Az egészségfejlesztés szemlélete és eszközei

Értelmezési nehézségek prevenció egészségfejlesztés népegészségügy egészség egészségnevelés közegészségügy

Biomedikális paradigma Társadalmi -környezeti paradigma Váltás a modern egészségügyi gondolkodásban

Történeti áttekintés  Európai orvoslás hippokratészi hagyománya  Mechanisztikus paradigma Sz.  Korai kapitalizmus körüli időkbe nyúlóan vannak gyökerei a társadalmi-környezeti paradigmának (Biomedikális paradigma uralomra jutása előtt.)  Biomedicina átütő sikere – szociális medicina háttérbe szorult  A szemléletmód gyengeségei megmutatkoztak – társadalmi-környezeti tényezők !!

Egészségfogalom  1948-as WHO fogalom  Lalonde riport 1974  Szétválaszthatatlan kapcsolat társas és gazdasági kondíciók, fizikai környezet, egyéni életmód között– holisztikus megközelítés  Pozitív fogalom – erőforrás - eszközérték  Ez az átfogó értelmezés kijelöli az utat is a cselekvésnek  1986 Ottawai Charta

 Felülről irányított  Medikális szemléletű  Egészség: betegség hiánya  A populáció egyes csoportjait, főleg a magas rizikójú csoportokat célozza meg  Speciális problémák, betegségekre irányult  Egycsapásos, direktív, rábeszélő stratégiák  A prevenciós programok a szakemberek csoportjának az ügyei

Egészséget meghatározó tényezők SES: társadalmi-gazdasági helyzet (social-economic status)

Egészségfejlesztés 1  Alulról építkező  Egészség: pozitív és többdimenziójú érték  A teljes populációt és környezetét célozza meg  Szerteágazó és egymást kiegészítő stratégiák, különböző megközelítések  Eredményességéhez elengedhetetlenek a helyi önkormányzatok közreműködése közigazgatási szinteken, valamint a civil csoportok szintjén

Egészségfejlesztés 2  Készségek és képességek fejlesztése,de emellett társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányuló törekvés

Az egészségfejlesztés akcióterületei  Egészséget támogató társadalompolitika  Egészséget támogató környezet  Helyi közösségi erőforrások mobilizálása  Egyéni készségek fejlesztése  A egészségügyi ellátórendszer orientációja

A prevenciós beavatkozások mögöttes filozófiái - antropológiák Információközlés Érzelmi nevelés Szociális kompetenciák fejlesztése Társas hatások Drogalternatívák Integrált egészségfejlesztési megközelítés

A prevenciós tevékenység újfajta és klasszikus megközelítése Klasszikus – probléma központú –Primer –Szekunder –Tercier Célcsoport központú –Univerzális –Célzott –Javallott

Egészséghit modell ( Godfrey Hochbaum, Stephen Kegels és Irwin Rosenstock, 1952) Az „Egészséghit” modell arra tesz kísérletet, hogy bejósolja az egészséggel kapcsolatos viselkedések mintázódását a hiedelemrendszerek ismeretében Fő összetevői –A személyes érintettség (sérülékenység) percipiálása –Észlelt súlyosság – Észlelt előnyök –Az akció megtételével kapcsolatos akadályok észlelése –Az akciók megtétele irányában ható nyomás

A salutogeneteikus modell A salutogenetikus probléma tengelyében álló kérdés az, hogy „hogy vajon némelyek miként maradnak egészségesek annak ellenére, hogy oly sok károsító tényezőnek vannak kitéve életük során. Hogyan „oldják meg”, hogy felgyógyulnak betegségeikből? Milyen speciális attribútumokkal rendelkeznek, hogy a legszélsőségesebb nyomás és nehézségek ellenére is meg tudják őrizni egészségüket ?

A. Antonovsky elgondolásai Mi a különbség a salutogenetikus és a patogenetikus modell között? A patogenetikus megközelítés nagy erőfeszítések és költségek árán arra törekszik, hogy kimentse az embereket egy nagy sodrású folyóból anélkül, hogy megvizsgálná: ugyan hogy kerültek a vízbe, és vajon miért nem tudnak jobban úszni?

A koherencia problematikája “... ez egy általános irányultság, amely meghatározza, hogy az egyén milyen mértékben rendelkezik azzal a dinamikus élménnyel, hogy az őt körülvevő és a benne lakozó világ kiszámítható és nagy annak a valószínűsége, hogy a dolgok jól fognak alakulni.”

A koherencia érzet összetevői A világ megérthetőségének élménye A „kezelhetőség” élménye Az értelemteliség élménye

Alapvető feltevések a két modell tekintetében Patogenetikus modellSalutogenetikus modell A rendszerek önregulációja homeosztázisAz egyensúly felborulásán való túllépés Az egészség-betegség meghatározása Dichotóm módonKontinuum mentén Mire terjed ki az egészség felfogás A rendellenességek oki magyarázata, redukcionista szemlélet A felgyógyulás, rendeződés erőforrásai, koherencia érzés, holisztikus szemlélet Mik az egészség – betegség okai Rizikó tényezők, stressz hatások Személyes előtörténet Stressz tényezők hatása Elősegítik a betegség, rendellenesség kialakulását Egyaránt hozzájárulnak a betegség kialakulásához és az egészség megtartásához B eavatkozásHatékony gyógymódok alkalmazása Aktív adaptáció, rizikó tényezők minimalizálása, erőforrások mobilizálása

A koherencia érzet közvetlen hatása az egészségi állapotra Direkt hatást gyakorolhat bizonyos szervekre, vagy szervrendszerekre, így pl. a központi idegrendszerre, az immunrendszerre, illetve a hormonrendszerre. A koherencia érzet mobilizálja a létező erőforrásokat, ily módon közvetlen szerepet játszik a feszültség enyhítésében és indirekt módon hatást gyakorol azokra az élettani funkciókra, amelyek a stressz kezelés kísérő jelenségei.

A koherencia érzet közvetlen hatása az egészségi állapotra Azok a személyek, akik kifejezett koherencia érzettel jellemezhetők általában olyan helyzetekbe kerülnek, ahol módjukban áll döntéseket hozni

 Az átfogó megközelítés a leghatékonyabb (az 5 akcióterület együttes megcélzása)  Részvétel fontossága  Közösségi kapacitások növelése  Partnerkapcsolati működés  Egészséggel összefüggő tudás fontossága  A színtér-megközelítés alkalmazásának fontossága Tapasztalatok