EFQM, ISO, NMD, KMD, COM SZÖM, IMIP CQAF A szakképzés minőségfejlesztési lehetőségei, útjai a hazai gyakorlatban és az Európai Unióban Menner Ákos november

VISSZA - és KITEKINTÉS Oktatásirányítás átalakulása, következmények 1985, től: versenyhelyzet, autonómia, szabad iskolaválasztás – helyi kezdeményezések Közoktatási minőségirányítás koncepciója: 1998, 2000, 2002, 2003 – EGYETÉRTÉS! Szakképzés fejlesztésének stratégiája Minőség fejlesztése a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelően Szakiskolai fejlesztési program I. és SZfp II. NFT I. és NFT II.

ALAPVETŐ PROBLÉMÁK A SZAKKÉPZÉSBEN A gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre a képzési struktúrában, tartalomban A csökkenő létszámú szakmunkásképzés feszültséget teremt a munkaerőpiacon A szakképzés-szerkezet és foglalkoztatási struktúra jelentős eltéréseket mutat Kontraszelekcióból fakadóan nagy a lemorzsolódás Gyakorlati képzés több mint felét az iskolák folytatják A szakmunkás lét presztízse alacsony

PROBLÉMÁK és CÉLOK Az intézmények a saját poziciójuk megőrzésére törekednek Munkaerő-piaci igényekhez nehézkes alkalmazkodás Együttműködés hiánya intézmények között és intézményen belül Hozzáférhetőség, átjárhatóság, előrehaladás, összehasonlíthatóság Az első végzettség megszerzésének útját biztosítani A gazdasági fejlődéshez szükséges mobilitás és élethosszig tanulás biztosítása A képesítési rendszer reformja vonja maga után a szakképzési rendszer változását

SzFP I

A SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL 6

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROJEKT (D2) A szakiskolára adaptált önértékelési modell alkalmazása, eredményeik rendszerezett, összehasonlítható bemutatása; Az adottságaikra és eredményeikre épülő fejlesztési tervek megfogalmazása; Minőségirányítási rendszerük megtervezése és a bevezetés koordinálása. 7

A modell alapja mindhárom szinten azonos. A három fázis egyben három kiterjedtség fokot is jelent: szintenként külön önértékelő eszköz. A SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL BEVEZETÉSI SZINTJEI 8

A SZINTEK KÖVETELMÉNYEI 9

A minőségfejlesztés eredményei A Szakiskolai Önértékelési Modell bevezetése 89 intézményben, fejlesztési tervek támogatása Intézményi önértékelés bevezetésének és szabályozásának támogatása módszertani képzésekkel, szakértői segítséggel, módszertani kiadványokkal A programban résztvevő intézményekben a fenntartható fejlődés garanciáinak megteremtése Az Európai Uniós Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer szerinti fejlesztés kidolgozása intézményi szinten – SZÖM III. szint A hazai minőségfejlesztési tevékenységek elismertetése nemzetközi téren Külföldi tanulmányút – tapasztalatok beépítése, intézményi tapasztalat cserék támogatása

Közoktatási Tv. A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza MINŐSÉGPOLITIKÁJÁT évi LXXIX. törvény a közoktatásról a áprilisi módosításokkal 40. § (A működés rendje) (10)

AZ IMIP ELEMEI Minőségpolitika A működés hosszú távra szóló elvei A megvalósítást szolgáló elképzelések Minőségfejlesztési rendszer Intézményi működés folyamata: Vezetés Tervezés Ellenőrzés Mérés, értékelés

3/2002 OM rendelet - minőségfejlesztés Társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatások nyújtása Folyamatos önértékelésen alapszik és ennek keretében Azonosítja partnereit Igény és elégedettség mérés Célok és fejlesztések meghatározása Intézkedési tervek készítése és megvalósítása A megvalósítás értékelése és ezek beépítése Munkaterv alapján Minőségfejlesztési szervezet

