Szegénység és kirekesztés: tények és irányok Keresztények és a politika előadássorozat Szent Pál Akadémia február 26. Farkas Zsombor (MTA Gyerekprogram Iroda)

2 „A javak és esélyek igazságos elosztása, illetve újraelosztása nyilván szükséges, de nem elégséges feltétel. Az embereknek nemcsak egyenlőbb létfeltételekre van igényük, hanem annak elismerésére is, hogy mindenkit egyenlő tisztelet illet, hogy senki emberi méltósága nem sérthető.” (Ferge Zsuzsa)

3 Helyzetkép 1. „Ki a szegény?” -Különböző módszerek, definíciók -Szegénységi küszöbök, mérések -A jövedelmi szegénységet mérik, de vannak más kritériumok is (kirekesztődés szolgáltatásból, információból, egyéb közjavakból) -„Tapasztalataink” – média, saját munka, környezet, közösség

4 Helyzetkép 2. „Mégis, mennyien?” -Szegénység – teljes népesség 12-13%-a -Mélyszegénység – teljes népesség 6-8%-a -Létminimum alatt – 28%

5 A szegénységi ráta alakulása, Forrás:TÁRKI (medián 60%-a alatt)

6 Szegénységi ráta az EU néhány országában, Forrás: EUROSTAT

7 Helyzetkép 3. Területi egyenlőtlenségek -Magyarországon különösen nagyok – leszakadás (nem tűnik megállíthatónak) -Régiók, kistérségek között, város-falu között -Meghatározó: munka, szakképzettség, mobilitás hiánya -Négy hátrányos helyzetű régió (ÉM, DA, ÉA, DD) – koncentrálódik: munkanélküliség, szakképzetlen munkaerő, segélyezettek, roma népesség -33 leghátrányosabb helyzetű kistérség (a népesség egytizede)

8 A régiók fejlettségét jelző összevont mutató Forrás: KSH

9 Foglalkoztatási ráta a régiókban, 2007.

10

11 Helyzetkép 4. A gyerekes családok helyzete, gyerekszegénység -Magasabb szegénységi kockázat -A szegénység átörökítésének problémája -Gyerekszegénység – talán nagyobb társadalmi szolidaritás és politikai akarat (?) + gazdasági szempontok -2005/2006 óta kismértékben nőtt

12 Szegénység aránya a teljes népességben és a gyerekes családok körében, Forrás: MTA Gyerekprogram, TÁRKI

13 Mélyszegénység aránya a teljes népességben és a gyerekes családok körében, Forrás: MTA Gyerekprogram, TÁRKI

14 Gyerekesek között is nagyobb szegénységi kockázat -Egyszülős családok – kb. 500 ezer család, gyerekek 11 %-a, 25,4% szegény -Három vagy többgyerekes családok – kb. 200 ezer család (ebből kb. 50 ezer 4 vagy több gyerekes), 24% szegény

15 Egyszülős családok arányának változása, Forrás: Mikrocenzus, 2005.

16 Gyerekek megoszlása a házt. típusa szerint néhány EU országban, Forrás: European Commission

17 A családok megoszlása gyerekszám szerint, Forrás: Mikrocenzus, 2005.

18 A szegénység arányának változása a család típusa szerint, Forrás: TÁRKI Monitor, 2008

19 Helyzetkép 5. Problémák 1. -Kezelés hiánya, ill. kezelési irányok eredménytelensége -Egyenlőtlenségek növekedése (jövedelmi, területi, oktatás, élettartam stb.) – leszakadó csoportok, térségek -Gyerekek helyzete -Magyarország az OECD országok között az egyik legegyenlőtlenebb

20 Problémák 2. -Segélyezés – kimarad a rászorulók fele -Uzsora – kb ezer embert érinthet, teljes kiszolgáltatottság -Kisgyerekek napközbeni ellátása – hozzáférhetőség, minőség -Aktuális történések - társadalmi közhangulat, állam tétlensége – szolidaritás, ill. állam működőképességének kérdése

21 Irányok 1. Fontos társadalmi problémák kezelése 1. Gyerekek, gyerekes családok helyzetének javítása -„Legyen Jobb a Gyermeknek” ogy. határozat, Nemzeti Stratégia -Szécsényi Gyerekesély Program 2. Leszakadó térségek fejlesztése, területi egyenlőtlenségek csökkentése -LHH programok – 33 kistérségben 3. Cigányság helyzete -Roma programok/szegény programok -Roma Évtized Program, Stratégiai Terv -Szegénység + diszkrimináció DE: Problémák a megvalósításban

22 Irányok 2. Következtetések 1. – gyerekes családok, gyerekek helyzete (más fejlesztések) -Nagyobb kormányzati elkötelezettségre van szükség. Ehhez biztosítani kell a gyermekek érdekének prioritását, és – a Stratégiának megfelelően – minden kormányzati döntésnél biztosítani kell, hogy a gyermekszegénység ügye kiemelt mérlegelési szempont legyen. -A pozitív törekvések eredményességének súlyos korlátja a forráshiány. A belső forráshiányt a konvergencia program, most pedig a válság kezelésének módja fokozza. Az európai forrásokért folyó éles küzdelemben a gyerekszegénység ügye vesztésre áll. A gyerekek érdeke azt kívánja, hogy az őket szolgáló forrásokat kell elsőként emelni, és utolsóként csökkenteni. Ez most nem így van.

23 Következtetések 2. -A magyar közigazgatás ágazati struktúrára berendezkedett. Ez gátolja a komplex fejlesztéseket, összehangolt reformokat. Párhuzamos, olykor egymást kioltó intézkedések születnek. -Kevés az intézkedéseket megalapozó adat. Az adatfeldolgozás lassú és sok információ hiányzik. Például a romákról semmiféle hivatalos adatgyűjtés nincs. Ez a cigányokat segítő politikák súlyos gátja. -Hiányzik, vagy esetleges az intézkedések hatáselemzése. Az intézkedések gyakran gyorsabban változnak, mint ahogy az előző rendelkezés értékelése megtörtént volna.

24 Mit mondanak a szegények? 1. „És nagyon rosszul esik akkor, amikor azt mondják, hogy ’ mert ki a franc mondta azt, hogy maga szüljön négy gyereket? Ki mondta magának, hogy váljon el?’ És ’ nem fogja az önkormányzat a maga gyerekeit ön helyett felnevelni!’ Na, és innentől kezdve semmit nem kaptam.” „… lopni ő nem megy. Olyan helyekre megy, ahol össze tudja szedni a vasat, ahol talál… Ha úgy van, akkor naponta háromezer- kétezer-ötszáz, meg hogy milyen sikere van.”

25 Mit mondanak a szegények? 2. „Emelte a családi pótlékot, a kenyeret, a cukrot, a fát, tehát semmit. Amit tett hozzá nyolcszáz - ezer forintot, azt szerintem senki észre sem vette.” „… sokan vannak, akik regisztráltatják magukat, mégsem kapnak munkát. Nincs más választása csak a feketén dolgozás, és azzal keresi meg a pénzét. És ha az ilyenektől elveszik a segélyt, akkor még nehezebb lesz az életük.”

Köszönöm a figyelmet! MTA Gyerekprogram Iroda Farkas Zsombor