1 A Magyar Köztársaság Rendőrsége. 2 „ Ha a társadalom nem tudja megvédeni egyes állampolgárait attól, hogy bűncselekmények áldozataivá váljanak, akkor.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A Kormányzati szolgálati és a közszolgálati jogviszony
Advertisements

Az esélyegyenlőségről és a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról
Szerkesztők és a törvény A források védelme és a hatóság eljárása.
A pártfogó felügyelet lényege A pártfogó felügyelet a bűncselekményt elkövetők ellenőrzését, irányítását, a társadalomba beilleszkedésük.
AZ ÁLDOZATSEGÍTÉS HELYZETE
Nemzetközi Médiakonferencia Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
A Magyar Köztársaság Rendőrsége
ÁLLAMI ÁLDOZATSEGÍTÉS A GYAKORLATBAN Budapesti Szociális Forrásközpont TÁMOP Projekt - Tapasztalatcsere Fórum - ( március 7.)
ÁLDOZATOK NAPJA „EGYÜTT AZ ÁLDOZATOKÉRT”
AZ ÚJ SZABÁLYSÉRTÉSI TÖRVÉNY
 H ol?  Kiemelt kockázatú objektumokban.  Milyen eszközökkel?  Speciális felderítő eszközök használatával.  Levélvizsgáló berendezés  Röntgensugaras.
Az idős ember méltóságát védő jogok idősek otthonában
Bácskai Tünde r. alezredes BRFK Bűnmegelőzési Osztály
Áldozatsegítés és áldozatvédelem
Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő
Sose rázd a kisbabádat Dr. Kovács Zsuzsanna április 30.
Európai Betegjogi Karta. Európai Betegjogi „Karta” Célja: A betegek tizennégy jogának proklamációja, alapvető jogok gyakorlati megvalósíthatóságát szolgálják.
ENSZ Egyezmény a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Diszkriminációk a társadalomban és jogi kezelésük.
A felnőtt korúak ügyeiben alkalmazott közvetítői eljárás (mediáció) Magyarországon dr. Törzs Edit április 28. „A helyreállító igazságszolgáltatás.
A pszichiátriai ellátás jogi szabályozása
Mikor kivel, hogyan működhetünk együtt hatékonyan?
Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Budapest
Workshop A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének
Kárenyhítési esetek tapasztalatai és gyakorlati problémái dr. Tóth Zsófia áldozatsegítő szakreferens Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal június.
Az Ást április 15-i módosításának bemutatása dr. Veisz Gábor áldozatsegítési osztályvezető Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal áldozatsegítési.
Az emberi élet, a nemi és családi kapcsolatok, valamint a természet új Btk. szerinti védelme január 10. dr. Tisza-Papp Judit, főosztályvezető-helyettes.
ÁLDOZATSEGÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
Változások a szabálysértési jogban
Az Igazságügyi Hivatal helye, szerepe a családon belüli erőszak kezelésében, az áldozatok segítésében Dr. Triznay Gabriella Somogy Megyei Igazságügyi Hivatal.
A rendőrségi szervezetváltozások szerepe, a nyomozás hatékonysága A rendőrségi szervezetváltozások szerepe, a nyomozás hatékonysága dr. Dinók Henriett.
Esélyegyenlőség Előadó: Megyesi Rita.
Az orvos szabálysértési felelőssége
Egészségügy a beteg szemszögéből Jogszabályi útmutató
Személyhez fűződő jogok polgári jogi védelme
KUKKOLÓK és KUKKOLTAK JOGAI
gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor
A kriminálpszichológia
Adatvédelmi alapelvek
A közszolgálati Tisztviselők jogviszonya
Munkaszervezési ismeretek
Alapfogalmak.
Igazságügyi pszichiáter szerepe a büntetőeljárás rendőri szakában
Az adatvédelem szabályozása
- A Magyarországon észlelt áldozatok eljárásjogi helyzete
A BEJELENTŐ-VÉDELEM HELYE ÉS SZEREPE AZ OMBUDSMANI TEVÉKENYSÉGBEN
Abúzus esetén nyitva álló jogorvoslati lehetőségek „Beszéljünk az abúzusról” konferencia, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit.
Az eszköz alapú finanszírozásokhoz kapcsolódó büntetőeljárások aktualitásai Budapest október 4. Fehér Anikó r. alezredes rendőrségi főtanácsos ORFK.
A három pillér elve (vertikális) az elkövetővé válás esélyének csökkentése + az áldozattá válás esélyének csökkentése + a bűnalkalmak kontrollja „Bűnmegelőzés.
ÁLDOZATSEGÍTÉS MAGYARORSZÁGON „LEVENDULA” Az aktív időskor szabadegyeteme október 19.
Az emberkereskedelem kérdései az áldozatok szempontjából Gál Eszter Európai Együttműködési Főosztály október 21. Belügyminisztérium.
„Az Áldozatvédelmi Szakmai Együttműködési Rendszer egységes fővárosi szintű megvalósítására”
Az áldozatok hatékony tájékoztatásának rendőrségi protokollja dr. Veisz Gábor Igazságügyi Hivatal Bátonyterenye, június 9.
Dr. Kovács Krisztina 1 HOVÁ FORDULJON A FOGYASZTÓ? Az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőségek.
1990. február 22-én tette közzé az Európa Tanács a bűncselekmények áldozatainak chartáját, ez a nap azóta is számos országban – óta Magyarországon.
Ahogy a bv. bírók és ügyészek látják, javaslatok és ötletek pártfogóknak Dr. Végh Edit büntetés-végrehajtási bíró.
A mediáció szerepe a büntető igazságszolgáltatásban
A közszolgálati Tisztviselők jogviszonya
A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység feladatai
A személyállapottal kapcsolatos perek A házassági perek
Az első fokú bíróság határozatai
A büntető eljárás alanyai
Polgári perjog előadás
Esélyegyenlőség a Szent István Egyetemen
Dr. Sutyinszki Petra Jogi tanácsadó
ÁLDOZATOK VILÁGNAPJA Február 22.
A büntető eljárás alanyai
ÁLDOZATOK VILÁGNAPJA Február 22.
Az ügyész változó szerepe az új büntetőeljárásban
ÁLDOZATOK VILÁGNAPJA Február 22.
Előadás másolata:

