A két világháború között összefoglalás

Eszmék, pártok, rendszerek A „középpártok” gyengülése A szélsőséges pártok megerősödése a világháború utáni válság következtében: a/ szélsőjobb (fasiszta és náci párt) b/ szélsőbal (kommunista párt) Ideológiájuk: -a jelenlegi állam a hatalmon lévők (pl. nagytőke) elnyomó érdekeit szolgálja; -csak harc árán kerülhetnek hatalomra, -céljaikat csak ellenfeleik elnyomásával valósíthatják meg –totális diktatúra -a nemzetek vagy fajok /osztályok harcot vívnak egymással, melyben az életrevalók győznek, a gyengék elbuknak -birodalomépítés

A fasiszta Olaszország Feketeinges merényletek, kommunista szervezkedés okt.: marcia su RomaMussolini miniszterelnök A pártok és az alkotmányos rendszer felszámolásával a totális állam létrehozása Fasiszta Nagytanács 1929: konkordátum a pápasággal 1936: Abesszínia elfoglalása 1939: Albánia megszerzése

Enyhülés Európában és a világban : a kisantant létrejötte : a washingtoni flottaszerződés; megállapodás Kínáról az USA világhatalom, NBr. másodrendű hatalom 1922: Genova-Rapallo 1923: francia bevonulás a Ruhr-vidékre 1924: Dawes-terv (No. konszolidációja) 1925: Locarno (No. nyugati határai) 1928: Briand-Kellogg-paktum 1929: Young-terv

A nagy gazdasági világválság I okt. 24.: „fekete csütörtök” -a New York-i tőzsde árfolyamzuhanása a gazdaság szektorainak összekapcsoltsága és a világpiac működése miatt a válság az egész világgazdaságot érinti (kiv.: Szu.) Kinyílik az agrárolló: az ipari termékek ára nagyobb mértékben növekedett, mint a mg.-i termékek v. a nyersanyagok ára különösen rosszul járnak a mg.-i exportőrök.

A nagy gazdasági világválság II. Hagyományos válságkezelés helyett keynesizmus: termelés és fogyasztás fellendítése állami beruházásokkal; anélkül, hogy az amúgy is túltelített piacot tovább terhelnék -az államnak be kell avatkoznia a piacgazdaság működésébe-- akár az eladósodás árán is („a dollár megfúrása”) Roosevelt (1932/33, demokrata párti elnök): New Deal -3 napos bankzárlat (a stabil bankok talpon maradásáért) -közmunkaprogram -társadalombiztosítás: munkanélküli segély, öregségi nyugdíj

A náci Németország I. Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) 1923: müncheni sörpuccs szociális és nemzeti demagógia a párt programjában; fajelmélet, élettér, antiszemitizmus -felsőbbrendű faj (árja) -a többi germán faj -a szolga fajok (szláv, magyar) -kiirtandó fajok (zsidó, cigány)—ellenségkép kialakítása a társadalomban 1933.jan. 30.: Hitler kancellár 1934: Führer (államfő is) 1934.jún : „hosszú kések éjszakája” 1935: nürnbergi törvények

A náci Németország II. 1935: Saar-vidéki népszavazás -általános hadkötelezettség -fegyverkezéskilábalás a gazdasági válságból 1936—39: spanyol polgárháború (német-olasz fegyverteszt) 1936: a Rajna-vidék megszállása -Berlin-Róma-tengely 1938.márc.13.: Anschluss 1938.szept : müncheni konferencia 1938.nov : kristályéjszaka 1939.márc. 14.: Cseh-Morva Protektorátus, Szlovákia „független”

A bolsevik Oroszország I. Hadikommunizmus, majd NEP (1921-) -háttere: parasztlázadások, sztrájkok, felkelés Kronstadtban a flottánál Szovjetunió (1922--): Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, CCCP Sztálin hatalomra kerülése, vetélytársai „önkritikára” kényszerülnek. Trockij szerint Sztálin volt a párt legkiemelkedőbb középszere. Nem volt művelt, nem beszélt idegen nyelveket, nem ismerte a külföldet sem. A NEP felszámolása: „szocialista gazd.pol.”: tervgazdálkodás, intenzív iparosítás, fegyverkezés, kollektivizálás (forradalom egy országban)

A bolsevik Oroszország II. Árnyoldalak: -a selejt magas aránya -a szakembereket megtizedelő terror (pl. a tábornoki kar ellen) -pazarlás és környezetszennyezés -a tisztogatások érintik az emigráns kommunistákat is, pl. Kun Bélát -személyi kultusz: történelemhamisítás a fényképeken és a tankönyvekben. Lenin mellől kiretusálták Trockijt! -az egyház is ellenség: templomrombolások Pavlik Morozov elárulja a begyűjtési kötelezettségét nem teljesítő apját, mire rokonai meggyilkolják.