Mink van? Oktatási intézmény IMIP COM I. COM II. EFQM ISO KMD SZÖM NMD BGR

A COMENIUS 2000 I. INTÉZMÉNYI MODELL LOGIKAI FELÉPÍTÉSE 0. Nyitott önértékelés (Intézményi helyzetfelmérés.) 1. Az érdekelt felek azonosítása 3. Az igények elemzése 2. Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése 4. A célok és prioritások meghatározása 5. Intézkedési tervek készítése 6. Intézkedési tervek megvalósítása 7. Intézkedési tervek megvalósításának elemzése 8. Korrekciós terv készítése és megvalósításának 9. Irányított önértékelés TERVEZÉSMEGVALÓSÍTÁSÉRTÉKELÉSBEAVATKOZÁS

COM II. Követelményterületei Intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége Partnerkapcsolatok irányítása Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése Egyéb erőforrások biztosítása Az intézmény működtetése Biztonságos intézmény Oktatás – nevelés Mérés, elemzés javítás

II. INTÉZMÉNYI MODELL ÉS AZ ISO 9001:2000

ISO 9001:

Modellek rendszerek összevetése ADOTTSÁGOK

Összevetés: EREDMÉNYEK

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS LOGIKAI ALAPJA C P D A Tervezés Megvalósítás Beavatkozás,korrekció Ellenőrzés 21

A CQAF KIALAKULÁSÁNAK HÁTTERE (Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer) 1. Lisszaboni Stratégia 2. Barcelonai Döntések 3. Koppenhágai Nyilatkozat

KOPPENHÁGAI NYILATKOZAT PRIORITÁSOK: 1. Az európai dimenzió erősítése a szakképzésben 2. Átláthatóság, tájékoztatás, pályaorientáció 3. Kompetenciák és végzettségek elismerése 4. Minőségbiztosítás „A minőségbiztosításban való együttműködés elősegítése, különös tekintettel a szakképzés minőségével kapcsolatos modellek, módszerek, közös követelmények és alapelvek egymással való megosztására” Koppenhága, november

Feladatai: 1. nemzeti gyakorlatok feltérképezése 2. EU szintű közös minőségkövetelmények meghatározása 3. minőség indikátorok meghatározása 4. operatív megközelítések fejlesztése 5. országok közötti tapasztalatcsere segítése 6. tagországok tájékoztatása az eredményekről 7. rendszeres jelentés az ACVT részére 8. eredmények bemutatása az EU Tanácsa számára „Minőség a szakképzésben” szakmai munkacsoport (TWG)

A CQAF Modell

A CQAF ALKOTÓELEMEI Mérés (Indikátorok) Monitoring ( Külső értékelés) Módszertan (Önértékelés) Közös Kritériumok (CQAF Modell) Előnyök Kölcsönös bizalom Átláthatóság Kredit Transzfer Mobilitás

MÓDSZERTA N 4. Felülvizsgálat (visszacsatolás és a változás menedzselése) 3. Mérés (assessment) és értékelés (evaluation) 2. Megvalósítá s / végrehajtás 1. Tervezés (célok és tervek) CQAF MODELL (alapelvek)

A CQAF mint integráló eszköz 28 EFQM ISO 9000 COM I COM II KMD SZÖM CQAF

MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK  MINŐSÉG Világos, egyértelmű cél Bevezetési terv Mérési rendszer Szisztematikus értékelési stratégia Látható és dokumentált kapcsolat a visszacsa-tolási mechanizmusok és a tervezési folyamat között Szisztematikus minőség megközelítés ……. Q Az oktatás irányítás minden szintjén, bevonva az érdekelt partnereket

