BME Közösségi gazdaságtan Andor György

BME II. KAPITALIZMUS - KOMMUNIZMUS 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN2 II.1. Koordinációs mechanizmusok II.2. Kapitalizmus

BME II.2.3. A minimális állam ›Mi az állam minimális szerepe? ›Adam Smith: ›„Azt hisszük, hogy jó szándékú törvényeinkkel és beavatkozásainkkal segítjük a gazdasági rendszert. Nem segítjük. Laissez-faire; hagyjuk önmagára; ne avatkozzunk bele. Az önérdek olaja a gazdasági hajtóműt szinte csodálatos módon működteti. Nincs szükség tervre. Nincs szükség fejedelmi uralomra. A piac mindenre választ ad. (…)” II.2.3.a. A minimális állam fő feladatai 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN3

BME ›Adam Smith: ›„Az államnak csak „(…) három feladatra kell figyelmet fordítania, (…): az első feladata, hogy megvédje a társadalmat más független társadalmak erőszakától, behatolásától. A második feladata az, hogy a társadalom tagjait védje meg az egymás által elkövetett igazságtalanságtól (…). A harmadik feladata az, hogy hozzon létre és tartson fenn olyan közműveket és közintézményeket, amelyek fenntartása sohasem lehet bármely egyénnek vagy egyének kis csoportjának az érdeke (…).” 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN4

BME ›Védelmi funkció –A társadalom tagjait meg kell védeni a külső és belső erőszaktól. ›Törvényalkotói, végrehajtói és bírósági funkció –A vitázó felek között közvetíteni kell, rögzíteni kell a „játékszabályokat” is. ›Piaci hibákat korrigáló funkció –Közjavak előállítása Utak, útjelzők, világítótornyok, gátak, közvilágítás, szúnyogirtás, meteorológiai szolgáltatás. Díjak szedése nehézkes, így magánalapon nem előállítható, a társadalomnak mégis szükséges. „Méretgazdaságosság” 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN5

BME –Piaci externáliák kezelése Harmadik félre gyakorolt hatás –Pl. környezetszennyezés E cserékért is lehetetlen díjat szedni, legtöbbször még a csere ténye is kérdéses Valamilyen állami beavatkozás (korlátozás, adóztatás stb.) szükséges. –Monopoliumok problémája –Közlegelők tragédiája A közjó és az önérdek összeütközése, az önzés szabadsága esetén fellépő társadalmi csapda. 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN6

BME Angol közlegelő, tíz tehenet tud eltartani, így mindegyik tehén 10 liter tejet ad. Egyik gazda +1 tehén, ekkor mindegyik tehén 10 helyett 9 liter tejet ad, de az a gazda, amelyik két tehenet legeltet, 10 helyett 18 liter tejhez jut. Ezt észreveszi egy másik gazda, és az is kicsap még egy tehenet a közlegelőre, így mindegyik csak 8 liter tejet ad, de kettőnek fejenként 16 litert. És így tovább, végül mindenki rosszabbul jár, hiszen több tehénnel ugyanannyi vagy kevesebb tejet kapna. Állami kvóta és ellenőrzés Környezetszennyezés Biztosítási vagy adócsalás Ösztöndíjindexek 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN7

INVERZ KÖZLEGELŐK Egyének vagy közösségek járulnak hozzá a társadalmi jólét növeléséhez saját erőfeszítéseikkel, ahelyett hogy a saját céljukat helyeznék előtérbe. ›Linux ›Wikipédia ›Internetes segítség 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN8

MAGÁNLEGELŐK TRAGÉDIÁJA A jogtulajdonosok közötti koordináció problémái miatt nem sikerül értelmes megállapodásra jutni. ›Üzlethelyiségek, tetőterek ›Földnyelvek ›Szabadalmak ›Szögházak 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN9

