Bevezetés a jog- és államtudományokba 2. előadás Jogászság és jogászképzés

Mi is a jogász tudása, és hol szerezhető meg Egyszerre tartalmaz elméleti és gyakorlati ismereteket „Elméletileg megalapozott gyakorlati tudás” Jogi tudást kétféleképpen lehet szerezni: A gyakorlatban Az egyetemeken Ma már az egyetemi diploma mindenképp kell a jogi pályán való elhelyezkedéshez, de ez nem mindig volt így: a common law rendszerekben csak a XIX. század végén alakulnak meg a jogi karok. Francesco d'Accorso ( ), Accursius néven írta meg a Glossa Ordinariat, („Rendes magyarázat”) a Iustinianusi jogkönyvek első rendszeres, modern „kommentárját”

A római jogtudomány Rómában nem volt jogászképzés A jogtudományt az arisztokraták egy csoportja művelte Nem elméleti, hanem közvetlenül gyakorlati feladatokat oldottak meg Tanácsot adtak (responsum) a iudex- nek és a feleknek egy-egy ügyben Az elmélet és a gyakorlat szimbiózisa Ez a hagyomány megszakad a Nyugat- Római birodalom bukásával Jusztiniánusz (483 – 565) és kísérete egy korabeli mozaikon

A középkori egyetem A XII. századra alakulnak ki A céhek mintájára – egy mesterséget űzők (tanítók és tanulók) személyegyesülései Királyi statútumok erősítik meg őket, melyek autonómiát és kiváltságokat adományoznak Az egyház befolyása nagy – az egyetem a káptalani és kolostori iskolákból nő ki, és általában a helyi püspök fennhatósága alatt működik. Universitas: kétféle jelentése Az ismeretek „egyetemesek” A diákok és a tanárok egyesülése „universitas”-a Kétféle modell alakul ki: Bolognai: római jogi képzés erős, a tanárok elkülönülnek, a karok önálló egyetemek Párizsi: teológiai túlsúly, a tanárok a diákokkal egy céh tagjai, a karok nem önálló entitások A képzés szakaszokra bomlik: Alapképzés: trivium (retorika, grammatika, logika) Középső szakasz: quadrivium (aritmetika, geometria, asztronómia, zene) Doktori szakasz: (külön vizsga, vagy magasabb tudományok: teológia, medicina, jog) Módszer: skolasztikus – középpontjában a szöveg van; nagyon sok szöveget kellett kívülről megtanulni. (A könyvek drágák voltak, és bérelték őket.) Felolvasás Értelmezés (lectio, exegézis) A szöveg alkalmazása – kérdések (questio, disputatio) Egyetemi előadás ábrázolása egy 14. századi miniatúrán

A jogászképzés kezdetei Európában A világi hatalom és a jogászok közötti együttműködés I. Frigyesig megy vissza: hatalmát az egyházzal szemben római jogi érvekre alapozta. A XII. évszázad a „jogászok évszázada” Napvilágra kerül egy Digesta Gombamód szaporodnak az egyetemek, amelyek rendszerint a bolognai tanrendet veszik alapul, és elindul a jogászképzés A tudományos feldolgozás a Corpus Iuris elemzéséből, a szöveg magyarázatából (glossa) állt. A második nemzedéke a jogászoknak (kommentátorok) már szakértőként is tevékenykedtek, és sok gyakorlati problémára is megoldást kerestek. Az egyetemekre Európa minden tájáról özönlenek a joghallgatók. Mivel ugyanazt tanulják, ebben az időben kialakul egy római jogon alapuló ius commune Barbarossa Frigyes (1152 (?) – 1190) fiaival

Jogászok az érett középkor Európájában XIII. – XIV. század – kialakul egy csaknem egységes jogászrend Azonos tudással rendelkeztek, azonos védőszentjük volt (Szent Ivo – Ivo Helori) – igazságos, a gyengéket védelmező A doktori cím a nemességgel egyenértékűnek számított – a szegényebb rétegek számára a felemelkedés egyik lehetősége volt A jogászokkal szemben támasztott követelmények: Személyes integritás Szorgalom, hűség Megvesztegethetetlenség, Tárgyilagosság és összeszedettség Törvénytisztelet A megkárosítottakkal szembeni helytállás Lassan kialakul az a szokás, (XVI. század) hogy bizonyos állások betöltéséhez jogászi ismereteket követelnek meg. (Városi tisztségek, egyházi bíráskodás.) A jogászi szakma funkciói A politikai hatalom támaszai (a római jog fogalmaival kialakították és rendszerezték, mederbe terelték a politikai küzdelmeket) A társadalmi élet szervezői (a római jog segítségével kifinomult formákat találtak az emberi csoportok, az üzleti élet, a vagyoni viszonyok megszervezéséhez) Konfliktusokat megoldó (a római jog tekintélye miatt a viták eldöntésének autentikus, gyakran használt „eszközei” voltak) Ivo Helori (1253 – 1303) a jogászok védőszentje

