Nagy-Britannia és Franciaország
Nagy- Britannia Anglia győztes, de a háború előtti nyugalom nem áll helyre (viktoriánus-kor) Gazdasági problémák Politikai élet is változik Liberális Párt Munkáspárt (Labour Party) Az ír kérdés Függetlenségi harc irányítója a Sinn Fein IRA fegyveres harc Kölcsönös vérengzések 1922 Írország nagyobb része független, de 6 északi megye Észak-Írország Nagy-Britannia része maradt
A gyarmatbirodalom átszervezése A gyarmatbirodalom a vh. után növekedett, de szilárdsága nem volt a régi Why? a nemzeti mozgalmak erősödése Közel-kelet feszültségek forrása India Gandhi fellépése alkotmány (1935) Autonóm „fehér” gyarmatok 1931 Westminsteri Statútum Domínium helyébe a Brit Nemzetközösség lépett Gazdasági problémák világkereskedelem 1913: 14,5% 1937: 9,8% Hagyományos iparágak Munkanélküliség
Anglia részesedése a világkereskedelemből
Az ipari termelés stagnálása miatt a gazdasági válság hatása nem olyan nagy méretű mint pl. USA-ban, ezért nincs számottevő belpolitikai feszültség (szociális támogatások pl. munkanélküli segély bevezetése) Külpolitikájára a szovjetellenesség és az agresszorokkal való megbéké- lés jellemző. McDonald munkáspárti kormánya és Baldwin konzervatív kormánya váltja egymást Balfour-formula elismerte a domíniumok külpolitikai önállóságát Brit Nemzetközösség létrehozása (westminsteri statútum)
Brit Nemzetközösség létrehozása (westminsteri statútum) 1938-tól erősödik a Churchill vezette ellenzék (Chamberlain-kormány, Halifax külm.), amely erőteljesebb fellépést követel Németország ellen. 1 csoport: autonóm országok, egyenjogúak Angliával, önálló kül- és belpolitika, gazdaság és hadsereg, csak a király személye és a protek- cionista gazdaságpolitika köti össze őket (Ausztrália, Új-Zéland, Íror- szág, Kanada, Dél-Afrika); 2. csoport: részleges önkor- mányzatot kapnak (India, Palesztina, Egyiptom); 3. csoport: megmarad a hagyo- mányos gyarmat szintjén (Nigéria, Ceylon) O.D. Skelton (debout à droite) observe une cérémonie de signature par Le très Honorable William Lyon Mackenzie King.
Brit gyarmatbirodalom
Franciaország A világháború vitathatatlan győztese Kontinens vezető hatalma lett A vh-t követő gazdasági visszaesést tudja megfékezni tartós társadalmi feszültség, politikai instabilitás Parlamenti választások csekély koalíciós többség nemzeti blokk baloldali szövetség (Poincare) (Herriot) sikerül az infláció megfékezésére
Ruhr-vidék megszállása (politikai és gazdasági válságot eredményez) gyarmati háborúk (marokkói riff közt., Szíria ellen). a társadalmi feszültségek miatt fasiszta párt is alakul Franciaországban: Tűzkeresztesek Szövetsége (de la Rocque vezeti). fasiszta puccskísérlet népfront kormány alakul Leon Blum vezetésével (radikálisok + kommunisták + szocialisták + szakszervezetek alakítják), belső harcok miatt a kezdeti gazdasági és szociális sikerek után megbukik, jobboldali kormányok követik.
Ruhr-vidék, szabotázsakciók a francia megszállás idején Ruhr-vidék, francia katona őriz egy vonatot
A marseille-i merénylet
Francia gyarmatbirodalom Külpolitikájában a baloldali kormányok a biztonság elvét, a jobboldaliak a francia nagyság újraélesztését tűzték ki célul, ám mindkét irány sikertelen, Franciaország gyakorlatilag elszigetelődik. 1920-as évek közepétől erősebben támogatja a kis-antantot, növelve Duna-medencei befolyását.