MAGÁNLEGELŐK TRAGÉDIÁJA A jogtulajdonosok közötti koordináció problémái miatt nem sikerül értelmes megállapodásra jutni. ›Üzlethelyiségek, tetőterek ›Földnyelvek ›Szabadalmak ›Szögházak 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN10

BME ›Nem felelős személyek oltalmazása –Szellemileg korlátozottak, gyerekek –Valahogy vonalat kell húzni a felelős személyek és a többiek közé, ami persze belezavar a szabadság általános kérdésébe. –Kénytelen-kelletlen gyámkodás rendszereket kell kialakítani. 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN11

BME ›Jelentős „szélességi” és „mélységi” kérdések ›A „klasszikus” állami feladatok ellátásának hol vannak az „ésszerű” határai? –A szabad versenyes kapitalizmus szószólói csak a klasszikus állami feladatokat tudják elfogadni, és ott is rendszeresen újabb és újabb „piaci” megoldásokat vetnek fel. II.2.3.b. Viták a minimális állam határairól 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN12

BME ›Védelmi funkció piaci alapú megoldásai –A honvédelem „magánlapú kiegészítése” –Magánalapú biztonsági szolgálatok, vagyonvédelmi eszközök, önvédelmi megoldások –Önkéntes alapon kisebb „védelmi” közösségekbe szerveződés ›Törvényalkotói, végrehajtói és bírósági funkció piaci alapú megoldásai –Magánalapú „törvényalkotói és bírósági” megoldások –Részletes szerződések, írásos megállapodások –„Magánbíróság” bevonása 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN13

BME –Piaci hibákat korrigáló funkció piaci alapú elvetése –Coase-tétel ›Coase az externáliák miatti állami beavatkozás ellen érvel ›Az alapprobléma a nem hatékony allokáció, a társadalmilag rossz megoldás ›Azonban Coase szerint a jogok eredeti allokációjától függetlenül két fél egyezségének hatékony lesz a kimenetele –Ha világosak a tulajdonjogok –Ha a két fél közötti tárgyalásnak nincs akadálya 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN14

BME ›Példák –Két diák szobát bérel, az egyikük dohányzik, a másik nem. –Lehetséges megoldások: csak bizonyos mennyiségű vagy szabályok melletti cigizés; abszolút nincs dohányzás; stb. –A végül kialakuló kompromisszum független az induló szabályoktól. –Ha eredetileg szabad dohányozni a szobában, várhatóan a nem dohányzó vállal valamilyen gesztusokat. –Ha tilos a dohányzást, akkor a dohányos várhatóan valamilyen gesztusokkal „lefizeti” lakótársát, hogy az „hallgasson”. ›A házban lakók csendhez és zajhoz való joga. 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN15

BME ›Ha ilyen jól „megoldódnak” a társadalmi allokációs problémák, akkor a célunk mindössze olyan jogrendszer teremtése kell legyen, ahol a Coase-tétel feltételei teljesülnek. –Világos tulajdonjogok –Alkulehetőség biztosítása ›„Tulajdonjogi iskola” –Senkinek nincsen joga arra, hogy más tulajdonának értékét befolyásolja kompenzáció nélkül. –A tulajdonjogot nem kell védeni attól, hogy más cselekedetei vagy tulajdonának változása ne hasson a tulajdonjog értékére. 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN16

BME –Árnyalható a monopóliumok problémája is ›Az innováció monopóliumok formájában tör a felszínre, az innováció jutalma ebből fakad ›Egy gyógyszer kifejlesztése dollármilliárdokat emészthet fel, míg a kifejlesztett molekulák és gyártási eljárások leutánzása már csak töredék költséggel jár. Egy jó zeneszám megkomponálása, hangszerelése és begyakorlása sokszor egy fél élet munkája, míg másolása másodpercekig tart és alig kerül valamibe. ›Ha a vállalkozók nem tudják az ezekbe a fejlesztéseikbe, innovációikba beleölt erőforrásaik eredményeit maguk realizálni, fel fognak hagyni e tevékenységgel, aminek súlyos társadalmi kára lenne, ›A monopóliumok kialakulása hosszabb távon mégiscsak előnyös lehet közösségileg. 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN17

