A köznevelési törvény változásai 2016 szeptemberétől Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő *A korábbi változatokban ma már nem aktuális, nem érvényes tartalmak lehetnek, így azok tartalmáért e változat közzétételétől kezdve nem vállalok szakmai felelősséget! A weblapon mindig garantáltan a legfrissebb változat található.

Elöljáróban A törvény július 1-jén módosult, változik szeptember 1- jén és szeptember 2-án is. A ppt ezt a három változást foglalja össze. A ppt-ben nem mindenhol idéztem betű szerint a jogszabályt. Azokat a változásokat emeltem ki (témák szerint csoportosítva), amelyek a hétköznapi munkát közvetlenül érintik. Kisebb szövegpontosításokkal, értelemszerű javításokkal nem foglalkoztam. A ppt segítséget nyújt a változások megismeréséhez, de a jogszabály pontos ismeretét és tanulmányozását nem helyettesíti!

Működtetés állami kézben A 99/G.§ szerint január 1-től a tankerületi központok minden iskola működtetését átveszik az önkormányzatoktól. Ezzel a működtetés területén alkalmazott dolgozók is a tankerületi központok alkalmazásába kerülnek. A működtetés átvételével a feladatellátást biztosító vagyon a tankerületi központ vagyonkezelésébe kerül. Erről december 15-ig kell a feleknek megállapodnia, ha ez nem sikerül a miniszter határozatot hoz az átvételről december 20-ig. [99/H.§]

Egyéb fenntartóváltás A 84.§ új (8) bekezdése szerint ha a fenntartó át akarja adni a fenntartói jogokat, akkor ezt február utolsó munkanapjáig kezdeményezheti. Az új 85/A.§ szabályozza a munkaviszony közalkalmazotti jogviszonnyá alakulásának kérdéseit fenntartóváltás esetén.

Szakképzés A törvény bevezette az új intézménytípusokat, elnevezéseket (és természetesen az ezzel járó tartalmi változásokat is): – A 12.§-ban az eddigi szakközépiskola szakgimnázium lett, – A 13.§-ban az eddigi szakiskolából lett a szakközépiskola, – Az új 13/A.§ vezeti be a szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola fogalmát. Megjelenik a szakképzési hídprogram is [14.§], ahol alapfokú iskolai végzettség szerezhető [9.§ (5)]. Az átmeneti időszakot a 99/D.§ szabályozza. Az új fogalmaknak, elnevezéseknek megfelelően módosult számos jogszabályi hely (5.§ (1) c)-d); 5.§ (4); 6.§ (1); 7.§ (1); 3. melléklet… stb.) A szakképzésben hiányszakképesítés esetén el lehet térni a minimális osztálylétszámtól. [25.§ (7)] A szakközépiskolában szeptember 1-től a évfolyamon főiskolai szintű végzettséggel is alkalmazható tanár, feltéve, hogy vállalja a mesterfokozat megszerzését szeptember 1-ig. Ez a feltétel nem vonatkozik azokra, akiknek a nyugdíjig (öregségi) kevesebb, mint 10 évük van, de a mesterfokozat nélkül nem érettségiztethetnek. A készségfejlesztő speciális szakiskola alapító okiratát, szakmai alapdokumentumát január 1-ig kell felülvizsgálnia a fenntartóknak. [99/F.§]

Új intézménytípusok, szolgáltatások Új alapfeladatként jelenik meg a készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás [4.§ 1. x)] Ennek megfelelően szeptember 2-től az intézménytípusok között is megjelenik majd a készségfejlesztő iskola [13/B.§] Eddig is létezett, de most külön intézménytípusként szerepel a törvényben az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat: – Ha az intézménynek nincs szakembere az SNI tanulók együttneveléséhez-oktatásához, akkor ők biztosítják. – Az állami intézményfenntartó szervezi meg. – Felkérhet mást is (felsőoktatási intézmény, egyház, egyéb).

Új fogalmak, definíciók Bővültek az értelmező rendelkezések a következőkkel: – gyógypedagógus, konduktor, – utazó gyógypedagógus, konduktor, – együttnevelést segítő pedagógus, – egyéni előrehaladású nevelés-oktatás Ennek megfelelően azok a részek, ahol ezek a fogalmak előfordulnak, egyszerűbbek lettek.

Egyebek A 65.§ új (12) bekezdése szerint üzemi baleset szempontjából foglalkozás körében történő munkavégzésnek minősül a szakértői/szaktanácsadói tevékenység. A 8.§ (3) bekezdése eddig is tartalmazta az óvodák heti 11 órás SNI-BTM keretét, de most úgy fogalmaz, hogy a fenntartó köteles megszervezni ezeket a foglalkozásokat a heti 11 órás keretben (amit már a 6. melléklet is külön kiemelve az „E” oszlopban jelenít meg). A 35. és a 35/A.§-ban, továbbá a 98.§ (6) bekezdésében az általános iskolai Erkölcstan óra helyett Etika megnevezést használ a törvény. Ugyanakkor a 20-as rendelet továbbra is Erkölcstannak nevezi a tantárgyat, és előírja a tanügyi dokumentumokban (a tanuló választásától függetlenül) az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan megnevezést!