Ungarns wirtschaftliche Entwicklung 1849-1919; Kriegswirtschaft.

Az előadások a következő témára: "Ungarns wirtschaftliche Entwicklung 1849-1919; Kriegswirtschaft."— Előadás másolata:

1

2 Ungarns wirtschaftliche Entwicklung 1849-1919; Kriegswirtschaft

3 A magyar gazdaság fejlődése 1849-1919; Hadigazdaság

4 Főbb témák: Gazdasági zavarok Gazdasági konjunktúra Munkaerőhiány Egyéb problémák a mezőgazdaságban Gazdasági zavarok következményei Háborús kiadások Konklúzió

5 Gazdasági zavarok Háborús átalakítások: Antanthatalmak blokádja Munkások elvonása egyes ágazatokból => MUNKAERŐHIÁNY

6 Gazdasági konjunktúra Acélipar Gépipar Vegyipar Óriási méretű állami megrendelések!

7 Munkaerőhiány I. Mind az iparban mind a mezőgazdaságban Munkára fogható férfi lakosság számának erős visszaesése - katonák - elesettek - hadifoglyok - sérültek Leginkább érintett iparágak: bányászat,építési szektor, faipar, textil és ruhaipar, nyomdaipar

8 Munkaerőhiány II. Foglalkoztatott felnőtt férfi munkaerő a felére csökken Nagy szaktudással rendelkezők „elvesztése”; helyettük hadifoglyok, hadimunkások, asszonyok, lányok munkába állítása

9 Munkaerőhiány III. A mezőgazdaságban még nagyobb, mint az iparban Paraszt népesség bevonása a katonaságba - helyettük: nők ill. hadifoglyok

10 Egyéb problémák a mezőgazdaságban I. A lovak hadi célokra való felhasználása Állatállomány csökkenése Kevés gép (benzin-, alkatrészhiány) =>Földterületek egyre nagyobb és növekvő részét nem vetették be,a mezei munkálatok és a termelés visszaesése Problémák ellenére a termés jelentős részét kiviszik az országból

11 Egyéb problémák a mezőgazdaságban II. A mezőgazdasági problémák miatt főként a városi lakosságot éhínség fenyegette =>életszínvonal kb. a felére csökken Fűtőanyagok, nyersanyagok hiánya SZÉNHIÁNY =>megalakul a szénbizottság (fűtés és világítás korlátozása) Háború utolsó éveiben a növekvő szénhiány megbénítja a termelést

12 Egyéb problémák a mezőgazdaságban III. Vasérckitermelés csökken Nyersvastermelés csökken Acéltermelés csökken Gyapjúiparban óriási importok Legjelentősebb visszaesés az építőanyag- iparban ill. a téglagyárban

13 Gazdasági zavarok következményei Termelésvisszaesés => teljes gazdasági összeomlás Katonák óriási nélkülözései (felfegyverzés, ruhanemű) Minimális árukínálat

14 Háborús kiadások I. A háború a magyar állam számára 32 milliárd koronába került (állami vagyon 43,3%-a) Állami kiadásokat nem lehetett a továbbiakban finanszírozni =>kölcsönök felvétele - Osztrák-Magyar Bank (14 milliárd) - hadikölcsönkötvények (18 milliárd)

15 Háborús kiadások II. Mindkét finanszírozási mód mögött az állam inflációs politikája húzódott meg => minél több papírpénz kibocsátása =>árak gyors növekedése pénz elértéktelenedése Korona értéke a háború végén a háború előtti értéknek a 43,7 %-ára süllyedt

16 Konklúzió A gazdasági összeomlás a háború során az egyre növekvő és gyors infláció hatására elérte csúcspontját. 1918 őszén a gazdasági szakembereknek világos volt, hogy a Monarchia rövidesen gazdasági csőd előtt áll, és még egy háborús telet aligha élne túl.