BME II.2.4. Viták az egyenlőtlenség állami tompításáról 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN18 II.2.4.a. Az egyenlőség különböző megközelítései

BME 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN19 ›Egyenlőség, mint szabadság és esélyegyenlőség –Szabad út ›az élet egyéni kialakítása, ›a tehetség kibontakozása, ›a szorgalom, a teljesítmény előtt. –Csak a teljesítmény számítson ›a nemzetiség, a bőrszín, a nem, a vallás stb. ne. –Az államnak az a feladata itt, hogy biztosítsa a vágyak egyéni megfogalmazását és elérésének esélyeit, itt ne engedje a többség diktátumát. –De segítség itt nincs!

BME ›Egyenlőség, mint az esélyek azonossága –Ragadjuk meg a problémát a kialakulásának gyökerénél! Miből ered az egyenlőtlenség? –Részben véletlenek tömegéből –Egyenlítsük ki ezeket a gyökereknél, gyerekkorban! –Az esélyek szó szerinti egyenlősége sajnos reménytelen ›Magas - alacsony, erős - gyenge, jó - rossz „matekos”, magyar - amerikai - kínai stb. ›Minden területeken képtelenség esélyeinket azonossá tenni. 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN20

BME ›Igazságos-e, hogy egyes gyerekeknek pusztán azért legyen hatalmas előnyük, mert véletlenül gazdag családba születtek? ›Kétségtelen, hogy ez igazságtalan! ›Az örökölt fizikai vagyon az élet egyik igazságtalansága. –Hogyan lenne ez orvosolható? ›Kézenfekvőnek tűnik az öröklés korlátozása ›De vásárolhatnak a szülők kiemelkedő oktatást és nevelést is ›Vagy adhatnak gyerekeiknek saját vállalkozásunkban „irreális” fizetést. ›Mi legyen a képességbeli igazságtalanságokkal? –Akkor ezeket is ki kellene egyenlíteni! ›Ehhez kifejezetten azokat kellene továbbképezni, akik az adott területen a tehetségtelenebbek és/vagy gátolni kellene a tehetség kibontakoztatását. ›Mindez talán elfogadható a hátrányos helyzetűek oldaláról, de vajon a másik oldalról? És azok oldaláról, akik a „tehetség élvezői”? ›Látható, hogy igen összetett kérdések ezek. 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN21

BME ›Egyenlőség, mint eredményegyenlőség –Logikus megoldás lehet a végeredmény tompítása –Miért ne lehetne a végső különbségeket kiegyenlíteni? ›Kapjon mindenki – kortól, nemtől, fizikumtól stb. függetlenül – ugyanakkora adagokat! ›Na, de ez értelmetlen! (Bár objektív.) ›Kapjon akkor „méltányost”! –Kicsit árnyaltabb, de sokkal homályosabb cél. –„Bizottságok” kellenek, el kell dönteni, hogy kinek mennyi a „méltányos”. –Erőre van szükség, hogy elvegyenek olyanoktól, akiknél úgy ítélik meg, hogy több jutott a „méltányosnál”. –Ez már erősen szembekerül a szabadsággal is. 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN22

BME ›Súlyos problémát jelent itt az ösztönzés. –Ha a teljesítmény helyett a „méltányosság” dönt, mi ösztönöz teljesítményre? –Az emberek nem olyan munkát választanának, amivel leginkább hasznára vannak a társadalomnak. –Igen rossz történelmi tapasztalatok ›Erőszak ›Az eredeti célon idővel túlnyúlt, egyenlőtlenség alakult ki: irányítók és irányítottak között. ›„Az emberek nem angyalok…” 2016ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN23