A mai magyar társadalom felépítése Készítette: Pálfi Máté SZTE – ÁOK II. évfolyam Az idősekről

Miről lesz szó?  A mai magyar társadalomról (születések, halálozások száma; lakosság összetétele)  Az öregedésről (fogalma, folyamata, velejárói röviden)  Az életkor fogalmáról  Kit tekintünk idősnek?  Az öregedési indexről  Az iskolai végzettség és életkor összefüggéséről  Az idősek és a korlátozásmentes évek kapcsolata  Az élet értelmességének szubjektív megéléséről időskorban

Idősödő társadalom  A XXI. század egyik legpozitívabb eredménye a születéskor várható élettartam meghosszabbodása  Magyarország népessége fogy, korösszetételében változik  idősödik  A születéskor várható élettartamból is következik, hogy életük utolsó éveire a magyar nők igen jelentős hányada elveszti a társát, sokszor teljesen magára marad. A 60 évesek és idősebb nők 50,4%-a, a 70 évesek és idősebbeknek pedig már 66,4%-a özvegy. Forrás: KSH

Élveszületések és halálozások száma

Az öregedés fogalma, folyamata  Kijavítatlan molekulák és sejtkárosodások felhalmozódása az élet folyamán  A szervezet elhasználódik  Anyagcsere zavarok  Fertőzésekkel szembeni ellenállás csökken  Mentális problémák  Lehetőségek beszűkülnek Az életkor fogalma  Kronológiai életkor  évek száma  Biológiai életkor  egészségi állapot függvénye  A biológiai életkor eltérhet a kronológiai életkortól  Pszichológiai életkor  ki milyen idősnek érzi magát  Szociológiai életkor  a társadalom milyen idősnek tart valakit Kit tekintünk idősnek?

 Magyarországon általában a nyugdíjazás időpontjától számítódik – társadalmi szinten – idősnek az ember.  A nyugat-európai országokban, általánosságban 65–70 éves kortól tekintik idősnek az ott élőket.  Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában az Egészségügyi Világszervezet életkor szerinti felosztását használják.  E felosztásban a 60–74 év közöttiek az idősödők, a 75–90 évesek az idősek, a 90 év fölötti személyek a nagyon idősek („aggok”)  A Stratégia szempontjából a három korcsoportot együttesen tekintik időseknek (60-x év)

A lakosság korcsoportos összetétele

A lakosság korcsoportos összetétele II. Az idősek számarányának növekedése az össznépességen belül Többségben vannak a 60 éven felüli nők a férfiakhoz képest Előrejelzések

1995  2015  Forrás :

2015  2025  Forrás :

Öregedési index  Az öregedési index az idős korú népességnek a gyermekkorú népességhez viszonyított arányát fejezi ki.  A népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora, amelynek a demográfiai jövő szempontjából van kiemelt jelentősége.

Az iskolai végzettség és az életkor összefüggése  Az iskolai végzettség befolyással van a betegség időszakának kezdetére, elsődlegesen abban az értelemben, hogy legkorábban az alapfokú végzettségűek betegszenek meg, legkésőbb pedig a diplomások.  Mindkét nem esetében a magasabb végzettséghez nemcsak hosszabb várható élettartam tartozik, de rövidebb betegidőszak is.  Ha mindezt településnagyság szerint vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy növekvő településnagysághoz hosszabb várható élettartam, rövidebb betegidőszak és így hosszabb egészségesen várható élettartam kapcsolódik.  A magasabb végzettségűek nagyobb arányban élnek városokban, ahol az egészségügyi ellátás is könnyebben elérhető.

Az idősek és a korlátozásmentes évek  Magyarországon a 65 éven felüli férfiak és nők várhatóan csupán 30–40%-a számíthat hátralévő életéveiben korlátozásmentes évekre  22–30%-uk évei lesznek tartós/krónikus betegségtől mentesek  Csupán 6–7% számít hat „jó” vagy „nagyon jó” állapotban eltelő évekre.  Hollandiában például a korlátozásmentes időszak aránya a férfiak 70%-ára és a nők 80%-ára vonatkozik.  A fentiekből következik, hogy a hosszabbéletűség következtében a 65 éven felüli állampolgárok közül egyre többen lesznek az egészségügyi és szociális ellátórendszerek használói.

Az életkor és a munka  Felmérések azt mutatták, hogy a munkaadók a fiatalabb munkaerőt részesítik előnyben (45 éven felülit csak ha nagyon muszáj)  Nyílt diszkrimináció álláshirdetésen (egyébként tilos): nem kellett 40 év feletti munkavállaló  Interjúk vállalatok humánpol. vezetőivel: 45, felettieket nem látja munkára alkalmasnak, de a saját idősödő munkatársakat nem küldik el  Nem éri meg az idősek átképzése, betanítása, könnyebb a fiatalabb, új munkaerő felvétele Megoldási kísérletek  Más országokban (Dánia, Németország) tudatos az idősödő emberek továbbképzése, tudásuk szinten tartása  Itthon ez nem jellemző, ezért jogos a munkaadók érve a tudás elavultságára, valamint a munkaerő egészségi állapota sem a lehető legjobb  EU projektbe való belépés, de nem teljesen sikeres

AZ ÉLET ÉRTELMESSÉGÉNEK SZUBJEKTÍV MEGÉLÉSE IDŐSKORBAN Szemán A. et al., 2007,  Az időskorban a lehetőségek folyamatosan szűkülnek  A jövő felé nyitó lehetőségek száma és a tervezés lehetősége csökken  Viktor Frankl szerint az értelem és az életcél hiánya jelenti létünk legfőbb megpróbáltatását  Ezért fontos az „értelemteljes” cselekvés, az aktivitás és a mozgás idős korban, emellett a kommunikáció, a társas interakció, az intim kapcsolat(ok) és a szellemi aktivitás megőrzése.   Az öregedést nem veszteségként fogják fel  Az időskori lét és a múltbéli események hatással vannak az élet értelmességének megítélésében  Szociális környezetben betöltött szerep: „szükség van rám, fontos vagyok” „értelem, életcél hiánya”  A család szerepe meghatározó (unokákkal való törődés, háztartásban segítés)