1. TERVEZÉS Kulcsfontosságú kérdések Rendszer szint Lehetséges válaszok – alapvető minőség kritériumok Intézményi szint Lehetséges válaszok – alapvető minőség kritériumok Egyértelműek és mérhetők-e a szakképzés-politika céljai/célkitűzései? A szakképzés nemzeti és európai céljai és tervei ismertek az érdekelt felek számára. A jövőbeli szükségleteket azonosító, felismerő szisztematikus eljárások megléte. A minimum-célok és standardok meghatározásra kerültek. Az európai, nemzeti és helyi célok az egész intézményben ismertek. Melyek az Önök rendszerének/intézményéne k a szakképzéssel kapcsolatos céljai/célkitűzései? (Célok/célkitűzések leírása) Tartalmazzák-e a szakképzéssel kapcsolatos európai célokat* és célkitűzéseket az Önök által meghatározott célok? Akcióterv készült az európai célok elérésére. A többi tagállam szakképző intézményeivel való együttműködés európai céljai közül néhány célra való fókuszálás

2. MEGVALÓSÍTÁS Kulcs- fontosságú kérdések Rendszer szint Lehetséges válaszok – alapvető minőség kritériumok Intézményi szint Lehetséges válaszok – alapvető minőség kritériumok Hogyan történik egy tervezett tevékenység végrehajtása ? Jogszabályalkotással: - átfogó, széles körű és szűkített körű szabályozások, jogszabályok és előírások; - nemzeti minőségügyi szemléletmód; - szakképző intézményi szinten megjelenő igény a minőségügyi szemléletre Finanszírozással: - Inputon alapuló támogatás; - Outputon alapuló támogatás A szociális partnerekkel való együttműködésben; A szakképző intézményekkel való együttműködésben. Szisztematikus minőségi szemléletmód és terv megléte. Ennek másokkal való megosztása. A helyi szereplők bevonása, és a helyi igényeknek megfelelő adaptálás. A szakképző intézmény stratégiáin és tervein alapuló munkatárs-politika megalkotása és kommunikálása. A feladatok, hatáskörök és felelősségek rendezése. Írja le a végrehajtási folyamat eljárásmódján ak kulcselveit A végrehajtásért a szakképző intézmények teljes felelősséggel rendelkeznek. A szakképző intézmények által teljesítendő minimum-kritériumok meghatározása. Egy bizonyos minőségügyi szemlélet alkalmazásának meghatározása valamennyi szakképző számára. A finanszírozás megszervezése és allokációja: - pénzügy és források, - a partnerek, - a vezetőség, vezetés, - a folyamat-menedzsment, - az oktatók képzése, - az oktatási anyagok szempontjainak figyelembevételével. Az átláthatóság és a célokkal való koherencia megkövetelése. Különböző szereplők bevonása a munkába. Jó munkakörülmények és –feltételek biztosítása a szervezetben.

3. MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS Kulcsfontosságú kérdések Rendszer szint Lehetséges válaszok – alapvető minőség kritériumok Intézményi szint Lehetséges válaszok – alapvető minőség kritériumok Írja le az alábbiak mérésének folyamatát: - Bemeneti követelmények - Folyamatok -Kimeneti követelmények -Eredmények Az alábbiak alkalmazásával és segítségével: Ellenőrzési rendszerek - (külső, esetleg felettes) értékelők, felügyelőségek közreműködése - a világhálóhoz való általános hozzáférés - benchmarking (más szakképző intézményekkel) - az inputra, folyamatokra és az outputra vonatkozó országos (nemzeti) standardok segítségével. Az eredmények és a szakképzési politika prioritásai közötti koherencia mérésével. Az alábbiak alkalmazásával és segítségével: - önértékelés - külső értékelés, vizsgálat - belső minőség-ellenőrzés A kapott eredmények összehasonlítása az elvárt eredményekkel. Az oktatás/képzés eredményei és a tanulási eredmények. Munkatársakkal kapcsolatos eredmények. Kulcsfontosságú eredmények. Társadalmi eredmények. Hogyan biztosítják, hogy a mérések és értékelések relevánsak legyenek és rendszeresen elvégezzék azokat? Az adatgyűjtés rendszeres eljárásaival: - Indikátorok használatával - Mérésekkel A gyakorlati felhasználóknak - az indikátorok használatáról - a mérésekről való megkérdezésével. Mely közreműködők, szereplők vesznek részt a mérési és értékelési folyamatban? A rendszerszent és a szociális partnerek. Valamely minőségügyi intézet. Vezetők, tanárok, diákok, szülők és munkaadók.

4. FELÜLVIZSGÁLAT (visszacsatolás és változtatás) Kulcsfontosságú kérdésekRendszer szint Lehetséges válaszok – alapvető minőség kritériumok Intézményi szint Lehetséges válaszok – alapvető minőség kritériumok Hogyan szervezik meg a visszacsatolást és a változtatási eljárásokat? A visszacsatolási eljárásokat szabályzatok határozzák meg, és a szakképzési rendszer megújításakor, három-ötévente felülvizsgáljuk és módosítjuk azokat. A visszacsatolás és a változtatási eljárások a szakképző intézmények saját tanulási szervezetének szerves részét képezik. Hogyan biztosítják a rendszeres visszacsatolást? A visszacsatolás előre meghatározott terv szerint történik. A visszacsatolás ad hoc módon történik. Minden részlegnek egy rögzített tervnek megfelelően kell beszámolnia a vezetőség felé. Hogyan teszik a szakképzés minőségével kapcsolatos visszajelzéseket nyilvánossá? Az adatoknak és a következtetéseknek a honlapon való közzétételével. A szakképzés minőségével kapcsolatos szemináriumok, konferenciák szervezésével. Valamennyi információ hozzáférhető a szakképző intézmény honlapján vagy papír alapon. Hogyan biztosítják, hogy az értékelések és a mérések eredményei felhasználásra kerüljenek? Az ellenőrző és fejlesztő értekezletek együttes megtartásával az intézmény különböző részlegeiben. Valamennyi érdekelt félnek a felülvizsgálati munkában való részvételével.

5. MÓDSZERTAN Kulcsfontosságú kérdések Rendszer szint Lehetséges válaszok – alapvető minőség kritériumok Intézményi szint Lehetséges válaszok – alapvető minőség kritériumok Milyen módon alkalmaznak valamilyen szisztematikus minőségbiztosítási szemléletmódot ? A Minisztérium rendes eljárásait követve. Valamely standard minőségbiztosítási rendszer, pl. ISO, EFQM alapján történik a minőségügyi szemléletmód kiválasztása. Mi a szerepe az önértékelésnek az Önök minőségbiztosítási rendszerében? Az önértékelést koordinált keretben, valamennyi szinten alkalmazzuk. Az önértékelés a szakképző intézmények valamennyi tevékenységéről rendszeres és általános képet ad. Az önértékelést, mint a szervezet teljesítménye javításának eszközét rendszeresen alkalmazzuk, mivel ez rávilágít a fejlesztés elsődleges területeire. Az önértékelést a benchmarking alapjaként alkalmazzuk. Milyen közreműködők, szereplők vesznek részt az Önök minőségügyi szemléletmódjának különböző lépéseiben, és milyen szerepük van? Nemzeti szinten a szociális partnerek a politikai szereplőkkel együtt kiemelkedő szereppel rendelkeznek. Az akkreditációért felelős intézményeknek szintén jelentős szerepe van. Számos különféle szereplő bevonása megtörtént – a szociális partnerektől a szülőkön át a diákokig. A külső tanácsadók részt vesznek néhány tevékenységrészben. Milyen eszközöket és eljárásokat alkalmaznak az adatgyűjtésre, a mérésre, az elemzésre, a következtetések levonására és a végrehajtásra? Rendszer szinten számos eszköz és eljárásmód került kidolgozásra, mint pl. közös kérdőívek és mérési skálák. Indikátorokat alkalmazunk. Közös kérdőívek, minőségmérési eszközök, benchmarking, stb. kialakítását, a többi szakképző intézmény egy kiválasztott csoportjával való együttműködés segítségével.

MÓDSZERTAN 1. ÖNÉRTÉKELÉS CQAF ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÖNÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ rendszer szint intézményi szint 2. INDIKÁTOROK

4. Felülvizsgálat (visszacsatolás és a változás menedzselése) 4.1 A fejlesztések megtervezése és megvalósítása, bevezetése 4.2 Külső értékelés (megerősítés, igazolás) 1. Tervezés (cél(ok) és terv(ek)) 1.1 Vezetés 1.2 Célok és értékek 1.3 Stratégia és tervezés 1.4 Partnerkapcsolatok 1.5 Pénzügyi és egyéb erőforrások 2. Megvalósítás / végrehajtás 2.1 Munkatársak (tanárok, oktatók és minden más alkalmazott irányítása / menedzselése 2.2 Folyamat irányítás / menedzsment 3. Mérés (assessment) és értékelés (evaluation) 3.1 Oktatási és képzési eredmények 3.2 Munkatársakkal kapcsolatos eredmények 3.3 Munkaerő-piaci és társadalmi eredmények 3.4 Pénzügyi eredmények Módszer: Önértékelés CQAF ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

AZ ÖNÉRTÉKELÉS FOLYAMATA 1.Önértékelés előkészítése Döntés az önértékelésről Önértékelési szervezet felállítása Munkatársi kör tájékoztatása 2.Önértékelés Önértékelők felkészítése Egyéni értékelések Konszenzus 3.Fejlesztések rangsorolása 4.Fejlesztési terv készítése 5.Fejlesztések nyomonkövetése

INDIKÁTOROK (8 + 2) 1.Minőségirányítási rendszert alkalmazó szakképző intézmények aránya 2.A képzők képzésére fordított befektetések 3.Munkanélküliségi ráta 4.Hátrányos helyzetű, érzékeny, veszélyeztetett csoportok aránya 5.A szakképzésben és az élethosszig tartó tanulásban való részvételi arány 6.A szakképzésbe jelentkezők és sikeresen végzők aránya 7.A hallgatók státusza a képzés befejezése után hat hónappal 8.A megszerzett készségek alkalmazása a munkahelyen 9.A munkaerő-piaci igények változását követő mechanizmusok minőségi mutatója 10.A szakképzéshez való hozzáférés fejlesztése érdekében végzett intézkedések minősége

CQAF 2005 EU szinten CQAF alkalmazásának támogatása Peer review (országértékelések, intézményért.) Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózat Magyarország / SZFP A programban részt vevő intézményekben a fenntartható fejlődés garanciáinak vizsgálata, megteremtésének előkészítése A CQAF Modell szerinti vizsgálat végrehajtása intézményi és fenntartói szinten A CQAF Modell adaptációjának előkészítése 1057/2005. sz. Kormányhatározat

HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK Az intézményekben a folyamatos fejlődés garanciáinak megteremtése. A CQAF mérés-értékelési területének alkalmazhatóságához ágazati értékelési rendszer kialakításának generálása, támogatása A CQAF modell adaptációja intézményi szinten, fenntartói szinten, ágazat irányítás szintjén A minőségértékelés és minőségfejlesztés tanúsítási rendszerének kialakítása A hazai minőségfejlesztési tevékenységek elismertetése nemzetközi téren. A minőségértékelés és minőségfejlesztés NFT II-ben való támogatási rendszerének kialakítása

CQAF hazai adaptációja EURÓPAI SZAKKÉPZÉSI CQAF MODELL ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSRE ADAPTÁLT CQAF MODELL FELNŐTTKÉPZÉSRE ADAPTÁLT CQAF MODELL

A FETAC minőségbiztosítási rendszer 9 területe (Írország) Az intézmények által kötelezően alkalmazandó minőségirányítási rendszer Kommunikáció Esélyegyenlőség biztosítása Munkatársak kiválasztása Képzési programokhoz hozzáférés, átjárhatóság, előrehaladás biztosítása Képzési programok kifejlesztése, megtartása, felülvizsgálata, fejlesztése Tanulói teljesítmények értékelése Tanulók védelme Alvállalkozók minősítése Önértékelés a képzési programok és szolgáltatások területén