1 A Magyar Köztársaság Rendőrsége

2 „ Ha a társadalom nem tudja megvédeni egyes állampolgárait attól, hogy bűncselekmények áldozataivá váljanak, akkor legalább, ha bajba kerültek, próbáljunk meg rajtuk segíteni.” „

3 „ A különleges bánásmódot igényl ő sértett

4 Áldozat védelmét szolgáló jogok 2012/29/EU irányelvben késedelem nélküli kihallgatáshoz való jog kihallgatások számának minimalizálásához való jog jogi képviselőhöz és támogató személyhez való jog orvosi vizsgálatok számának minimalizálásához való jog magánélet védelméhez való jog Speciális védelmi szükségletet mi dönti el? áldozat életkora áldozat véleménye bűncselekmény típusa áldozat egyéni jellemzői specifikus védelmi szükségletű áldozatok jogai a nyomozás során kihallgatás erre a célra átalakított helyiségben, erre kiképzett szakemberek révén ugyanazon személy által, aki az áldozattal azonos nemű specifikus védelmi szükségletű áldozatok jogai a bírósági tárgyalás során áldozat és elkövető közti vizuális kapcsolat elkerülése áldozat személyes jelenlét nélküli meghallgatása szükségtelen kérdések mellőzése nyilvánosság kizárása a tárgyalásról