Jogászok az újkor Európájában Az első modern állam, az abszolutizmus időszakában a jogászok a hivatali rendszer, a modern bürokrácia kiépítésében jeleskedtek. (hivatalnok-jogászok) Bírósági rendszer: megkövetelik a jogvégzettséget. A jogászok lassan teljesen monopolizálják a jogrendszert. Csak az lehet a jogrendszer kulcspontjain tisztviselő, akinek van jogi diplomája. XIX. század: a rendszer teljes kialakulása, a mai értelembe vett jogászi szakmák megjelenése. Ezzel egyidőben azonban, a nemzetállamok megjelenésével a ius commune felbomlik, a nemzeti jogrendszerek veszik át az uralmat A jogi stúdiumok szerkezete a XVII.-XVIII. században Ius civile (magánjog) Ius publicum (közjog) Ius gentium (nemzetközi jog) Ius patriae (a hazai jog) Ius naturale (természetjog – jogelmélet) Kameralisztika (szervezéstudomány – közigazgatási ismeretek) Kodifikáció: a nemzeti jogpolitikák legfőbb vezérlője: a jogászok vezető szerepet kapnak benne. A ius commune eltűnik, helyét átveszi a jogösszehasonlítás II. József (1741 – 1790) a kor szellemének megfelelően az államszervezet racionalizálója

Jogászképzés Magyarországon A gazdagabbak külhonban tanulnak, a szegényebbek az egyházi iskolákban tanulják a hazai szokásjogot Doktorok és praktikusok megkülönböztetése Doktorok: kancellária, diplomácia Praktikusok: igazságszolgáltatás Azért nem volt recepció, mert akik ismerték a római jogot nem voltak bíróság-közelben, akik pedig ítélkeztek, nem ismerték a római jogot. Az első jogszabályok az ügyvédek tevékenységét szabályozzák. (XIX. sz. eleje) 1667: nagyszombati egyetem jogi kara elindul. Már kezdetektől tanít gyakorlati ismereteket is. Államosítják, majd Budára költözik XIX. század eleje: kialakul az egyetem – jogakadémia kettősége. A gyakorlati szakembereket az akadémia képezi. Ezrével mennek a diákok külföldre is tanulni. (Főként a protestánsok) XIX. század közepe: kb. évente 500 végzett joghallgató, és 4000 ügyvéd Ez a szám folyamatosan emelkedik 1945-ig. „Jogásznemzet” leszünk Szocializmus időszaka: a jogászképzés jelentősége csökken, a régi jogászi réteget lefejezik, előbb a jogászság (és a jog) eltűnéséről fantáziálnak, majd a jogászok elsősorban közigazgatási-adminisztratív feladatokat kell ellássanak, (nincs áruforgalom, a piac szerepe korlátozott) 1990 után: fokozatosan emelkedik a végzett jogászok száma. Jelenleg kb. évente Ennek a fele lesz évente ügyvéd. A nagyszombati egyetem pecsétje

Jogi szakmák - bíró A jogrendszer „középpontja” – elsősorban jogvitákat bírál el. Két modell: a karrierbíró (common law rendszerek) és a hivatalnok-bíró (kontinentális rendszerek Háromféle „ügyszak” Polgári-gazdasági-munkaügyi: magánjogi, „egyenrangúak” vitái Büntető: mindenhol a világon speciális kaszt Közigazgatási (egyes országokban különbíróság bírálja el) – a közigazgatás törvényességi kontrollja Regisztrációs és adminisztratív feladatokat ellátó bíróságok – cégbíróság, felszámolóbírák. Jelenleg kb bíró van Darák Péter a Kúria elnöke

Jogi szakmák - ügyész Alapvető feladata a vád képviselete Nem „szükségszerűen” létezik, csak a „franciás” rendszerekben Egyéb feladatai: nyomozásfelügyelet, nyomozás Számuk hasonló, mint a bíráké

Jogi szakmák - ügyvéd A jogrendszer mindenese Jelenlegi számuk kb , és 6000 jelölt. Ez minden évben bővül. Kötelező kamarai tagság Speciális megbízási szerződés (gondossági kötelem) Irodai és egyéni ügyvédi forma Rengeteg kis iroda, és sok egyéni ügyvéd Angliában kétfelé bomlik, a peres képviselőkre, (barrister) és a más ügyeket vállaló solicitor-okra. (Amerikában nincsen ez a kettősség) – és itt jellemzőek a nagy ügyvédi irodák évi XI. törvény az ügyvédekről 5. § (1) Az ügyvéd a) képviseli az ügyfelét, b) büntetőügyben védelmet lát el, c) jogi tanácsot ad, d) szerződést, beadványt, más iratot készít,

Egyéb jogi szakmák Az ügyvédhez hasonló szakmák Közjegyző („hiteles hely” – közokiratokat készít, ténytanúsítványokat állít ki, hagyatékot ad át, jelenleg a fizetési meghagyási rendszert is ők üzemeltetik) Jogtanácsos (munkaviszonyban az ügyvédi feladatokhoz hasonló feladatokat lát el, de csak egy megbízója van) Közigazgatási jogász, felszámoló, jogi oktató, stb., stb. A jogi diploma előnyt jelent más hivatások esetén is Politikus Diplomata Újságíró Üzleti élet döntéshozói