A fizikai réteg a hét hálózati réteg közül a legalsó Biteket, bitsorozatokokat továbbít egymással kapcsolatban álló számítógépek közt, biztosítja az ehhez szükséges mechanikai, funkcionális, villamos és eljárási eszközöket.

Az információt kódolni lehet a kettes számrendszer szerint, ezeket a jeleket továbbítja a fizikai réteg. Egy szöveg például egy karaktersorozat, ahol az egyes karakterek kódolhatók 0 és 1 számokkal. Az információt digitális és analóg módon lehet továbbítani.

Digitális adatátvitel: sebességét bizonyos idő alatt továbbított bitek számával határozhatjuk meg, mértékegysége bit/s. Használatos a baud mértékegység, amely a másodperc alatt bekövetkezett változások számát adja meg. Analóg adatátvitel: a sávszélesség a legfontosabb jellemzője a közegen átvihető jel maximális és minimális frekvenciájának különbsége, mértékegysége Hz.

A vonalakat, ahol az adatokat továbbítják, gyakran nem használják ki maximálisan, ezért egy-egy vonalat kisebb csatornákra osztanak. A vonalakat többféleképp lehet felosztani Pl: Multiplexelés Csomagkapcsolás

egy információs vonal felosztása úgy, hogy a vonalon egymástól függetlenül több információt lehessen szállítani. 1. Frekvenciaosztásos multiplexelés: * analóg átvitelben használatos, * a nagy sávszélességű vonalat kisebb frekvenciatartományú csatornákra osztják, * így egyszerre több jel vihető át rajta 2. Időosztásos multiplexelés: * a vonalat időben osztják több csatornára, * így a vonalakon egyszerre több jel fut. * A vevők oldalán a jeleket szétválasztják, * és a megfelelő jel a megfelelő vevőhöz kerül.

az üzenetet kisebb részekre darabolják, ezeket mint önálló információt továbbítják különböző útvonalakon. A vevő oldal ismét sorrednbe állítja az információkat (előfordulhat, hogy azok nem az eredetinek megfelelő sorrendben érkeztek), létrehozza az eredeti üzenetet.

* Koaxiális kábel * Csavart érpár * Optikai vezeték * Földi mikrohullámú vonal * Műholdas átvitel

* A koaxiális szó önmagában "közös tengelyű"-t jelent. * A koaxiális vezeték felépítése bentről kifelé haladva: * vezető ér, * szigetelőanyag, * árnyékolás(alumíniumfólia vagy sodrott háló), * szigetelőanyag.

Szélessávú koaxiális kábel: analóg átvitelt tesz lehetővé, MHz-es jeleket akár 100 km-re is továbbít. GHz-es nagyságú jelek átvitelére is alkalmas, így a vonalat több, kisebb sávszélességű csatornákra osztják, így egymástól független információátvitelt tesznek lehetővé egy vonalon. Alapsávú koaxiális kábel: főleg a digitális adatátvitelben használják. Két típusa van, a vékony és a vastag koaxiális kábel. A vékony koaxiális kábelt az Ethernet hálózatokban használják adatátviteli sebessége 1 km-en 100Mbit/s- a távolság csökkenésével ez a szám nő és fordítva. A vastag koaxiális kábel lassan eltűnik, a vékony koaxnál vastagabb, nehezebben szerelhető, ugyanakkor nagyobb távolságok áthidalhatók ugyanakkora sebességgel

Két szigetelt, spirálisan egymásra csavart vezetékből áll. Az árnyékolással ellátott érpárt STP kábelnek, az árnyékolás nélkülit UTP kábelnek nevezzük. Az egymásra csavarással a jelkisugárzás minimálisra csökkenthető. Ha több érpárt fognak össze, általában egy szigeteléssel látják el őket, így tovább csökkentik a külvilág hatásait a kábelekre. A közepes méretű hálózatok az UTP kábeleket részesítik előnyben.

Az UTP kábeleket több típusba osztják: 1. kategória - hangátvitel 2. kategória - 4 Mbit/s- os adatvonal 3. kategória - 10 Mbit/s- os adatvonal 4. kategória - 20 Mbit/s- os adatvonal 5. kategória Mbit/s- os adatvonal Az UTP kábel 100 m-t képes erősítés nélkül áthidalni.

Ez egy nagyon vékony cső, melynek belsejét speciális anyag tölti ki, amelyben halad a fény az információ fényimpulzusok formájában terjed a közegben Kétféle kábelen keresztül továbbítható az információ: a többmódusú és egymódusú kábelen.

a fényvisszaverődés segítségével továbbítják az információt: ha a vezetőben a fény megfelelő szögben esik a cső felületére, teljes mértékben visszaverődik, így tud haladni az információ

a cső átmérője megegyezik a fény hullámhosszával, így a fény visszaverődés nélkül haladhat, nagy távolságba juthat az információ erősítés nélkül.

Nagy sebességű, nagy távolságok áthidalására is alkalmas. Időjárásfüggő

Repeater: A legegyszerűbb csomóponti eszköz, jelentése ismétlő, és valójában ennyit is csinál. A beérkező jelet megismétli, így az nem torzul el egy hosszú kábelben. Hub: 2-nél több számítógép összekötésére is lehetőséget kínál. nem intelligens eszköz, tehát ha rá van kötve 4 számítógép és az 1-es küld egy adatcsomagot a 3-nak, akkor ezt az adatcsomagot megkapja mind a 2-es mind a 4-es számítógép is. Switch: egy intelligens eszköz. Tehát, ha egy switch-el játszuk el a fenti példát, akkor az adatot csak a 3-as számítógépnek küldi tovább a switch. Így nem terheli le a hálózatot az adatforgalom, gyorsabb lesz. Router: vagy útválasztó a számítógép-hálózatokban egy forgalomirányítást végző eszköz, amelynek a feladata a helyi hálózatok összekapcsolása.

Legidősebb módja egy hálózat kiépítésének. Központja a szerver, melyre minden kliens külön csatlakozik, egymást a szerveren keresztül érik el. Minden gép egyetlen kábellel csatlakozik a szerverhez. A csillag topológia előnye az, hogy ha a kapcsolat megszakad bármelyik számítógép között, az nem befolyásolja a hálózat többi csomópontját, mert minden gépnek megvan a saját összeköttetése a szerverrel. A topológia hátránya az, hogy a központ meghibásodásával az egész hálózat működésképtelenné válik.

Minden állomás, beleértve a szervert is, két szomszédos állomással áll közvetlen kapcsolatban. Az összeköttetés körkörös gyűrű, ebből következően a hálózatnak nincs végpontja. Bármely pontról elindulva végül visszatérünk a kiindulóponthoz, hiszen az adat csak egy irányban halad. Az üzeneteket a gépek mindig a szomszédjuknak adják át, s ha az nem a szomszédnak szólt, akkor az is továbbítja. Addig vándorol az üzenet gépről gépre, amíg el nem érkezik a címzetthez. A csillag topológiától eltérően a gyűrű topológia folyamatos útvonalat igényel a hálózat összes számítógépe között. A gyűrű bármely részén fellépő meghibásodás hatására a teljes adatátvitel leáll. Ezenkívül hátránya még az is, hogy az adat a hálózat minden számítógépén keresztülhalad, és a felhasználók illetéktelenül is hozzájuthatnak ahhoz

A legegyszerűbb hálózati elrendezés. Ez az elrendezés egyetlen, busznak nevezett átviteli közeget használ. A buszon lévő mindegyik számítógépnek egyedi címe van, ez azonosítja a hálózaton. Ahogy az adat végighalad a buszon, mindegyik számítógép megvizsgálja, hogy eldöntse, melyik számítógépnek szól az üzenet. A busz topológiával az a probléma, hogy ha a buszkábel bárhol megszakad, mindkét oldalon megszűnik a lezárás. A lezárás megszűnésének hatására a jel visszaverődik és meghamisítja a buszon lévő adatokat.