Az iszlám megjelenése és térhódítása Az arab-félsziget VII. sz.

A vallás kialakulása  Arábia lakói ló- és tevetenyésztő nomád beduin  száraz, sivatagos terület  egymás ellen harcolnak  egy része kereskedéssel foglalkozik  Jemen és Palesztina között, közel-keleti közvetítő ker.  jelentős városok a karavánutak mentén  pl. Mekka  Itt él Mohamed (570–632) a tevehajcsárból lett kereskedő  beutazza Arábiát  megismerkedett a zsidó és keresztény vallással  új tant hoz létre (610 táján)

 Szegények között követőkre talál  elesettek gyámolítását, uzsora, törzsi ellentétek  követeli  Ellentét Mekka gazdag kereskedőivel  híveivel együtt elmenekül  Medinába támogatókra lel  A Mekkából való kivonulás éve Kr. u. 622, a hidzsra  a mohamedán időszámítás kezdete  Mohamed eszméi követőkre talál a nomádok között  egyezség a mekkai kereskedőkkel (mekkai zarándoklat)  fergeteges gyorsasággal terjed

Zarándokok Mekkában, a Kába-kőhöz Mohamed próféta prédikáció közben

 Az iszlám a kereszténység és zsidó hagyományokra épül  és pogány elemekkel egészül ki  Eszmerendszere a KORÁN-ban van lefektetve (szent könyv)  öt fő pillér, „az iszlám oszlopai” (öt alapvető parancs)  egyistenhit (ALLAH)  Mekka irányába napi 5x ima  kötelező alamizsnaosztás  böjt Ramadan havában  zarándoklat Mekkába 1x életében  további követelmények  sertéshús, szeszesital , többnejűség (4 feleség), dzsihád A tanok

 Lényege a szigorú monoteizmus  egyszerű előírások a gyakorlásra vonatkoznak   bonyolult a hittan   jelentős szerepe a papságnak   jött létre az egyházi hierarchia  Ennek ellenére fontos szerepet tölt be  az élet minden területét szabályozza   világi törvények  a Korán a törvény  törvények értelmezése - ulémák  bíráskodás - kádik  Állami és egyházi hatalom  különül el, kalifa kezében van A tanok következménye

 Az iszlám terjedésének következménye   törzsi ellentétek  óriási erő szabadul fel (dzsihád)  Terjeszkedés: Abu Bekr ( ), Omár ( ) kalifák   Perzsa államot és Bizáncot is tönkreverik (Yarmuk, 636)  Szíria, Egyiptom, Palesztina, Észak-Afrika (hódítás)  Omajjád dinasztia ( )  Kelet: elérik az Indust, Szamarkand (Selyemút)  Nyugat: átkelés Gibraltárnál  711.  a nyugati-gót államot  Hispánia nagy része arabbá válik  A hódítás megállítása  732. Poitiers, 740. Akroinon (frankok, ill. Bizánc) A hódítások kezdete

Az arab terjeszkedés Akroinon

Az iszlám terjeszkedése

 Hódítások megszilárdulása  bizánci mintára kiépül az állam  európai hűbéri- és az ázsiai formáció keveredése  despotikus hatalom,  magántulajdon, minden a kalifáé  Katonai vezető réteg  földbirtokos arisztokrácia  csak használatra kapja a birtokot  rablógazdálkodás  minden föld a kalifa tulajdona   hűbériség  Földek művelése  szabad parasztok, ill. bérlők  városok  virágzás  közvetítő kereskedelem élteti  Omajjád-dinasztia - Damaszkusz  Abbaszida-dinasztia – Bagdad, a kalifátus fénykora Berendezkedésük

 Virágzó korszak, kelet mesés gazdagsága ekkor alakul ki  kézműipar fellendülése  kereskedelem virágzása  damaszkuszi acél, kordován csizma, muszlim szövet  Átveszik a hellenisztikus (antik) műveltséget  arab tudomány fellendülése (matematika, kémia, csillagászat)  közvetíti a felemelkedő Európának  arab kereskedők leírásai - Dzsájháni, Ibn Ruszta, Gardízi  Óriási területe  nem lehet egyben tartani  önállósul Córdoba, Egyiptom  később a belső területek is önállósodnak  Részekre szakadás ellenére - tovább folyik a támadás Európa ellen  tengeren támadnak   sok sikerrel, Európa visszaveri őket

 38/1; 38/2; 38/3; 38/7

Jellegzetes arab építészeti emlék