Közösségi gazdaságtan

Az előadások a következő témára: "Közösségi gazdaságtan"— Előadás másolata:

1 Közösségi gazdaságtan
Andor György

2 II. KAPITALIZMUS - KOMMUNIZMUS
Vegyes gazdaság Most a piac és az állam (a piaci és a bürokratikus koordináció) két szélsőséges mixével ismerkedünk meg 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

3 Andor György: közösségi gazdaságtan
„Szerencsére nem kell elsajátítanunk az ezernyi különböző „izmust” ahhoz, hogy megértsük a mai világot. Elegendő, ha tudunk valamit a szabadversenyes kapitalizmusról, amelyből a vegyesgazdaság kifejlődött, a marxizmusról, a szocializmusról és a szovjet kommunizmusról. Ezek között nincs merev határ, sőt nem is sorakoztathatjuk fel őket egy vonal mentén, ahol is a chicagói stílusú liberalizmust találjuk a jobb szárnyon, a szovjet kommunizmust pedig a bal szárny legszélén.” 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

4 Andor György: közösségi gazdaságtan
II.1. Koordinációs mechanizmusok Ha csak egy-egy napunkat nézzük… Elképesztő mennyiségű és összetettségű termék- és szolgáltatásmennyiséget fogyasztunk Ehhez tömegek tevékenységét kell összehangolni Lenyűgöző szervezés, gépezet, koordinációtömeg 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

5 Andor György: közösségi gazdaságtan
II.1.1. Az etikai, az agresszív és a bürokratikus koordinációs mechanizmusok Négy alapvető koordinációs mechanizmust különböztetünk meg Etikai koordináció Mellérendelt felek, hagyomány, vallás, erkölcs Agresszív koordináció Alá- és fölérendelt felek, erőszak, agresszivitás Bürokratikus koordináció Szintén alá- és fölérendelt felek, de legitimitás Piaci koordináció 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

6 Andor György: közösségi gazdaságtan
Néhány példa olyan helyzetre, ahol nincs (alig van) piaci koordináció Család, baráti társaságok, kommunák, kibucok, szekták, klubok stb. Hadsereg Közszféra Kommunizmus 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

7 Andor György: közösségi gazdaságtan
II.1.1. A piaci koordinációs mechanizmus Mindkét félnek jó, szabad, önkéntes alapú, önérdekre építő cserék rendszere A mechanizmus kulcsa az árrendszer Ez teszi lehetővé a szükséges együttműködést, miközben mit sem tudunk egymásról. Adam Smith (1776) Nemzetek gazdagsága, „Láthatatlan kéz” Gazdasági rend sok ember egyéni érdekeinek követésével is ki tud alakulni 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

8 Andor György: közösségi gazdaságtan
Az árrendszer „áldásos” működését sokszor észre sem vesszük! Olajválság Autó-kiutalás Karácsonyi banánvásár Pelenka Úgy tűnik, a piaci koordináció elfojthatatlan, bár mindig él a többi koordinációs mechanizmus is. Abban pillanatban, hogy keverni kezdjük a koordinációs mechanizmusokat, igen ingoványos morális területre tévedünk. Hatékonyság, méltányosság, szabadság 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

9 Andor György: közösségi gazdaságtan
Egy társadalom értékei, kultúrája, szokásai ugyanúgy fejlődnek piaci alapon is Öntörvényű struktúrák Ízlésvilág, értékrend, életvitel Az „önérdek” fogalma nem azonos a pénzcentrikus önzéssel. Az etikai koordináció és a piaci koordináció közötti határvonal sokszor elmosódik. Az agresszív koordináció él ugyan, de bürokratikusan visszaszorított. Leegyszerűsíthetünk csak a piaci és a bürokratikus koordinációs mechanizmusra Vegyes gazdaságok 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

10 Andor György: közösségi gazdaságtan
II.2. Kapitalizmus A kommunizmus az egyik szélsőség, a szabad versenyes, a laissez-faire kapitalizmus a másik. Ehhez legközelebb a chicagói liberális közgazdasági iskola áll, jeles képviselője a („kicsit magyar”) Milton Friedman. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

