Dr Darák Péter: Áfa (és jövedék)

Jövedelem versus fogyasztás Adózott jövedelem: Fogyasztás, vagy megtakarítás

A fogyasztási adó a megtakarítást nem adóztatja, de a szükségszerű fogyasztás miatt a megtakarítás összegét csökkenti! A ‘80-as évektől erősödő közvetett adózás kevésbé kikerülhető (?!)

Fogyasztási adók fajtái Bruttó - nettó egyfázisú - többfázisú - összfázisú Hozzáadottérték-adó speciális forgalmi adók, pl.luxusadó, borforgalmi adó, importforgalmi adó, stb. áfa: összfázisú, nettó aránya az adóbevételekben magas.

Az áfa története Magyarország: Franciaország: TVA (nem kumulativ többfázisú forgalmi adó!) Európai Közösség: (67/227 és 228 EGK irányelv, 2006/112 EK irányelv) Magyarország: Évi CXXVII. Tv.

Alapvető elvek Általános semleges áruk szabad mozgása (határátlépéshez ne kapcsolódjon adótényállás) hazai ügyletekkel azonos elbírálás hátrányos megkülönböztetés tilalma adókulcsok - versenysemlegesség

Az áfa tv. hatálya Területi - belföld tárgyi - három tényállástípus: –belföldi termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás –közösségen belüli beszerzés –termékimport

Az áfa alanya 5. §(1) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. (bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen) +fióktelep, állandó telephely + új közl. Eszköz, sorozatos ingatlan, Nem adóalany a közhatalmat gyakorló.

Csoportos adóalany - Apeh engedélyezi! 8. §(1) Azok az adóalanyok, a) akiknek (amelyeknek) gazdasági célú letelepedési helyük belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van belföldön, és b) akik (amelyek) együttesen kapcsolt vállalkozások, csoportos adóalanyiságot hozhatnak lére.

(2) A csoportos adóalanyiság értelmében: az (1) bekezdésben meghatározott adóalanyok belső egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszűnik, é tagok önálló adóalanyisága szintén megszűnik.

Adó fizetésére kötelezett személy Nem adóalany importáló új közl. eszközt beszerző közösségből beszerző nem adóalany fiktív számlakibocsátó Vevő kezesi felelőssége Láncértékesítésben részes adóalany

Ki fizet? - Főszabály!

A terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó személy. Kivétel: a szolgáltatásimportnál a megrendelő fizet. Fordított adózás

142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti: a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében; b) ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetében; c) az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében;

Fordított adózás d) a 6. és 6/A/B/C számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében; e) a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés esetében, ha az értékesítő adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával; f) az adós és a hitelező, valamint az általuk kijelölt harmadik személy viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul; g) a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék és egyéb, a teljesítésekor szokásos piaci árát tekintve forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termék értékesítése esetében, ha az értékesítő adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll.

Az adótárgy Termékértékesítés (birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, amely az átvevőt tulajdonoskénti rendelkezésre jogosítja.) Pl.: zárt végű lízing, bizomány. Szolgáltatásnyújtás (ellenérték fejében végzett tevékenység, ami nem termékértékesítés)

A teljesítés helye Az adókötelezettség csak a belföldön teljesített ügyletekre terjed ki! 25. §Abban az esetben, ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van.

A teljesítés helye 27. §Abban az esetben, ha a terméket többször értékesítik, teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladáskor vagy a fuvarozás megkezdésekor van (megelőző értékesítésnél), A küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvar befejezésekor van (követő értékesítésnél).

A teljesítés helye 37. § Adóalany részére nyújtott szolgáltatás esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatásnál ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Kivétel: ahol a szolgáltatásnyújtás történik (Pl. termék javítása) Ingatlan fekvése

A teljesítés helye 43. § (1) A következő szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik: a) kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások; b) személy szállításához, illetőleg termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások; c) szakértői értékelés, amely közvetlenül termékre - ide nem értve az ingatlant - irányul; d) terméken - ide nem értve az ingatlant - végzett munka.

A teljesítés helye 50. § Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.

A teljesítés helye 53. § Termék importja esetében a teljesítés helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a Közösség területére történő behozatalakor vagy egyéb módon való bejuttatásakor van.

Az adófizetési kötelezettség keletkezése 55. § (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés). 56. § A fizetendő adót - ha e törvény másként nem rendelkezik - a teljesítéskor kell megállapítani.

Az adófizetési kötelezettség keletkezése 57. § Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. 59. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani.

Az adófizetési kötelezettség keletkezése 60. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor, vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.

Az adó alapja A teljesítés ellenértéke csere - mindkét ügylet önállóan! Szokásos piaci ár nem független felek között hivatalos árfolyamon történő átszámítás

Az adó mértéke 27% A 3. Számú mellékletben szereplő termékeknél 5% (gyógyszerek, gyógynövények, orvosi anyagok, tápszerek, vakok, hallássérültek segédeszközei, könyv, újság, kotta) A 3/A számú mellékletben felsoroltaknál 18% (tejtermékek, gabonából készült termékek, szálláshely-szolgáltatás)

Adómentességek tárgyi (VI. fejezet §) Alanyi 187. § (1) Az az adóalany, aki (amely) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, jogosult az e fejezetben meghatározottak szerint alanyi adómentességet választani. Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: forintnak megfelelő pénzösszeg.

Az adólevonási jog 119. § (1) Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;

Az adólevonási jog Személyi feltétel - adó fizetésére kötelezett adóalany tárgyi feltétel - hiteles dokumentum birtokában alanyi jogosultság - nem azonos a visszaigényléssel! korlátok

135. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődően a) ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig, b) ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig terjedő tartamban az adóalany adólevonási jogát - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - gyakorolhatja.

Az előzetesen felszámított adó megosztása 123. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le.

5. Számú melléklet 1. Az előzetesen felszámított adó arányos megosztásának számítása a következő képlet alkalmazásával történik: L = A x L(H);

L: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adóból a levonható rész összege; A: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adó éves szinten összesített összege; L(H): a levonási hányados, amelynek - számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel, - nevezőjében pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen

A számla 169. § A számla kötelező adattartalma a következő: a) a számla kibocsátásának kelte; b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy

db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön; e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében; i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; j) az alkalmazott adó mértéke; k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja; l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki; m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;

n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett; o) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok; p) a „különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében; q) a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás - műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében; r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.

168. § (2) A számlával egy tekintet alá esik minden más, az (1) bekezdéstől eltérő okirat is, amely megfelel a 170. §-ban meghatározott feltételeknek és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja.

170. § (1) A 168. § (2) bekezdésében említett okirat kötelező adattartalma a következő: a) az okirat kibocsátásának kelte; b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja; c) hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja; d) e) a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.

Az adó elszámolása A fizetendő adót csökkenti a levonható előzetesen felszámított adó a különbözet az elszámolandó adó előjele pozitív: be kell fizetni előjele negatív (visszajárna): korlátozott visszaigénylés

Göngyölítés 131. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. (2) Ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet előjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a) a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, illetőleg b) a 186. §-ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.

186. § (1) A negatív előjelű különbözet összege legkorábban az esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha a) azt a bevallás benyújtásával egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi; továbbá b) az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja: ba) havi bevallásra kötelezett esetében az forintot, bb) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a forintot, bc) éves bevallásra kötelezett esetében az forintot.

Termékimport Magyarország az európai vámunió része (Nem részei a francia tengeren túli megyék, a Csatorna-szigetek, Gibraltár, Athosz-hegy, Kanári-szigetek stb.!) termékimport a vámunión kívülről történő behozatal az adót az importáló fizeti meg. Adóalap a vámérték adóraktár vámhatósági adókivetés

Termékexport Nem adóköteles ügylet (mert a fogadó ország adóztat, ha akar) kiléptetés adólevonási jogot keletkeztet

Termékbeszerzés a Közösségen belülről Közösségi adószám country of origin, country of destination - teljesítési hely fiskális határok miatt a célország elve érvényesül: értékesítés adómentes, beszerzés adóköteles. (a célországban beszerzés az ügylet) önadózással teljesül

A terméket egyik tagállamból a másikba szállítják adóalany adóköteles tevékenységéhez szerzik be nem alanyi adómentes nem speciális célból hozzák be (Pl.: összeszerelés)

50. § Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. 62. § Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés megállapítására e törvény azon rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az ahhoz hasonló termékértékesítésre lennének alkalmazandók. 72. § Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapjának megállapítására a , 70. és 71. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az ahhoz hasonló termékértékesítésre lennének alkalmazandók.

Távértékesítés euro alatt az eredet országa a teljesítési hely efölött be kell jelentkezni a célországban

Háromszögügylet

A közvetítő kikapcsolása helyette a vevő fizeti meg az adót

Adómentesség Értékesítés közösségen belülre, adólevonási joggal szolgáltatás, vagy ami importban adómentes lenne

Egyszerűsítések Mezőgazdasági tevékenység utazásszervezés használtcikk befektetési célú arany elektronikus szolgáltatások

Vége