A PEDAGÓGIAI RENDSZER Dr. Kaposi József 2014. Pedagógiai rendszer:  Új keletű fogalom a magyar szakirodalomban  Hol érhető tetten?  Az elmúlt 50 év.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM.
Advertisements

Az előadás témái Az ellenőrzés-értékelés-minősítés értelmezése, kapcsolata A portfólió fogalma, fajtái Érvek és ellenérvek a portfólió alkalmazásáról.
„A tanfelügyelet kialakuló rendszere, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak támogatása /4. pillér/
TÁJÉKOZTATÁS A SZAKMAI VIZSGARENDSZEREK KUTATÁSÁRÓL Dr. Hideg Éva Budapesti Corvinus Egyetem, Jövőkutatás Tanszék Az FKA-KT 4/2006. sz. téma, Megvalósíthatósági.
Magyarország Fogyasztóvédelmi Politikája Országos Konferencia Budapest, 2011.június 16. A fogyasztók oktatása Dr. Horváth György Fogyasztóvédők Országos.
„Ezt egy életen át kell játszani”
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A pedagógus(tovább)képzés kérdései és lehetőségei az egész napos iskola-
Weszely Orsolya Bertalan Tamás
MULTIMÉDIA és ELEKTRONIKUS TANULÁS I. (Oktatástechnológia)
A szaktanácsadás támogató szerepe
Új utakon a szaktanácsadás, tantárgygondozás A TÁMOP 3. 1
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Kaposi József főigazgató A pedagógiai szakmai szolgáltatás új rendszerének.
A Szaktanácsadók feladatai a 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet alapján
Alprojektek eTanulás rendszer fejlesztése
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
Fontosabb fogalmak Képesség :
Nemzeti alaptanterv Választható kerettantervek Vizsgák és mérések követelményei Helyi tantervek Oktatási program- csomagok A tanítás gyakorlata A háromszintű.
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
Az ÉRÁK legfontosabb céljai A képzés és a munkaerő-piaci szolgáltatások egységes normák szerinti működtetése. A munkanélküliek folyamatos képzésbe kerülésének.
Iskolai Közösségi Szolgálat Definíció Cél Folyamat Példák Demokratikus Ifjúságért Alapítvány.
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/ október 28.
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása
A gyakorlatvezető mentor
Az egyéni fejlesztési terv
TÁMOP /1/B A kompetencia-alapú pedagógusképzés regionális szervezeti, tartalmi és módszertani fejlesztése Tájékoztatás az 1. pécsi konzultáció.
Kutatási terv Az inklúzió fenntarthatóságának vizsgálata az oktatási intézményekben, fókuszba helyezve a hálózati együttműködést, a kreatív alkotó műhelyek.
Szaktanácsadás szerepe az óvodák pedagógiai munkájában
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Képesítési Keretrendszerek Európában
Az e-portfólió használati köre
A nevelési-oktatási program előzményei
A halmozottan hátrányos helyzetű általános- és középiskolások nevelését/oktatását segítő pedagógiai rendszer Győr, Mosolits Lászlóné, Ildikó.
A kerettantervek fejlesztése
A tanárképzésben megszerezhető kompetenciák a 8/2013 (I. 30
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
Ajánlás-változások Pedagógus-továbbképzés „Kongresszus után - a változások folyamatában” Konferencia Csillag Márta Budapest, május 27.
Disszeminációs Konferencia Budapest, december 2. dr. Sediviné Balassa Ildikó TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSHEZ.
„Míg élsz, egyre tanulj, és soha abba ne hagyd.” Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos.
A gyakorlati képzés megújítása a pedagógia szakos képzésben
Avagy: Mit lát a pitypang magja repülés közben?
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
A portfólió - óvodai szakterület
Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Inklúzív nevelés Magyarországon
Megjegyzések az Országos képesítési keretrendszer első–negyedik szintjének vitaanyagához Horváth Zsuzsanna — Ütőné Visi Judit Oktatáskutató és Fejlesztő.
MTT MA Mérnöktanár mesterszak Elektronikus tanulás 3. konferencia.
A szövegértés-szövegalkotás programcsomag jellemzői
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
Szaktanácsadói tevékenységek, kompetenciák
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
ÚJ ELEMEK A KÖZPONTI PROGRAMOKBAN Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes május 17.
Pedagógusok felkészítése a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez kapcsolódó feladatok ellátására Kontakt képzés TÁMOP „Köznevelési reformok.
Képzési programok kidolgozottsága Csányi Róbert
Csökkentsük a túlterheltséget, tanítsuk többet a diákokat! Varga Attila február 4.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe
Kompetenciafejlesztés - Tankönyvek
Pedagógusok felkészítése a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez kapcsolódó feladatok ellátására Kontakt képzés TÁMOP „Köznevelési.
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Barcsák Marianna KPSZTI
főosztályvezető-helyettes
A curriculumelmélet műfaji fejlődése
Idegen nyelvek tanítása az alternatív iskolákban
PROJEKTMÓDSZER Tratnyek Magdolna PhD
Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési szint ADOTTSÁGOK 4. 3
A magyar felnőttképzés rendszere - a szakértők szemével
Az SZMBK Intézményi Modell
Előadás másolata:

