Anyagi és eljárási jogszabály: Ptk., Ptké., Eljárási jogszabály: Korm.r., Ket.

 évi IV. tv.(Ptk.) - a Polgári Törvénykönyvről  évi 11. számú tvr. (Ptké.) - a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról  228/2009. (X.16.) Korm. rendelet (R.),  a Ptk-ban és a Ptké-ben nem szabályozott eljárási kérdésekben a évi CXL. tv.(Ket.) –a R 2. §-ában foglalt kivétellel-

 A birtokvédelem igénybevételének szabályait a Ptk §-ai állapítják meg.  A Ptké. 29. §-a határozta meg az eljárási szabályok alapját.  Az Alkotmánybíróság 20/B/2001.sz.határozata: „ a birtokháborítás nem közigazgatási ügy”  A Ket. saláta tv. helyezte hatályon kívül a Ptké 29 §-át ( )  A Legfelsőbb Bíróság Jogegységi Tanács 2007.El.II.JE/K2/2. sz. végzése : a jogegységi határozat meghozatalát mellőzte,  Nem volt tisztázott: milyen előírás szerint jár el a jegyző.  A évi LVI. tv. illeszti be a Ptké 29 §-ába a R. megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést.

 eljárás kezdeményezésének joga,  egyenjogúsághoz való jog,  képviselethez való jog,  iratbetekintési jog,  kizárási ok bejelentésének joga,  nyilatkozattételi jog,  egyezségkötéshez való jog,  jogorvoslathoz való jog,  tájékoztatáshoz való jog,  végrehajtási kérelem előterjesztésének joga..

Nem alkalmazható:  az eljárás megindulása, az ügyféli értesítése  ideiglenes biztosítási intézkedések  érdemi vizsgálat nélküli elutasítás, ha a kérelem nem a jogosulttól származik, az ügy nem hatósági ügy  az eljárás folytatására okot adó körülmény nem áll fenn, az ügy elbírálása nem hatósági ügy, az ügyfél kérelmét visszavonja, hatóság a határozatot visszavonja.  az eljárás felfüggesztése  a kérelem  a hatósági közvetítő  a szakhatóság közreműködése  a tényállás tisztázáson belül:kizárólag a lefoglalásra vonatkozó előírások(Ket. 50/A-50/D. §)

Birtok – jogi következménye: birtok alapján a birtokos mindenki mástól követelheti, hogy tartózkodjék a fennálló birtokállapot jogalap nélküli megváltoztatásától vagy megzavarásától A törvény e célok elérésére 3 eszközt ismer: 1. Birtokháborítás önhatalommal való megakadályozása ill. a már elkövetett birtokháborítás következményeinek önhatalommal való elhárítása (Ptk.190.§). 2. Állam által nyújtott birtokvédelem (Ptk. 191.§) 3. Birtokper

1. Birtoklás tényén alapuló – eltekint a birtokláshoz való jog vizsgálatától, azt kell bizonyítani birtokban volt és tőle jogellenesen elvonták vagy birtoklását zavarták. 2. Birtokláshoz való jogra alapítható – a birtokláshoz való jog alapján vehető igénybe, azt kell bizonyítani, birtokláshoz jogcímmel rendelkezett.

Két módon történhet:  a birtokos megfosztása a birtoktól (dolog megszerzése)  a birtoklásban való zavarás (nem vonja el a birtokostól, de akadályozza a zavartalan gyakorlásban)

 Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják v. birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg.  A birtokost mindenkivel szemben megilleti, kivéve azt, akitől tilos önhatalommal szerezte meg.

Az ügyfél jegyzőtől egy éven belül kérheti  az eredeti állapot helyreállítását,  vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző :  az eredeti állapotot helyreállítja, és a birtoksértő magatartástól eltiltja kivéve, ha az „nyilvánvaló”, hogy nem volt jogosult a birtoklásra, zavarást tűrni volt köteles. A jegyzőnek nem kell bonyolult jogkérdéseket megítélnie. A jegyző a tények, a bíróság a jogok alapján dönt.!!

A hatáskör egy éven belül sem kizárólagos, a birtokos közvetlenül is a bírósághoz fordulhat, ha a birtokláshoz való jog is vitás. Lényeges: egy éves határidő mikor kezdődik  ha a cselekmény egyetlen cselekményből áll- cselekmény befejezésének napján kezdődik,  ha folyamatos cselekvésben nyilvánul meg, álláspont nem egységes.

Ügyfél fogalma:  kérelmező,  valamint az, aki ellen birtokvédelmet kérik. Eljárás megindulása: kérelemre  Tartalmaznia kell: (Korm, R. 3. § (1) bek: a)- g)pontjai)  Csatolni kell: tények igazolására szolgáló bizonyítékokat.  Az ügyfél értesítése a Ket-től eltérően: A birtokvédelmi eljárás megindításáról az ellenérdekű felet haladéktalanul értesíteni kell. A jegyző az értesítéssel egyidejűleg megküldi az ellenérdekű félnek birtokvédelmi eljárás iránti kérelem másolatát.

A birtokvédelmi kérelem vizsgálata  Amennyiben tartalma hiányos – hiánypótlásra felhívás - határidő megjelölésével  A hiánypótlást nem teljesítik – a jegyző a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. Az ügyintézési határidőre, az idézésre és értesítése, a tényállás tisztázására a Ket. az irányadó.

A bizonyítékokra, azok megismerésére, az iratbetekintésre, valamint a tárgyalásra a Ket. szabályai az irányadóak. Jellemzői: Kérelemre indul  szabad bizonyítás elve  lefoglalás (R szerint kizárta!)

Bizonyítékok lehetnek:  az ügyfél nyilatkozata  az irat  a tanú vallomása  a szakértő véleménye (de nem feltétlenül)  a szemle  a hatósági ellenőrzési jegyzőkönyv  a tárgyi bizonyíték

 Ügyfél szabadon választja meg a bizonyítási eszközöket,  A jegyző a bizonyítást kérelemre folytatja le. A bizonyítás kiterjedhet:  a tényleges birtokállapotra,  az eredeti birtokállapotra,  a birtokos és birtokháborító személyére,  a kérelmező tűrési kötelezettségére,  a tilos önhatalom gyakorlására,  törvényben meghat. esetben a birtoklás jogcímére,  az eredeti birtokállapot helyreállításának célszerű módjára  a hasznok, károk, költségek értékére és viselésére. Az eljárás lezárása: a jegyző birtokvédelmi eljárásban hozott döntése (határozat, vagy végzés)

Készítette: Dr. Bozsó Ildikó 2011.