Szociálpszichológia-3 Szociális szerepek; elhárító mechanizmusok

Státus különféle társadalmi helyzetek, funkciók Valamennyi státushoz meghatározott elvárások, követelmények kapcsolódnak; ezek együttesen a szociális szerepek Szociális szerep sajátos reagálási mód, jól beidegzett, megszokott és az esetek többségében öntudatlanul (automatikusan) történő viselkedési lánc, amely jellemző szociális attitűdök, érzelmek és én- azonosulások közepette megy végbe. technika, amely lehetővé teszi, hogy az egyén egyéniség technika, amely lehetővé teszi, hogy az egyén egyéniség sérelme nélkül kapcsolódhasson be a rendezett együttélési mintákba, leegyszerűsíthesse a társadalmi szerkezetbe való élés mechanizmusát, előreláthatóvá tegye az érintkezések kimenetelét. A szociális szerep tehát az egyén valamely társadalmi pozíciójához, illetve az általa betöltött (ellátott) funkcióhoz kapcsolódó társadalmi (közösségi) elvárások összessége. A szerep kizárólag viselkedési technikát jelent, mentes a tettetés, a megjátszás morális utalásaitól.

A szerepnek akkor van értelme, ha feltételezzük a másik embert, a többieket, akik felé a viselkedés irányul, s akik szintén szerepszerű viselkedéssel reagálnak. (betegszerep orvos nélkül, tanár – diák, ügyintéző, ügyfélszerep) Szereptanulás a vele azonos társadalmi helyzetű személyhez igazodni, hogy hozzá hasonlóan viselkedjen, vele hasonló módon érezzen, lássa a világot. A szereptanulás folyamatában szankciókat kell alkalmazni, ha a viselkedés eltér a kívánttól. Gátlás alá kell vonni azokat az érzelmeket, amelyek akadályozhatják e normákban foglalt kötelezettségek teljesítésében. Ágens közvetítő; ugyancsak fontos a szereppartner A tanulás eredményességét segíti az elvárások tisztázottsága, a hasonló szerepek ismerete (transzferhatás), a szerepmodellel való azonosuláshoz szükséges feltételek biztosítottsága, az egyidőben vállalt szerepek összeegyeztethetősége és a befogadó előnyös személyiségtulajdonságai

SzerepelméletekSzerepfogalmak:  szerepelvárás  szerepelvárás  adott státusszal kapcsolatban megfogalmazódó társadalmi követelmények összessége  szerepelképzelés  szerepelképzelés  az előzetesen kialakított és valószínűsített követelményrendszer  szerepmagatartás  szerepmagatartás  a szerep egyéni megvalósításának módja  szerepkészlet  szerepkészlet  aktuálisan birtokolt - szerepekkel adekvát - reagálások halmaza  szerepmodell  szerepmodell  társadalmi-közösségi követelményeket megtestesítő minta  szereptípus  szereptípus  szerep hovatartozását jelzi ez 3 féle lehet

Szereptípusok  Velünk született szerepek női és férfi szerepek női és férfi szerepek  Kivívott, azaz tanulás útján elsajátított szerepek foglalkozási szerepek foglalkozási szerepek  Spontán szerepek előzetes megtanulás útján is képes megvalósítani előzetes megtanulás útján is képes megvalósítani idegen környezetben viselkedése adekvát idegen környezetben viselkedése adekvát

Szerepkonfliktusok  személy – szerep konfliktusok az egyén túlterheltségére vezethetők vissza sokféle kötelezettségnek nem tud egyidőben eleget tenni, illetve adott szerep teljesítésével saját belső meggyőződésünket kell feláldozni az egyén túlterheltségére vezethetők vissza sokféle kötelezettségnek nem tud egyidőben eleget tenni, illetve adott szerep teljesítésével saját belső meggyőződésünket kell feláldozni  Szerepek közötti (szerep – szerep) konfliktusok két vagy több - ugyanazon személyhez kötött – szerep között keletkezik (családanya-vezető, főnök-pszichológus) két vagy több - ugyanazon személyhez kötött – szerep között keletkezik (családanya-vezető, főnök-pszichológus)  Szerepen belüli konfliktusok ugyanazon szereppel kapcsolatos ellentétes elvárások váltják ki ugyanazon szereppel kapcsolatos ellentétes elvárások váltják ki (mást vár el a vezető és annak a felettese) (mást vár el a vezető és annak a felettese)

Szerepkötelezettségek hierarchiája Robert MERTON, Karl PEARSON Egy szociális rendszerben a szerepkötelezettségek is hierarchiába rendeződnek, azaz bizonyos elvárások eleve előbbre valók, mint mások. Konfliktus akkor áll elő, ha különböző előjelű, de egyenlő erejű kötelezettségek jelentkeznek, amelyek ellentétes irányba terelik az egyén viselkedését.

Szerepkonfliktusok kezelése  Legitimitást hangsúlyozva morálisan igazodik az elvárásokhoz Adott szituációban igyekszik úgy viselkedni, hogy eleget tehessen a legitim elvárásoknak, ugyanakkor elutasítsa az illegitimnek ítélteket. Adott szituációban igyekszik úgy viselkedni, hogy eleget tehessen a legitim elvárásoknak, ugyanakkor elutasítsa az illegitimnek ítélteket. Ha az ütköző szerepelvárások mindegyike legitim, az egyén kompromisszumra törekszik, hogy legalább részben teljesíthesse azokat. Ha mindegyik illegitim, akkor egyiknek sem tesz eleget, hanem menekülő viselkedésben keres kiutat. Ha az ütköző szerepelvárások mindegyike legitim, az egyén kompromisszumra törekszik, hogy legalább részben teljesíthesse azokat. Ha mindegyik illegitim, akkor egyiknek sem tesz eleget, hanem menekülő viselkedésben keres kiutat.  Kibúvó keresés A fenyegető, negatív szankciókat igyekszik a minimumra csökkenteni, illetve kikerülni, és a súlyosabb szankciókkal fenyegető elvárásokhoz alkalmazkodni. Ha valamennyi oldalon egyformán súlyos szankciók várhatók, akkor kompromisszumot keres, a szankciók minimalizálása miatt. A fenyegető, negatív szankciókat igyekszik a minimumra csökkenteni, illetve kikerülni, és a súlyosabb szankciókkal fenyegető elvárásokhoz alkalmazkodni. Ha valamennyi oldalon egyformán súlyos szankciók várhatók, akkor kompromisszumot keres, a szankciók minimalizálása miatt.  Morális kibúvó keresése A legitimitást és a szankciók dimenzióját egyenlő mértékben veszik figyelembe. A legitimitást és a szankciók dimenzióját egyenlő mértékben veszik figyelembe.

További szerepkonfliktus megoldások  Mentség kitalálása  Szerepek összeolvasztása  Szerepalku kompromisszumképzés  Racionalizálás  Betegségbe menekülés  Nyugtató-, drog szedése  Öngyilkosság

Védekező (elhárító) mechanizmusok  Elfojtás – a célra irányuló vágy megszüntetésével oldja meg a konfliktust  Kivetítés (projekció) – érzéseinket másra helyezzük át  Ésszerűsítés – hihető magyarázat keresése (pl.:kognitív disszonancia)  Érzelmi átfordítás – félelem hívja elő, azonosulunk az agresszorral  Eltörlés (anullálás) – mintha meg sem történt volna  Sajnáltatás – másik emberből sajnálat kiváltása  Visszacsúszás (regresszió) – fejlettségnél alacsonyabb szintű viselkedés  Áttolás – meg nem valósult vágyak; hiányérzetet pótoljuk – pótló eszköz  Elszigetelés (izoláció) – leválasztjuk az indulati elemet és beiktatunk egy értelmetlen dolgot.(pl.: lépés számlálása menet közben)