A PEDAGÓGIAI RENDSZER Dr. Kaposi József 2014

Pedagógiai rendszer:  Új keletű fogalom a magyar szakirodalomban  Hol érhető tetten?  Az elmúlt 50 év innovációs folyamataiban(iskolakísérletek, alternatív iskolai programok, )  A külföldi példák vizsgálatakor  Bár magát a fogalmat sokszor nem használják explicit módon, az általa meghatározott jelenségcsoport létezik  Országonként más és más sajátossága válik hangsúlyossá  Néhány példa könnyebben érthetővé teszi a későbbi definíciót

Nemzetközi kitekintés – Hollandia I.  Nincs nemzeti alaptanterv, csak az alapvető fejlesztési célok  Ezekhez kapcsolódóan nem kötelező jelleggel használandó kerettantervek, illetve azokhoz igazodó tananyagok/tananyagcsomagok készülnek  Az anyanyelv és a matematika kiemelt területek, amelyekhez országosan kötelező követelmények, sztenderdek kidolgozása kezdődött el.  A holland tanulási rendszerek kidolgozása, a tananyagok előállítása, terjesztése és árusítása kereskedelmi tevékenység.  A megvásárolt tananyagok az iskola tulajdonát képezik.  Az eszköz jellegű elemek teljes mértékben jelen vannak a rendszerben (értékelő eszközök is)

Nemzetközi kitekintés – Hollandia II.  Az oktatási reformtörekvések meglehetősen jól dokumentáltak, ugyanakkor olyan gyorsak és gyakoriak a változások, hogy a tankönyvekkel foglalkozó kiadóknak és oktatási terjesztőknek nagyon rugalmasnak kell lenniük.  Hollandiában a tankönyveknek és programoknak nincsen „központi” akkreditációja.  A továbbképzési programok és a tanácsadás előírt követelmény, és ezek az iskolaértékeléseknek is részei.  A Holland Oktatási Felügyelőség feladata az iskolák hatékony működésének és színvonalának nyomon követése  az iskolákat saját értékelési és minőségbiztosítási rendszer kiépítésére buzdítják.

Nemzetközi kitekintés – Egyesült Királyság I.  Hagyományosan decentralizált oktatási rendszer  Centralizációs törekvések  1988  Nemzeti alaptanterv  1992  OFSTED (Office of Standards of Education) Tanulói teljesítménymérés, tantervek megvalósulásának nyomon követése, intézményi rangsorok készítése  QCDA (Qualification and Curriculum Development Agency)  felelős a tantervi fejlesztésért, a kapcsolódó értékelések fejlesztéséért és a képesítések gondozásáért  A NAT-ra épülő egyes további „termékek” kidolgozásában piaci szereplők hangsúlyosak. Az intézményi szintű felhasználás kérdéseit illetően azonban már az intézményeké a meghatározó szerep.

Nemzetközi kitekintés – Egyesült Királyság II.  A rendszer fontos szereplői  Vizsgáztató/értékelő testületeknek (a tantervek részletes kidolgozása, és elküldése a QCDA-nak elfogadásra, vizsgák kidolgozása)  Kiadók (tankönyvek előállítása piaci alapon, egyre inkább egyes vizsgáztató testületekkel „szövetségében”)  Helyhatóságok (célértékek, elérendő célok kijelölése a területükön működő iskolák számára)  Az intézményi szereplők, iskolák (maguk dolgozzák ki a saját helyi tantervüket, de választanak egy értékelő testületet, amely anyagai meghatározóak ebben a munkában.

A pedagógiai rendszer értelmezése a különböző hazai oktatáspolitikai dokumentumokban  évi LXXIX. közoktatási törvény  „Az oktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata az oktatási programok (pedagógiai rendszerek) – így különösen ajánlott pedagógiai program és tanterv, valamint az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és - továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység – kidolgozása, kiadása.”  NAT 2007  „a pedagógiai rendszer a tanítás-tanulás megtervezését- megszervezését segítő, választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere.”

A pedagógiai rendszer szakirodalmi definíciója (Falus és mtsai, 2012)  A pedagógiai rendszer adott pedagógiai cél vagy célok elérése érdekében, adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott hételemű rendszer, melynek részei:  pedagógiai koncepció,  tanulási-tanítási program,  a tanulási-tanítási egységek leírásai,  tanulási-tanítási eszközök,  értékelés és eszközei,  pedagógusok felkészítési programjai,  szakmai háttértámogatás és programkarbantartás a fejlesztő műhely részéről.

