A közfoglalkoztatás tervezése és szervezése Kovács Ibolya szociálpolitikus - főosztályvezető Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

Önkormányzati feladatok Közfoglalkoztatás szervezése 1.) Előzmények: 1.) Előzmények: V.1-től akik szociálisan rászorultak, az önkormányzatoknak kell foglalkoztatási lehetőséget biztosítani, rendszeres szociális segélyben csak az részesülhet, aki a foglalkoztatást vállalja, legalább 30 nap és kötelező együttműködés 2.) a települési önkormányzat feladata a közcélú munka megszervezése társulás, vagy más szerv útján is végezheti – megállapodás megkötése, a munkáltatói jogok megosztása közfoglalkoztatási terv készítése Közhasznú és közcélú munkaszervezés = munkaügy, önkormányzatok közös felelőssége

Közfoglalkoztatási terv Az önkormányzat és munkaügy együttműködésében készül el, egyéves időtartamra szól ( ig) A tervezés folyamata: elemzés (munkaügyi adatok alapján), Aktív korúak értékelése, összetétele közfoglalkoztatási feladatok, tevékenységek összeállítása, lakossági vélemény kikérése, a feladatok személyhez kötött ütemezése Egyeztetése: előzetes véleményezés - kirendeltség, helyi szociálpolitikai kerekasztal (2010-től cigány kisebbségi önkormányzat) Jóváhagyott terv megküldése: munkaügyi kirendeltség (2010-től), MÁK (5 napon belül) Szankciók: MÁK visszatartja (nem tarthatja) az állami támogatás 15 %-át.

Közfoglalkoztatási terv tartalma Szt. 37/A. §. A terv tartalmazza: a RÁT-ra jogosultak képzettség szerinti összetételét, a közfoglalkoztatás keretében ellátandó közfeladatok megjelölését, várható ütemezését, a feladat ellátásához szükséges létszámot a finanszírozásra rendelkezésre álló forrásokat. Határidő: ig elfogadás (képviselőtestület, vagy társulás döntéshozó szerve) A közfoglalkoztatási terv módosítható, ha a körülményekben lényeges változás következik be (2010-től a foglalkoztatottak számában 10 %- os. A települési önkormányzatok a tervek elkészítésekor ne csak kizárólag a közcélú foglalkoztatásra vonatkozó adatokat vegyék figyelembe, hanem a közfoglalkoztatás másik két formájának a megtervezését is.

A tervezés folyamata 1.) 2009 év értékelése: a tervezési adatok összevetése a megvalósult adatokkal, a tényleges közfoglalkoztatással a tervezési folyamat értékelése jó volt-e, vagy azon kell változtatni? a tervben leírtak értékelése: munkaszervezés, bevontak száma, összetétele, tevékenységek, pénzügyi feltételek a tervben foglaltak megvalósulásának értékelése (eltérések okai, a gyakorlati végrehajtás, a közcélú foglalkoztatottak bevonhatósága, a foglalkoztatás átlagos időtartama, a be vonásra nem kerülők célcsoportja) 2.) A munkaerőpiaci, a helyi foglalkoztatási helyzet elemzése (munkaügyi adatok alapján) 3.) lakossági vélemény kikérése, igényfelmérés (társadalmi, egyéni – közösségi hatások) 4.) a foglalkoztatók munkaerőigényének egyeztetése 5.) tevékenységek összeállítása - a feladatok személyhez kötött ütemezése 6.) a lebonyolítás, szervezés megtervezése, 7.) az időszakos áttekintés ütemezése, időszaki egyeztetés a tényleges feladatellátással A közfoglalkoztatási terv egyeztetése: előzetes véleményezés munkaügyi kirendeltség, helyi szociálpolitikai kerekasztal

A terv készítésének gyakorlata Egyeztetések széles körben megtörténtek: munkaügy, szociális intézmények, pénzügy, szociális kerekasztal, cigány kisebbségi önkormányzat, kistérségi társulás (munkacsoport), eddig is működő munkaszervezet Igényfelmérés a foglalkoztatásra, lakosság megkérdezése kevés helyen történt meg Testületi döntés – papír alapú, több helyen honlapon megjelentetett (elektronikus elérhetőség) Többnyire a szociális iroda munkatársai készítették, a felülvizsgálattal egy időben Többen használták az ÁFSZ honlapján megjelent táblázatot és szöveget mintaként (mégsem egységesek)

Kérdések –problémák - válaszok Társulás esetén melyik önkormányzat készítse el a tervet, és kell-e külön önkormányzatonként is? Csak a közfoglalkoztatási terv elkészültével lehet foglalkoztatni, és csak annyit ami a tervben van? Munkaügyi kirendeltségnek el kell-e fogadnia, a végleges változatot be kell-e küldeni? Mikor módosítható, mi a „lényeges változás”? Igényelhető-e a támogatás, ha eltér a tervtől a gyakorlat? Ki szervezhet közcélú foglalkoztatást? Ki a munkáltató és kell-e különbséget tenni a munkáltató – foglalkoztató között? Milyen időtartamú legyen a közcélú munka? Szervezhető-e szakképesítéshez kötött tevékenységre közcélú?

A közfoglalkoztatás gyakorlata Tevékenységek hagyományosak – nem elég egyediek és változatosak Nincs elég munkalehetőség = Többnyire betanított, fizikai munka: településüzemeltetés, karbantartás, köztisztaság, parkgondozás, szakipari tevékenységekhez segítség, rendezvényszervezés Adminisztráció, portaszolgálat, kézbesítés, irattár, szociális kisegítő, sofőr, könyvtári kisegítő, vagyonvédelem Egyediek: iskolabusz kísérő, pedagógus asszisztens, dajka, közterület őrzés, utcafelelős, szociális földprogram – közösségi munka, sport szervező A munkáltató/foglalkoztató között nehéz tiszta helyzetet teremteni Nincs munkaszervezet, ezért a szociális ügyintézőkre hárul a munkáltatói feladatok adminisztrációja Értékteremtő munka-e a közcélú foglalkoztatás?

Fontos! információkhoz jutás, jogszabályok teljes körű ismerete, összehangolt működés „Út a munkához” program