AZ ÉLET ÉRTELMESSÉGÉNEK SZUBJEKTÍV MEGÉLÉSE IDŐSKORBAN Szemán A. et al., 2007,  Az időskor az elmúlás és a bejárt életúttal való szembenézés, „az elszámolás” időszaka.  A lakosság öregedésével párhuzamosan egyre nagyobb kihívást jelent az időskorú emberek jólétének biztosítása  Vizsgálatukban gerontológiai korú (65 éven felüli) személyek három csoportját vizsgálták: belgyógyászati osztályon kezelt idős embereket, szociális intézményben, illetve otthonukban élő, szociálisan aktív embereket. (összesen 75 idős embert [31 férfi, 44 nő])  Vizsgálati módszer: Az élet értelmébe vetett hit skála + kérdéssor  A kérdéssorban központi helyet kapott egy, az egyéni életúttal és a múlttal kapcsolatos megbánás meglétét illetve hiányát felmérő interjú.  Cél: Időskorúak körében felmérni az élet értelmébe vetett hit mértékét

Vizsgálati módszerek I. Kérdőív a szociális kapcsolatok feltérképezésére:  1. Családi kapcsolatokkal való elégedettség  2. Jelen élethelyzet szubjektív megítélése „Elégedetlen” „Közepes mértékben elégedett” „Teljes mértékben elégedett”  3. Az egészségi állapot szubjektív megítélése „Kiváló” „Jó” „Tűrhető” „Rossz”  4. Szociális aktivitás  5. Vizsgálati helyszín  6. Múlttal kapcsolatos megbánás (interjú)  7. Szociális veszteségek/traumatikusként megélt veszteségek

Vizsgálati módszerek II. Az élet értelmébe vetett hit skála:  8 tételből álló kérdéssor  Háromfokú skála, mennyire jellemző (0-1-2 pont)  Összesen 0-16 pont  Minél magasabb a pontszám, annál valószínűbben éli meg a vizsgálati személy értelmesnek az életet.  + két állítás: 1. Környezetemben fontos szerepet töltök be (0-1-2) 2. Úgy érzem, hogy a környezetemnek szüksége van rám (0-1-2) Max pont:0-4

Eredmények I. * *

Eredmények II. Nem befolyásolja szignifikánsan Lényegesen befolyásolja az egészségi állapot szubjektív megítélése

Eredmények III. A közösségi tevékenységekben, társas összejöveteleken való részvétel szignifikánsan emeli az „Élet értelmébe vetett hit” változó értékeit A múlt megbánásával kapcsolatos érzések megélése esetén drasztikusan lecsökken az élet értelmébe vetett hit

∑:  A meglévő családi, szociális kapcsolatok a legjelentősebb protektív faktor az időskori kétségbeesés megjelenésével szemben.  A közösségi tevékenységekben, társas összejöveteleken való részvétel és az egészségi állapot pozitív megítélése szignifikánsan emelte az „Élet értelmébe vetett hit” változó értékeit.  Azon személyeknél, akik életútjukra visszatekintve megbánással kapcsolatos érzésekről számoltak be, drasztikusan lecsökkent az élet értelmébe vetett hit.  Ahogy emelkedik az egyéni fontosság, a „szükség van rám” érzés szintje, úgy növekszik az élet értelmébe vetett hit is  A kisebb szociális hálóval rendelkező, kedvezőtlenebb életkörülmények között, Idősek Házában élő emberek a legveszélyeztetettebbek.

Idősek szereplése a reklámokban  Egy tanulmány idősek (50+) megjelenését vizsgálta reklámokban Magyarországon  350 reklámot vizsgált  Az idősek megjelenésének száma kevés volt  Ha megjelentek, legtöbbször nem pozitív helyzetben  Az időseknek szóló reklámokban is fiatalabb szereplők

A vizsgálat eredményei  350 reklámból 62-ben szerepeltek csak idős emberek (17,7%)  Ezekben negatív és semleges szereplőként összesen 29-ben (46,8%)  Egyértelműen pozitív szereplőként csak 12-ben (19,3%)  A legnagyobb arányban télapóként jelentek meg a reklámokban (33,8%)  Az állatok megjelenése minden esetben pozitív volt

Következtetés  Az idős ember reklámjaink szerint szinte semmire sem jó, őt ábrázolni nem érdemes, legjobb róla tudomást sem venni.  Ha mégis meg kell jelenni, akkor azért, mert más nem jó a feladatra (télapó), vagy statisztaként és negatív szereplőként  Néhány pozitív reklám csak (pl. chips reklám)  Ezek a reklámok jó rálátást mutatnak arra, hogy mi hogyan vélekedünk az idősekről

Források:  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai a táblázatokhoz, korfához:  Az Idősek Akadémiája 2010 : Bevezetés az Idősügyi Nemzeti Stratégiába content/uploads/2010/03/02_bevezetes_az_INSba.pdf content/uploads/2010/03/02_bevezetes_az_INSba.pdf  Az idősek helyzete ma, Magyarországon  AZ ÉLET ÉRTELMESSÉGÉNEK SZUBJEKTÍV MEGÉLÉSE IDÔSKORBAN: SZEMÁN ANITA — HEGYI PÉTER — BAKÓ GYULA — MOLNÁR PÉTER Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 8 (2007) 4, 309—327. 

Köszönöm szépen a figyelmet!