5 Sértett jogai a Büntető Eljárásban a sértettek a feljelentés megtételekor, szóban és írásban is tájékoztatást kapnak jogaikról, kötelességeikről, lehetőségeikről, a nyomozási munka folyamatáról, annak befejezéséről; Biztosítva van az iratmegismerés, a felvilágosítás kérés, a polgári jogi igény előterjesztésének lehetősége, valamint az indítvány, észrevételtétel és a jogorvoslat lehetősége, az anyanyelv használatának joga; a nyomozás befejeztével az őket érintő iratokba betekinthetnek, a bűnügyi iratokból jogszabály által meghatározott mértékben másolatot kérhetnek; kérheti adatai nyílt vagy zártan történő kezelését; érdekeinek védelmében védő járhat el; meghallgatás kultúrált körülmények között, empátiával, humánusan, személyiségi jogok tiszteletben tartásával (másodlagos áld. válás megelőzése) gyermekek meghallgatása; helyiségben csak azon személyek tartózkodnak, akiknek jelenlétét a jogszabályok lehetővé teszik ; a nyilvánosságra hozott információk ne sértsék az áldozatok és a hozzátartozóik magánéletét, emberi méltóságát, adatvédelmi, személyiségi jogait;

6 A rendőrség áldozatsegítő feladatai tájékoztató átadása a sértettnektájékoztató átadása a sértettnek szóbeli figyelemfelhívásszóbeli figyelemfelhívás igazolás kiállítása,igazolás kiállítása, segítő szervezetek irányába való közvetítés, tájékoztatás az állami és civil áldozatsegítő szolgáltatásokról, azok elérhetőségérőlsegítő szervezetek irányába való közvetítés, tájékoztatás az állami és civil áldozatsegítő szolgáltatásokról, azok elérhetőségéről

7 A rendőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 64/2015. BM rendelet A büntetőeljárásról szóló évi XIX. örvény (a továbbiakban: Be.) 62/C. § bevezette a különleges bánásmódot igénylő sértett fogalmát BM rendelet célja: megvédjék a sértetteket „a másodlagos és ismételt áldozattá válással, a megfélemlítéssel, valamint a megtorlással szemben, ideértve az áldozatok érzelmi vagy pszichés károsodásával szembeni védelmét, valamint méltóságuk megóvását a kihallgatásuk és vallomástételük során. A sértett a személyiségét és életviszonyait jellemző tényekre és körülményekre, A bűncselekmény jellegére vagy ez elkövetés körülményeire tekintettel a meghatározó, hogy az be. során sajátos szükségletekkel rendelkezik. A k.b.i. sértett fogalmának bevezetésével a cél nem az volt, hogy e személyek a kevésbé sérülékeny sértettekhez képest rendelkezzenek többletjogosítványokkal, hanem hatóságok számára írnak elő többletkötelezettségeket.

8 Adatlap a sértett egyéni értékeléséhez Minden esetben kötelező a sértett egyéni értékelése 1.Ha a feljelentést a sértett teszi 2. A sértettet első alkalommal tanúként kihallgatja Fontos: Az egyéni értékelés szükség szerint ismételhető. A nyomozó hatóság az eljárás során folyamatosan vizsgálja, hogy a különleges bánásmódot igénylő sértetti minőség fenn áll-e, ha nem az adatlapon jelzi. Nem kell határozatot hozni!!!!

9 Adatlap a sértett egyéni értékeléséhez kétséget kizáróan megállapítsák, fennáll-e a másodlagos és ismételt áldozattá válás, a sértett (feljelentő) megfélemlítésének vagy vele szemben történő megtorlásnak a kockázata, továbbá, hogy azonosítsa a sértett (feljelentő) támogatási és kommunikációs (nyelvi nehézségek, fogyatékossággal élő) szükségleteit.

10 Indikátorok Személyes veszélyeztetettségre utaló jelek:  Az áldozat személyes jellemzői – a büntető eljárás megindulásakor a sértett a 18. életévet még nem töltötte be, automatikusan különleges bánásmódot igénylőként kell kezelni,  Egyéb személyes jellemzők: életkora (időskorú), neme és nemi identitása vagy annak kifejezése, etnikuma, faja, vallása, szexuális irányultsága, egészségi állapota, tartózkodásra jogosultsága, kommunikációs nehézségei, az elkövetőhöz fűződő kapcsolata vagy tőle való függősége és a bűncselekményekkel kapcsolatos korábbi tapasztalata.  Fogyatékossággal élő személy. /Adatlap külön felsorolja./

