KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK II. Előadó: Bod Péter Ákos.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A statisztika rejtelmei
Advertisements

A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
A keynesiánus makromodell
Gyakorló feladatok Makroökönómia.
Makroökonómia gyakorlat
Birkás György Makroökonómia 1. előadás Birkás György
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Agrárgazdaságtan II. Előadás
Pénzpiac.
A piac Szakiskola.
A befektetési környezet
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei II. negyedév* Pénzügyi stabilitás Magyar Nemzeti Bank augusztus 29. * A prezentáció az MNB.
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Csortos Orsolya, Kádár András
Egyensúly az árupiacon (Yd = Ys)
A gazdasági fejlettség mutatói
A munkapiac és az összkereslet
Mi a makroökonómia? Az egyes gazdasági szereplők helyett
Makroökonómia 3.előadás.
Makroökonómia Pénzpiaci egyensúly.
EGYENSÚLYI MODELLEK Előadás 4.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
Gazdasági előrejelzések és elemzések
Az infláció és az inflációs folyamatok
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA II.
Neoklasszikus szintézis
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Elmélettörténet John Maynard Keynes.
Makroökonómia Mundell-Fleming.
Makroökonómia Feladatmegoldás.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS december Virág Barnabás December 22.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
Makroökonómia 1. ea..
Munkaerőpiaci számítások szeminárium
Nemzetközi kereskedelem
Az üzleti vállalkozás kialakulása, fogalma, a vállalkozás környezete
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard IV.Előadás Pénzpiac, LM görbe Március.
Az áru és a pénzpiac együttes egyensúlya
A gazdasági élet problémái
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
Makroökonómia II. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac.
Gazdaságpolitika Az állam gazdasági szerepe. A gazdaságpolitika típusai. Költségvetési deficit, lehetséges kezelési módjai és következményei.
Makroökonómia Keynesiánus modell összefoglalása.
Válság és kilábalás László Csaba adópartner
Pénz- és tőkepiaci globalizáció
A PIAC.
Beruházások banki finanszírozási lehetőségei, változó tendenciák a bankrendszer működésében az építőipar szemszögéből „Kárpát-medence Kincsei Egerben”
A Tőzsde és ami mögötte van Előadó: Pál Árpád. Piacok Értékpapírok piaca  elsődleges  másodlagos Időtáv szerint  pénz piac (ideiglenes újraelosztás)
Múlt és jövő A 15 éves Budapesti Értéktőzsde szerepe a hazai tőkepiac fejlesztésében Szalay-Berzeviczy Attila elnök június 16.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
Kormányzati szektor a vegyes gazdaságokban
A piac és a piacgazdaság
Gazdaságpolitika, közpénzügyek
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
Gazdaságpolitika, közpénzügyek
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Gyakorló feladatok zh-ra
A munkaerőpiac áttekintése
Fizetési mérleg jelentés április
Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Néhány közgazdaságtani ismeret átismétlése
Munkaerő-piaci ismeretek kurzus
Előadás másolata:

KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK II. Előadó: Bod Péter Ákos

2 Még egyszer a gazdasági körforgásról Az emberek dolgoznak, bérükön árut vesznek; a cégek termelnek és beruháznak; az állam adóztat és költ…

3 Előttünk áll a nemzeti jövedelem Fogyasztási javak (C) Beruházási javak (I) Kormányzati javak (G) azaz: Y = C + I + G nem számolva most az export-import ügyeit

4 A nemzeti jövedelem változása: okok és következmények Gazdasági növekedés, a gazdaság stagnálása, recesszió, a gazdaság ciklikus változásai A növekedés forrásai: beruházások, a munkaerő- állomány növekedés és a munkatermelékenység emelkedése, jobb szervezés és hatékonyabb technológia Bruttó hazai termék (GDP): méri-e a jólétet, a gazdasági fejlettséget? Minden méréshez kellenek árak: nominális mutatók és reál-mutatók

5 Árupiacok és tényezőpiacok Áruk és szolgáltatások: piacgazdaságban alapvetően a vállalatok termelik/nyújtják – az ügyeletek helyszíne: árupiac Termelési tényezők: munkaerő – helyszíne: munkaerőpiac föld, egyéb ingatlanok, természeti kincsek – földpiac, ingatlanpiac, kitermelési jogok és engedélyek piaca tőke – tőkepiac

6 Pénzkereslet, pénzkínálat Mire kell a pénz, és mennyi (kész-)pénz kell a gazdaságban: vételi ügyletre (tranzakcióra) + tartaléknak (óvatosságból) + befektetésre készülve (spekulációból) Kik kínálnak pénzt: a megtakarítók bankba helyezik, a bankok hitelt nyújtanak (likviditást teremtenek) A keresleti és a kínálati oldal között a kamatláb közvetít

7 A pénzpiacon nem az ár, hanem a kamatláb teremt egyensúlyt

8 A pénz értékének változásai – az infláció Ha az árukínálathoz képest túl sok pénz van a gazdaságban: áremelkedési tendencia, pénzérték- romlás, azaz infláció; ha túl sok áru áll szemben kevés pénzzel: defláció Ha az áruk és termelési tényezők kínálata gyengül vagy áraik nőnek: kínálati infláció; ha a javak iránti kereslet a felelős: keresleti infláció. Piaci áremelkedés – bérkövetelések növekedése – vállalati költségek növekedése – a piaci árak emelkedése – stb. stb. = ár-bér spirál

9 A pénzpiac főbb szereplői Személyek, háztartások, kisbefektetők Vállalatok – kicsik, nagyok, multinacionális óriás- cégek Bankok, biztosítók, brókercégek, befektetési alapok, stb. Állami intézmények: központi bank (jegybank), államkincstár Nemzetközi pénzügyi intézmények: Nemzetközi Valutaalap, Világbank, Európai Beruházási Bank Pénzügyi szolgáltatók: hitelminősítő cégek, jogi irodák, könyvvizsgálók