszak A médiairányítás eszközei: Lapalapítás engedélyhez kötött Állami tulajdon vagy a párt tulajdona Lapok megjelenésének felfüggesztése Figyelmeztetések, egyes újságírók büntetése (finomabb rendszer) Vezércikkek „nyersanyaga” = sajtóterv Főszerkesztői értekezletek Papírgazdálkodás

Kádár-korszak A Kádár-korszak nyilvánossága: Szintén nem egyetlen nyilvánosság Nyilvánosságok koncentrikus körökben Nyilvánosságocskák Tartalmak előállításának korlátozása A hozzáférés (hatókör) meghatározása

Strukturális hasonlóságok a Horthy-kor és a Kádár-korszak médiairányításában

Sajtószabadság 2. Hutchnis Bizottság (USA, 1940-es évek): A sajtó szabadsága a nép joga a szabad és felelős sajtóra Nem a közlő szabadsága csak, hanem a politikai közösségé A hozzáférés a kérdés

Médiairányítás új eszközei Politikai marketing: Álesemények = a politikai szervezet adja a tartalmat Perszonalizáció (politikus személyisége, bulvárszereplés) = a politikust kivonják a nyilvános vita területéről