A pedagógiai rendszer elemei – pedagógiai koncepció  kifejti a pedagógiai rendszer céljait (kompetenciaalapú képzés esetén a kifejlesztendő kompetenciákat) és e célok kiválasztásának és megfogalmazásának szempontjait  bemutatja a rendszer fejlesztésének elvi alapjait, beleértve a fejlesztők pedagógiai szemléletmódját, a követett pedagógiai és pszichológiai, szaktudományos és módszertani elveket  felvázolja a pedagógiai rendszer helyét, szerepét a képzés egész rendszerében,meghatározza a tanulói célcsoportot, a pedagógusoktól elvárt felkészültséget és az alkalmazó iskolával szembeni elvárásokat  indokolja a rendszer keretében kidolgozott taneszközök célszerűségét és alkalmazásuk módszereinek sajátosságait  megjelöli a rendszer folyamatos alkalmazásának és minőségbiztosításának  Feltételeit: a pedagógusok felkészítésének, szakmai fejlődésének, folyamatos támogatásának, valamint a rendszer értékelésének előírt formáit

A pedagógiai rendszer elemei – tanulási-tanítási program  A tanulási-tanítási program a pedagógiai rendszer méretétől, jellegétől függően különböző terjedelmű és részletezettségű lehet. Mindenképpen tartalmazza a következőket:  A rendszer céljainak, célrendszerének részletes bemutatása, a koncepcióban megfogalmazott általános célok részletezése, követelmények kifejtése  A tanulási-tanítási egység tartalma, annak elrendezése  A feldolgozás időkerete  A javasolt oktatási módszerek és eszközök  A tanulás domináns szervezési módjai, munkaformái  Az értékelés módszerei, eszközei

A pedagógiai rendszer elemei – tanulási-tanítási egységek leírásai  Minden olyan esetben, amikor a pedagógiai rendszer több témát ölel fel, több évfolyamra terjed ki, elengedhetetlen a pedagógiai rendszert alkotó részegységek, témák (modulok) leírása  A tanulási-tanítási egység címe, alcíme  A tanulási-tanítási egység célmeghatározásai  A tartalom elrendezése  A feldolgozáshoz ajánlott idő  Felhasználási terület  Ajánlott feldolgozási mód  Az eszközrendszer  Változatok (az ajánlott feldolgozási mód változatainak leírása  egyéni igényekhez igazítás)  Értékelés  Források

A pedagógiai rendszer elemei – tanulási-tanítási eszközök  A tanulási-tanítási eszközök a pedagógiai rendszerek azon elemei, amelyekkel a pedagógus és tanuló munkája során közvetlen kapcsolatba kerül. A rendszer koncepciója, szemléletmódja az eszközökön keresztül jut el a tanulóhoz.  Nagyon fontos, hogy az eszközök megfelelően tükrözzék a rendszer tervezőinek szemléletmódját  Taneszközök gazdag választékát célszerű összeválogatni, vagy ha nem elérhető, létrehozni

A pedagógiai rendszer elemei – az értékelés eszközei  A pedagógiai rendszer feladata az, hogy a tanulók kiinduló szintjének figyelembevételével, abból kiindulva juttassa el őket a kitűzött célhoz.  Ennek érdekében szükség van az induló szint diagnosztizálására, a tanulási folyamat nyomon követésére és végül az elért eredmények számbavételére. Mindezek érdekében a pedagógiai rendszerek tartalmazzák:  azokat a diagnosztikus eszközöket, amelyek segítségével fel lehet tárni a tanulók előzetes ismereteit, tanulási szokásait és képességeit;  a tanulók előrehaladását jelző, formáló-fejlesztő értékelési eszközöket;  a pedagógiai rendszer végső céljait jelző kritériumok elérését mérő, összegző értékelés eszközeit.  Mindhárom értékelési forma esetében rendelkezésre kell állniuk maguknak a mérőeszközöknek és az ezek használatához, elemzéséhez, kiértékeléséhez mennyiségi elemzéséhez szükséges útmutatásoknak.

A pedagógiai rendszer elemei – a pedagógusok felkészítési programjai  Pedagógusfelkészítési programnak az egy adott rendszer alkalmazására és alkotó továbbfejlesztésére szolgáló csoportos vagy egyéni, személyes részvétellel vagy távoktatási helyzetben megvalósuló képzéseket tekintjük.  A pedagógusfelkészítés az alap- és a továbbképzés keretében történik. Meg kell különböztetnünk  az általános,  a korszerű módszerek és eszközök használatára,  az innovációra,  a rendszerszemléletre történő  és az egyes pedagógiai rendszerek használatára történő speciális felkészítést.

A pedagógiai rendszer elemei – szakmai háttértámogatás  Szakmai háttértámogatáson a rendszer fejlesztője vagy pedagógiai szolgáltatók által a felhasználó számára a fenntarthatóság és minőségbiztosítás érdekében kifejtett tevékenységet értjük  A pedagógiai rendszerek sikeres fennmaradásának elengedhetetlen feltétele a támogató rendszer kiépítése

Köszönöm a figyelmet!