A világgazdaság a 20-as, 30-as években

A háború után  Háború vége  válság a világgazdaságban  gazdasági kimerülés, anyagi és emberi erőforrások pusztulása  kereskedelmi kapcsolatok   autarkiás gazdálkodás (önellátás) Protekcionista gazdpol., vámhatárok megerősödése  Termelés csökkenése  Átállás a hadigazdálkodásról a béketermelésre  infláció  munkanélküliség (női munka)  közszükségleti cikkek hiánya  életszínvonal csökken

 kereskedelmi kapcsolatok   a világpiac beszűkül  A békeszerződések  ellenségeskedés  jóvátétel fizetés  Németország gazdasága romokban hevert (vesztes háború forradalmak)  A válság rendezése - az USA-ban 1921 helyre áll a rend  Európa csak a 20-as évek közepe  A Dawes-terv  Fellendülés rövid ideig tart  világgazdasági válság  (A „nagy válság”)

világgazdasági válság (A „nagy válság”)  20-as évek fellendülése  túltermelési válság alakul ki (kereslet-kínálat felborulása)  okai:  termelő kapacitások   gazdasági nacionalizmus (Protekcionizmus)  világgazdaság egyoldalúsága (USA-nak nincs ellenfele)  nemzetközi gazdasági intézmények   harmadik ipari forradalom

 Előzményei - stabilizáció USA pénzből (Dawes-terv) (a világgazdaság az USA függő lett)  beruházási láz (tőzsde; részvények; nagy spekulációs lehetőség)  október 24 New York-i tőzsde  „fekete csütörtök”  eladási láz  részvények árának zuhanása (rengeteg részvény cserélt gazdát; az árfolyam 1 hét alatt 40%-ot esett)  tőzsde összeomlása  ipari és mezőgazdasági csőd  bankcsőd (betéteket kiveszik)  hitelválság (nincs miből finanszírozni a vállalkozásokat)  világkereskedelem visszaesése, vámok megnövekedése (világkereskedelem 65%-al visszaesett)  korábbi húzóágazatok válságágazatokká váltak (nehéz és textilipar) The Great Depression

1929. október 24 „fekete csütörtök”

 hatalmas túltermelési válság  hatalmas árukészletek  Nincs kereslet  ezek ára zuhan  emiatt nem kell termelni  bezárnak az üzemek  elbocsátások  növekszik a munkanélküliség   szűkül a belső piac (nincs pénze vásárolni)  a kereslet tovább   még kevesebbet kell termelni   munkanélküliség egyre csak nő, nő, nő… Az ördögi kör bezárul Wall Street - „pánik” 1929 A túltermelési válság következményei

A „nagy válság”

 A válság következményei  30 millió munkanélküli a világon (széles néptömegek létbizonytalansága)  kis és középüzemek tönkrementek  szélsőséges (jobb és bal) mozgalmak megerősödnek  politikai és kormányválságok  állammonopolista tendenciák megjelenése (államnak be kell avatkoznia - J. M. Keynes) A középrétegek is kénytelenek megválni értékeiktől

Evicted family with belongings on street, December 14, 1929.

A válság kezelése  J. M. Keynes (angol közgazdász)  Állami beavatkozás  kereslet növelésére van szükség  Növekedési elmélet  gyakorlati megvalósítása  a piac önmagában nem képes a válságot kezelni, olyan ágazatokat kell fejleszteni, amelyek felszívják a munkanélküliséget, de nem teremtenek fogyasztási cikkeket (hadiipar + infrastruktúra)  multiplikátor hatás: egyik ágazat fellendülése kihat az egész nemzetgazdaságra.

J. M. Keynes

A válságból való kilábalás  Jelentős a szerepe 3. ipari forradalomnak  Tudományos eredmények  technológia forradalma   Új iparágak dominálnak (húzóágazatok)  Új energiaforrás - kőolaj és elektromos áram  Gépkocsigyártás  Infrastrukturális beruházások (autópálya, hidak, alagutak, benzinkutak, Tennesse völgy, stb)  repülés (repülőgép)  hírközlés (rádió)  elektromos háztartási gépek  Új nyersanyag a műanyag (bakelit)

Ford T - modell Autópálya Golden Gate Hoover gát Rádió Dallas