Példa: Esélyegyenlőség Esélyegyenlőség (elkötelezettség a sokféleség kezelése, a diszkrimináció elleni küzdelem, valamint a foglakoztatásban és az oktatási-képzési szolgáltatások nyújtásában az esélyegyenlőség biztosítása iránt) Esélyegyenlőség a képzésben (munkatársak képzése esélyegyenlőségi kérdésekben, annak érdekében, hogy ismerjék az esélyegyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket, valamint képesek legyenek az esélyegyenlőség előmozdítására és a diszkrimináció elleni küzdelemre a saját intézményükben) Esélyegyenlőségi terv megléte (amely a jelenlegi képzési gyakorlat esélyegyenlőségi szempontból történő felülvizsgálatán alapszik)

Hozzáférés, átjárhatóság, előrehaladás A képzési programokhoz való hozzáférés, valamint a képzési programok közötti átjárhatóság és az előrehaladás / továbblépés biztosítása A képzési programokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés Információszolgáltatás (megfelelő tájékoztatás a tanulók számára a képzési programokról és a hozzájuk társuló egyéb szolgáltatásokról, annak érdekében, hogy megalapozottan tudjanak választani a képzési programok között) Tanulók kiválasztása, felvétele (átlátható, igazságos folyamat a tanulók kiválasztására az egyes képzésekre: a felvételi követelmények, a döntéshozatali folyamat, a fellebbezési eljárás nyilvánossága) A korábbi tanulmányok, megszerzett képesítések elismerése, beszámítása (a képzést szolgáltatónak minden egyes képzési programja esetében ki kell dolgoznia, hogy hogyan számítják be a korábbi képesítéseket vagy tanulmányokat a felvételkor, és az mennyi kreditpontot ér az adott képesítés megszerzésében) Átjárhatóság és előrehaladás (továbblépés) A képzést szolgáltató szervezeteknek egyértelműen a tanulók tudomására kell hozniuk azokat az átjárhatósági és továbblépési lehetőségeket, amelyek

Példa: Képzési programok fejlesztése Képzési programok kifejlesztése, a képzések megtartása és felülvizsgálata (a tanulók igényeinek megfelelő képzés programok kifejlesztése és megvalósítása minden képző intézmény alapvető feladata) Képzési igények felmérése és meghatározása A képzési program megtervezése A képzési program iskolavezetés általi jóváhagyása (a FETAC-hoz való benyújtást megelőzően) A képzési program időtervének elkészítése (a megvalósítás ütemezése, órarend) A képzési program megvalósítása (tanítási folyamat) A tanulókról feljegyzések készítése (jelenlét, előrehaladás) A tanuláshoz szükséges eszközök rendelkezésre bocsátása és karbantartása Munkaegészségügy- és munkahelyi biztonság A képzési program felülvizsgálata

Példa: A tanulók teljesítményének értékelése A tanulói teljesítmények igazságos és következetes / egységes értékelése A képzési program kifejlesztés, megvalósítás és értékelés koordináltsága, a program modulok értékelésének integrálása A tanulók tájékoztatása, hozzáférése az értékelési eredményekhez Az értékeléshez kapcsolódó folyamatok és az értékelési dokumentumok (pl. tesztek, projektmunkák) biztonságosságának biztosítása Az értékelési módszerek – szükség esetén – egyéni sajátos igényekhez való igazítása (pl. fogyatékkal élők esetében) Az értékelés során az értékelők által használt jelölések egységessége Harmadik fél (pl. munkáltató, szerződéses oktató) általi értékelés Az értékelés során az értékelők által használt egységes jelölések megfelelősége a nemzeti szabványoknak (Időben történő és konstruktív) Visszacsatolás a tanulóknak Fellebbezési eljárás az értékelés eredménye ellen

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 47