11 Indikátorok Kockázatokra utaló jelek:  A bűncselekmény típusa, motivációja, beleértve az áldozat személyes jellemzői miatti hátrányos megkülönböztetést vagy előítéletet (pl. gyűlölet-bűncselekmény, fogyatékossággal élő áldozat).  A bűncselekmény körülményei.  A bűncselekmény súlyossága, melynek folytán a sértett jelentős sérelmet szenvedett (pl. emberkereskedelem, terrorizmus, szervezett bűnözés)  Az áldozat és az elkövető közötti bármilyen olyan kapcsolat, amely az áldozatot különösen sebezhetővé teszi (különös figyelemmel nemi erkölcsi elleni vagy a közeli hozzátartozók közötti erőszakra, és a szexuális erőszakra).

12 Legfőbb Ügyészi rendelkezés E szerint ilyen személynek tekinthető pl.  a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény sértettje,  akinek sérelmére hozzátartozója követett el bűncselekményt,  A sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt ellenségessé váló lakókörnyezetben élő sértett,  A hallássérült, a siketvak, vak, beszédképtelen, kóros elmeállapotú sértett,  Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet)  A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIX. fejezet) sértettje, valamint  A kapcsolati erőszak (Btk. 212/A. §), a családi jogállás megsértése (Btk §)

13 Teendők a különleges bánásmódot igénylő sértettel „A sértettre vonatkozó különös rendelkezések” Be. 62 B. és 62. C § alapján :  figyelemmel kell lenni arra, hogy a sértett és a terhelt szükségtelenül ne találkozzon egymással (pld. idézés más helyiségbe, időpontra, szembesítés)  az olyan eljárási cselekményeknél, ahol sértett jelenléte kötelező, úgy kell előkészíteni és végrehajtani, hogy lehetőség szerint ne ismétlődjön  nyomozó hatóságnak az eljárás során sértett lehető legnagyobb kíméletével kell eljárnia (14. életév alatti kihallgatása kép- vagy hangfelvevővel, zártcélú távközlő útján történő kihallgatás, e célra kialakított helyiség)  A sértettet érintő eljárási cselekményeket, ha az eljárás érdekeit nem sérti, a sértett kíméletével, lehetőség szerint az igényeinek a figyelembevételével kell előkészíteni és végrehajtani. (pld. sértett jelenléte kötelező, ismétlésre ne kerüljön sor, vagy értesítést küld és a sértett saját felelősségre dönt)  sértetti minőség megállapításának kezdeményezésével, kapcsolatos iratokat, a nyomozó hatóság az iratok között elkülönítve, zártan kezeli.

14 Zártan kezelés Be. 62/C. § (5)és BM rendelet 3. § (2) bekezdés előírja A különleges bánásmód megalapozásának jogalapját védi. Gyermekvédelmi jelzőrendszer Áldozatvédelmi referens szintén a nyomozó hatóság ügyben eljáró tagjának kell tekinteni, ha az adott büntetőeljárás során feladat- és hatáskörébe tartozó, az áldozatok védelmét igénylő intézkedési kötelezettség szüksége merül fel. Robotzsaru Neo rendszer

15 Teendők a különleges bánásmódot igénylő sértettel A sértett kíméletének biztosítására alkalmas további lehetőségek:  az írásbeli vallomástétel lehetőségének biztosítása (Be. 85. § (5) bek.)  a tanúvédelem intézményrendszere (Be. VII. fejezet, III. Cím)  a szembesítés mellőzésének lehetősége (Be § (2) bekezdés)  a feljelentő tanúkénti kihallgatásának mellőzése (Be § (3) bekezdés)  az értesítés mellőzése az eljárási cselekményekről (185. §. (1) bekezdés)

16 Panaszjog Abban az esetben ha egy sértett kifogásolja, hogy az eljáró hatóság nem alkalmazta a különleges bánásmódot igénylő sértettek számára biztosított jogintézményeket, nem vette figyelembe személyes szükségleteit, akkor a Be §-a alapján panasszal élhet.

17 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Barabás Ildikó c. r. alezredes ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnmegelőzési Osztály Tel: , Mobil+36/