3. rész: 3. rész: Angina pectoris és a szívinfarktus Klikk a folytatáshoz!

A sokak által talán a legjobban ismert betegség a szívkoszorúér- elmeszesedés vagy a koszorúérgörcs okozta fájdalom.

A szív egyes területeit csak egy-egy verőér táplálja, (a koszorúerek „végartériák”), s ha az beszűkül vagy teljesen elzáródik, az oda tartozó szívizomzat először „fuldokolni” kezd, majd elhal.

A stressz, a túl zsíros táplálkozás, az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a mozgásszegény életmód, a rendszertelen életvitel mellett az öregedés során élettanilag is fellépő érelmeszesedés felgyorsul, és a koszorúér beszűkül.

Ugyanezt idézheti elő az adott ér fokozott görcskészsége is. Ilyenkor bár a vizsgálatokkal érelmeszesedés okozta szűkület nem található, kiderül, hogy bizonyos behatásokra érgörcs akadályozza a véráram útját. Ez utóbbi jelenség azonban viszonylag ritka.

A koszorúér-betegség első jelei, hogy a beteg bizonyos terheléseknél, például lépcsőt járva tompa nyomást, feszítést érez a mellkasában. E kellemetlen érzés általában 5-15 percig tart, pihenésre magától is megszűnik.

Ez az úgynevezett angina pektorisz, előjele lehet a szívinfarktusnak, de nem biztos, hogy szívinfarktus lesz belőle.Viszont a kialakuló fájdalmat kezelni kell, s a háttérben álló elváltozást ki kell deríteni.

nyugalmi fájdalmat A súlyos koszorúér-betegség már nyugalmi fájdalmat okoz, főleg a szegycsont mögött, s leggyakrabban éjszaka jelentkezik, 5-15 percig tart. Ez a forma infarktusba mehet át, azonnali kórházi megfigyelést, kezelést igényel. Gyors hatású nitrátszármazék hatására szűnik meg.

Amikor a koszorúér teljesen elzáródik, bekövetkezik a szívinfarktus, az adott izomrész elhal.

A fájdalom a szegycsont mögött kezdődik, sugározhat páncélszerűen a mellkas mindkét oldala felé és a karokba, az állba. megsemmisítő jellegű, A szívinfarktus fájdalma megsemmisítő jellegű, 15 percnél tovább tart, és rendszerint verejtékezés, nehéz légzés, halálfélelem kíséri.

jellegéből Mellkasi fájdalmat sok más betegség is okozhat, nemcsak az említett angina, vagy infarktus, (pl. bordaközi ideg-, tüdő-, szívizomgyulladás, az aortabillentyű betegségei stb.) A kezelőorvos a fájdalom jellegéből következtet azonnal a betegségre.

Tájékozottságával nemcsak a saját állapotának gyorsabb javításához járul hozzá a beteg, hanem segíti az orvos munkáját is. Ezért fontos az angina jelentkezésekor a fájdalom keletkezését ismerni, tudni, hogy mi váltotta ki, mivel provokálható, hol is fáj valójában, szünteti-e valami, kisugárzik- e valahová, kíséri-e egyéb tünet stb. Tájékozottságával nemcsak a saját állapotának gyorsabb javításához járul hozzá a beteg, hanem segíti az orvos munkáját is.