A vitázásról avagy: Így (is) fejlesztünk az Adyban

társadalmi megalapozottság az érveléstechnika az oktatásban a vitázás általános szabályai a csoport létrehozásához használt módszerek a játékosan fejlesztő tevékenységek a vitamozgalom bemutatása a Protagorász vitakör

Társadalmi megalapozottság Csupán az ember fejezhet ki beszéde által valamilyen értéket (hasznosságot, károsságot, igazságosságot, igazságtalanságot stb.). Ahhoz, hogy egy csoporthoz tartozónak érezhessük magunkat szükségünk van arra, hogy ott nyíltan elmondhassuk véleményünket, hogy megvitathassuk másokét, vagyis kihasználjuk a társadalmi dialógus lehetőségét.

A fejlett demokráciákban a társadalmi vita teszi lehetővé, hogy kulturált módon közelítsünk a különböző álláspontokhoz, illetve az egymásnak élesen ellentmondóakhoz. (Ezt – sajnos – eléggé elfelejtettük abban a rendszerben, ahol nem volt helye a kritikának, így ma is parlamenti képviselőink gyakran érzelmileg túlfűtött beszédekkel próbálnak egymásra hatni.)

Az érveléstechnika az oktatásban Interaktív pedagógiai módszer Hozzásegíti a fiatalokat ◦ a higgadt, tényeken és ész érveken alapuló érveléshez, ◦ az értelmes mérlegeléshez, ◦ az elvekre és racionális alapokra való odafigyeléshez, ◦ az előítéletes gondolkodás elkerüléséhez, ◦ az önmagukkal szembeni értelmi igényességhez.

A nevelő célzatú disputa Természetes közege a beszélők minimális egyenlősége. Inkább elvekről és értékekről szól, nem konkrét esetekről. Formális jellegű: idő- és technikai keretbe van zárva, szigorúan szabályozott. Versenyszerű. Kétoldalú érvelést feltételez.

Érvelés = disputa = vita Cél: a hallgató meggyőzése Feltétele: az emberek közötti interakció Alapelve: az ember gondolkodó lény Eszközök: érvek és indokok, statisztikák, adatok – melyek alátámasztják a tételt Funkciója: megindokolni egy kijelentés igazságát (valószínűségét) vagy egy választásnak, javaslatnak, döntésnek a helyességét Nincs igazságértéke (igaz premisszákból igaz konklúzió = érvényes érvelés)

Érvelési típusok Deduktív következtetések (kategórikus szillogizmus, feltételes szillogizmus, szétválasztó szillogizmus, közvetlen következtetések) Induktív következtetések (felsoroló indukció, kauzális okfejtés) Gyakorlati következtetések

Vitatípusok Értékvita általánosabb, filozófikusabb hozzáállást követel Programvita gyakorlatibb hozzáállás Parlamentáris kreatív hozzáállás, az általános tudás spontán és meggyőző felhasználása

A versenyszerű vitázás típusai Lincoln – Douglas vitaformátum Parlamentáris vita A programvita Karl Popper vitaformátum World Schools Debate

A versenyszerű vitázás szabályai (a Karl Popper vitaformátum szerint) Résztvevők: 2 csapat = 3 állító és 3 tagadó, egy időmérő, páratlan számú bíró. Cél: a bírók meggyőzése érvek és bizonyítékok által. Az állítók arról próbálják meggyőzni a bírót, hogy a tételmondat igaz (helyes), a tagadók pedig arról, hogy az állító csapatnak nincs igaza.

A versenyszerű vitázás szabályai (a Karl Popper vitaformátum szerint) A tételek lehetnek : ténykijelentések (pl. Az iskolanap túl hosszú. vagy: Léteznek földönkívüliek.) értékkijelentések - abszolút érték (pl. Az állam számára a szuverenitás a legfontosabb.) - összehasonlítás értékek között (pl. A mérnök munkája fontosabb, mint a művész alkotása.) - értékfokozatok (pl. Romániában eltúlozzák a H1N1 vírus veszélyét.)

A versenyszerű vitázás szabályai (a Karl Popper vitaformátum szerint) Érvrendszer : - a kulcsszavak definíciója - érték (a tétel azért igaz, elfogadható, követendő, mert egy fontos érték előmozdításához, megvalósításához járul hozzá) - kritérium (javasol egy mércét, ami alapján eldönthetjük, hogy a tételben szereplő jelenség hozzájárul-e vagy sem az érték megvalósításához) -tételértelmezés -érvcsomagok, érvek Időkeretek : Á1: 6 perc T1: 6 perc Á2: 5 perc T2: 5 perc Á3: 5 percT3: 5 perc Villámkérdések: 4-szer 3 perc Gondolkodási idő: 8 perc csapatonként.

A versenyszerű vitázás szabályai (a Karl Popper vitaformátum szerint) A vita algoritmusa Csapatszerepek az állító FŐ szerepe bebizonyítani a tétel igazságát vagy helyességét, a tagadó FŐ szerepe megcáfolni az állító érvrendszert. Mindkét csapatnak kell legyen érvrendszere és mindkét csapatnak cáfolnia kell az ellenfél érvrendszerét. A különbség a szerephangsúlyokban áll. Győztes csapat Az egyéni pontszámok (és rangok) az érvek tartalma (információk mennyisége, minősége, bizonyítékok), az érvelés logikája, a szerepkör és a fair play szabályok betartása, előadásmód

A csoport létrehozása Játékokkal, játékos feladatokkal (pl. dinamizáló, non-verbális és verbális kommunikációt fejlesztő, feed-back, bizalom, szórakoztató stb.) Közös programokkal (vitaszülinap, vitaszilveszter, táborok stb.)

A vitázás - fejleszt szervezettebb gondolkodás és beszéd nyitott és kritikus gondolkodás világos kifejezésmód tolerancia felelősség-vállalás nyilvános beszéd, érvelés és cáfolat türelem stb.

A vitamozgalom február 14-én indult Erdélyi Disputa Egyesület Nagyobb városokban középiskolai és egyetemi vitakörök (Sepsiszentgyörgy, Brassó, Kolozsvár, Beszterce, Kézdivásárhely, Székelyudvarhely, Nagyvárad stb.)

A Protagorász vitakör „Minden éremnek két oldala van.” az EDE keretein belül tagjai: középiskolás diákok heti rendszerességgel versenyek és egyéb rendezvények (tábor, vitabemutató, vitaszülinap, vita”szilveszter” stb.)

Tevékenységek: helyi vitaversenyek két vagy több klub között regionális vitaversenyek az összes erdélyi klub részvételével vitaversenyek kezdő vitázók számára erdélyi szintű nyári táborok bemutató viták az iskolákban és egyetemeken a disputa népszerűsítése érdekében vitabírók képzése képzések, tréningek instruktorok számára stb.

Képek a vitakörösök életéből (képzés, vitaverseny más iskolával, vitakör)

Képek a vitakörösök életéből (vitaszilveszter, tábor)

Érdeklődőknek Vitakuckó – kedd fél 3