11 Andor György: közösségi gazdaságtan
„Mielőtt elolvassuk, feltehetjük a kérdést, hogy ellenezzük-e a következőket: társadalombiztosítás; árvízsegély; az élelmiszerek és gyógyszerek tisztaságára vonatkozó törvények; az orvosi tevékenység kötelező engedélyhez kötése; az autóvezetés engedélyhez kötése; minimálbérek; ár- és bérellenőrzés; anticiklikus költségvetési és monetáris politika; gépkocsi biztonsági előírások; kötelező és ingyenes közoktatás; az olyan kábítószerek, mint a heroin és a kokain nyílt árusításának tilalma; az uzsorakölcsönök kamatát maximáló törvények; kormányzati tervezés.” „Friedman professzor meggyőzően érvel minden ilyen programmal szemben, (…) mert személyes szabadságba történő beavatkozásnak tekinti őket, (…) mert úgy véli, hogy nem érik el céljaikat.” 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

12 Andor György: közösségi gazdaságtan
II.2.1. A piaci koordináció ereje Most részletesebben megnézzük a piaci koordináció működését. Alapja az árrendszer, aminek három fő funkciója van: Információt továbbít Ösztönöz Jövedelmet oszt el Ezeket tekintjük most át. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

13 Andor György: közösségi gazdaságtan
II.2.1.a. Információ továbbítása Megnő az igény a nyomtatott jegyzetek iránt, ami nagyobb mennyiségek megrendeléséhez vezet. Fénymásolók és könyvkötők Papírgyárak és műanyaggyárak … Nagyobb termelés, újabb munkaerő, magasabb bérek, több ilyen „pályaválasztás”, több tanár… Terjed a hír De csak a fontos hír, gyorsan, pontosan Cellulózgyár Folyó árak, de „határidős” árak is. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

14 Andor György: közösségi gazdaságtan
Az árak visszafelé is üzennek. Cellulózgyártás egyik anyagáról kiderül, hogy mérgező A cellulóz ára megemelkedik Igyekeznek a cellulózt kerülni … Pl. kisebb betűméret A társadalom automatikusan dönt a megoldásról Árváltozások – mennyiségváltozások Szükségletek más kielégítése Infláció Relatív „árugrálások” Alacsonyabb társadalmi hatékonysághoz vezet 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

15 Andor György: közösségi gazdaságtan
II.2.1.b. Ösztönzés Összekapcsolódik a jövedelemelosztással. A magasabb ár nagyobb termelésre ösztökél. Az előállítás leghatékonyabb formájának megtalálására is van ösztönözés. Pl. cellulóz ára nő, más megoldásokat keresnek A társadalom igény-kielégítésének hatékony formáira is ösztönöz. Egészségkárosító cellulózgyártás vagy Egészségkárosító kisbetű-olvasás 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

16 Andor György: közösségi gazdaságtan
II.2.2.c. Jövedelemelosztás Jövedelme csak embereknek van, akik erőforrásaikat adják el Munkaerejüket, földjüket, gépeiket, tőkéjüket, vállalkozói tehetségüket stb. Ezen erőforrások „bérbeadása” (hozama) a velük előállított termékek értékének társadalmi megítélése szerint alakul. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

17 Andor György: közösségi gazdaságtan
II.2.2. A szabad versenyes piacgazdaság válaszai a Mit?, Hogyan? és Kinek a számára? kérdésekre Mit? Fogyasztói pénzszavazatok Ha valamiből több kell, nő az ára, növekedhetnek a költségek, így lehet és (saját érdekükben) hajlandóak is lesznek többet termelni. És fordítva… 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

18 Andor György: közösségi gazdaságtan
Hogyan? A verseny hosszú távon az átlagköltség minimumpontjába kényszerít, azaz technológiai hatékonysághoz vezet. Az erőforrásokat is a legjobb felhasználási helyük felé tereli, így allokációs hatékonysághoz is vezet. A lényeg itt is a profit utáni küzdelem Kinek a számára A társadalom által előállított javak elosztásáról van itt szó Magánkézben a termelési tényezők ár x mennyiség = jövedelem jövedelem = megvásárolható árumennyiség 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan