Szabóné Vincze Klára Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Szombathely IVÓVÍZBIZTONSÁGI TERVEK JÓVÁHAGYÁSÁNAK GYAKORLATA 2016.

IVÓVÍZBIZTONSÁGI RENDSZER Az Európai Bizottság 2003 októberében szervezett „Ivóvíz szeminárium” óta számos alkalommal jelezte, hogy a „98/83/EK irányelv az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről” (Ivóvíz irányelv) következő felülvizsgálatakor figyelembe kell venni az Egészségügyi Világszervezet (WHO.) „vízbiztonsági terv” szemléletét. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a vízellátó rendszereknél folyamatosan működjön egy kockázatértékelő és - kezelő rendszer. Legalább az alábbi elemeket kell tartalmaznia, végigvezetve a rendszer minden elemén: a) vízellátó rendszer leírása b) veszélyelemzés és kockázatértékelés c) mérések meghatározása és értékelése a kockázatok ellenőrzésére d) ellenőrző monitoring rendszer kiépítése e) az ivóvíz kockázatkezelő rendszer értékelése (f) az (a)-(d) elemek folyamatos felülvizsgálata A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ivóvíz kockázatkezelő rendszer kiépítésekor, a kockázatértékelés során (végigvezetve a teljes vízellátó rendszeren) minden felelős hatóság, illetve egyéb érdekelt fél be legyen vonva.

Korábbi jogszabályi környezet A korábban hatályos Korm. rendelet alapján az ivóvízbiztonsági terv jóváhagyását az OTH végezte. A VBT terv készítési kötelezettség határid ők tekintetében az alábbiak szerint alakult: Vízbiztonsági tervrendszer, mint követelmény m 3/d vagy f ő feletti vízművekre vonatkozott Ütemezés: – július 1-jéig: > fő – július 1-jéig: fő – július 1-jéig : fő

Az ivóvíz- biztonsági terv  A Tervrendszer a megelőzés elvén alapul.  A módszer alapja a széleskörű kockázatelemzés és értékelés, végighaladva vízellátási lánc mindenegyes elemén a vízbeszerzéstől a fogyasztóig  Az ivóvíz szolgáltatók meglévő minőség irányító rendszerére épül, azt kibővíti a beavatkozási határértékkel, a veszélyelemzéssel, és a kockázatértékeléssel és kezeléssel.

Jogszabályi háttér  Az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló 201/2001. (x.25)Kormányrendelet 6.számú melléklete tartalmazza az ivóvízbiztonsági tervek( VBT) tartalmi követelményeit. 1.Víznyerő hely, nyersvíz-források védelme 1.1. Rendszer leírása 1.2. Veszélyek azonosítása 1.3. Kockázatértékelés 1.4. Beavatkozás, ellenőrző pontok 1.5. Értékelés, ellenőrző mérések 2 Vízkezelés 2.1. Rendszer leírása 2.2. Veszélyek azonosítása 2.3. Kockázat értékelése 2.4. Beavatkozás, ellenőrző pontok meghatározása 2.5. Értékelés, ellenőrző mérések 3. Elosztóhálózat 3.1. Rendszer leírása 3.2. Veszélyek azonosítása 3.3. Kockázatértékelés 3.4. Beavatkozás, ellenőrző pontok meghatározása 3.5. Értékelés, ellenőrző mérések 4. Fogyasztói pontok 4.1. A vízellátó rendszer leírása a felhasználási pontokon a fogyasztói csapig 4.2. Veszélyek azonosítása 4.3. Kockázatértékelés 4.4. Beavatkozás, ellenőrző pontok meghatározása 4.5. Értékelés, ellenőrző mérések 5. A fogyasztásra szánt ivóvíz egészségre és fogyaszthatóságra vonatkozó veszélyeinek kezelésére, kockázatuk csökkentésére beállított egyedi szabályzó dokumentumok és munkautasítások

Jogszabályi háttér  Az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló 201/2001. (x.25)Kormányrendelet 6.számú melléklete tartalmazza az ivóvízbiztonsági tervek( VBT) tartalmi követelményeit.  december 1-én lépett hatályba a 430/2013. (XI. 15) Kormányrendelet, mely értelmében a VBT jóváhagyása nem az OTH (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) hatásköre, hanem az illetékes népegészségügyi hatóságé.  A VBT készítési kötelezettség kiterjesztésre került: - 10 m3/d vagy 50 fő feletti vízellátó rendszerekre is.  Beiktatta az OKK (Országos Közegészségügyi Központ) szakvéleményének beszerzését, melyre a z Vízmű üzemeltetők nem voltak felkészülve)  Illetékes népegészségügyi szerv: m 3 /nap mennyiségnél nagyobb kapacitású vízellátó rendszernél a Kormányhivatalok megyei népegészségügyi főosztályai m 3 /nap mennyiségnél kisebb kapacitású vízellátó rendszernél a Járási Népegészségügyi osztályok.

Jogszabályi háttér  A VBT Készítési kötelezettség kiterjesztésre került a 10 m3/nap vagy 50 főt meghaladó népességet ellátó ivóvízellátó rendszerekre.  A VBT-k benyújtásának ütemezése a Korm. rendelet 10. § (13) bekezdés alapján: ≥ főt ellátó vízellátó rendszer esetén 2012.július főt ellátó rendszereknél 2013.július 1. (OTH által jóváhagyva: 41 vízellátó rendszer) főt ellátó rendszereknél július főt ellátó rendszerek esetén július 1.(2015. évben módosult) 313/2015. (X. 28) Korm. rendelettel  A tervekhez csatolni kell az Országos Közegészségügyi Központ szakvéleményét.

Ivóvízbiztonsági tervek jóváhagyásának Igazgatás szolgáltatási díja December 24-ig 3000 Ft illeték befizetése mellett került jóváhagyásra a Vízbiztonsági terv a népegészségügyi hatóság által+ OKK szakvélemény díja November 24-én megjelent 54/ EMMI rendelet módosította az az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30) EüM rendeletet, mely az alábbiak szerint módosult: Hatályba lép kihirdetést követő 31 nap

Jogszabályi háttér  Az üzemeltetőnek a terveket évente felül kell vizsgálnia, a változtatásokat az illetékes népegészségügyi szerv felé be kell jelenteni.  Új üzemeltető esetén új ivóvízbiztonsági tervet kell készíteni és jóváhagyás céljából 60 napon belül be kell nyújtani az illetékes népegészségügyi hatósághoz.  Ötévenként a felülvizsgált, aktualizált vízbiztonsági terv ismételt benyújtásával kezdeményezni kell a közegészségügyi felülvizsgálatot, melynek ki kell terjednie: a tervben foglaltak teljesítésére, kockázatbecslés, kockázatkezelés értékelésére, a megtett intézkedésekre.

A vízellátó rendszer értékelése A vízellátó rendszer minden egyes pontján azonosítani kell a lehetséges veszélyeket (legegyszerűbb a víz útját követve), az ezekből adódó kockázatokat és súlyosságukat, hozzájuk kell rendelni a megfelelő kontrollméréseket, hogy biztosítva legyen az ivóvíz biztonsága, a fogyasztó egészségének védelme, a jogi követelményeknek való megfelelés. „Veszély”: Minden olyan fizikai, kémiai, mikrobiológiai összetevő, mely egészségkárosító, illetve minőségrontó potenciállal rendelkezik. „Kockázat”: Az azonosított veszély okozta valószínűsíthető kár. „Kockázat értékelés”: Az azonosított veszélyekből adódó kockázatok súlyosságának és a bekövetkezésük gyakoriságának értékelése, egészséghatás szempontú rangsorolás. „Folyamatos működési monitoring”: nem csak vízminőség vizsgálatát jelenti, hanem biztosítva legyen a működési zavar azonnali észlelése ( vízműkút illetéktelen behatolás jelző) „Beavatkozási érték”bevezetése, mely nem egyenlő a határértékkel, de figyelmeztet technológiai beavatkozás szükségességére. A szennyezőanyag megjelenése esetén, ha emelkedő trend észlelhető már kivizsgálás indokolt.

Az ivóvízbiztonsági terv készítése  Ivóvíz-biztonsági tervrendszert készítő munkacsoport megalakítása: (Tagjai: a víznyerés, a vízkezelési technológiák, az elosztóhálózatok, a vízminőségügy területén jártas szakemberek).  Vas megyében ez ideig elfogadott Vízbiztonsági tervvel Szombathely- Kőszeg Vízellátó Rendszer rendelkezik( 37)település.  Elfogadásra vár: Körmend, Csepreg, Szentgotthárd, Sárvár, Bük,Celldömölk. Jelenleg az Országos Közegészségügyi intézet(OKK) szakvéleményezése van folyamatban. Szakvéleményeket a mai napig jogi vita miatt nem küldték meg. Nehézségek: A nagyszámú vízellátó rendszerek miatt az OKK szakvéleményezéssel, hosszú az átfutási idő. Pozitívum: Megyénkben a vízellátó rendszerek üzemeltetői létrehozták a munkacsoportokat és saját szakembereik készítették a vízbiztonsági terveket.

1. Vezetői döntés: Ivóvízbiztonsági tervrendszert készítő munkacsoport létrehozása 2. Veszélyek feltárása: 3. Kockázatok értékelése 4. Ellenőrző mérések 5. Monitoring rendszer 6. Ellenőrző folyamatok a megelőzés és kezelés érdekében 7. Ivóvízbiztonsági tervrendszert értékelő monitoring 8. A közreműködő dolgozók rendszeres képzése

Ivóvíz-biztonsági tervrendszert készítő munkacsoport tagjai Műszaki igazgató Stratégiai igazgató Minőségügyi főelőadó Laboratóriumvezető Technológus Üzemmérnökség vezető Hidrogeológus

Vízellátó rendszerek leírása Fogyasztói pontok Rossz bekötés szennyezheti a hálózatot,szennyezett víz visszajutása(ásott kúttal összekötés) Elosztóhálózat Ves Veszélyek azonosítása, szennyezett víz bejutása, csőtörések gyakorisága, szelepek nyomásfokozók megfelelő működése, lerakódások, Vízkezelés Folyamatirányítás Veszélyjelzés Szerkezeti anyagok kioldódása Energetikai meghibásodások Viznyerőhely ( kút mélysége, szűrőzése, belső, külső, hidrogeológiai védőterületek, monitoring kutak) Geológia, hidrológia, meteorológia adatok, a területen folytatott tevékenységek Technológiai folyamatok, fertőtlenítés leírása, eltávolítandó szennyező anyagok, alkalmazott vegyszerek Rákötések száma, típusa csővezetékek típusa, anyaga, elosztásuk Víztározók adatai, vízhálózat anyaga, nyomás és áramlásviszonyok, tartózkodási idő, körvezeték, hálózat mosatása

Folyamatábra Hiányosság: Folyamatábrán nem jelölték a kutak mélységét, szűrőzését.

Kockázatelemzés GyakoriságMutatóHatás Majdnem biztos naponta5katasztrofálisNagy népességre halálos Valószínűhetente4SúlyosKis népességre halálos Mérsékelthavonta3JelentősNagy népességre ártalmas, elfogadhatatlan Valószínűtlenévente2Mérsékelt, kicsiKis népességre ártalmas, elfogadhatatlan Igen ritka5 évente vagy ritkábba n 1jelentéktelenNincs kimutatható hatás

Kockázat = gyakoriság x a hatás súlyosságával Hatás súlyossága Gyakoriság 1 Alacsony kockázat Elfogadható kockázat Magas kockázat 2 Alacsony kockázat Elfogadható kockázat Magas kockázat Nagyon magas kockázat 3 Alacsony kockázat Elfogadható kockázat Nagyon magas kockázat 4 Elfogadható kockázat Magas kockázat Nagyon magas kockázat 5 Elfogadható kockázat Magas kockázat Nagyon magas kockázat

Beavatkozási és ellenőrzési pontok  Minden egyes felismert kockázat megfigyelésére alkalmas ellenőrző pontot kell kijelölni.  Nem csak a laboratóriumi vizsgálatok tartoznak a monitoring tevékenységbe, hanem a megfigyelések, ellenőrzések, megfelelő hibajelző rendszerek működtetési jelzések.  Az ivóvízbiztonsági ellenőrzés minden elemét dokumentálni kell, minden egyes adatot rögzíteni kell.

Kommunikáció a fogyasztók felé  Nem csak a „Víz világnapja” alkalmából vagy díjelmaradás esetén.  Rendszeres és arányos legyen!  Mosatási értesítők!!  Ha rossz a vízminőség, azt is fel kell vállalni.  Pl: Bakteriális szennyezettség reális veszélye esetén a vízforralási követelmény kiadása fogyasztás előtt, a teljes tiltás helyett.

Jóváhagyás  4.§ (7) Az ivóvízbiztonsági terv jóváhagyására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a terv alapján történő üzemeltetéssel biztosított a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása.  Az ivóvízbiztonsági tervet az ivóvíz-szolgáltatás helye szerint illetékes népegészségügyi szerv határozatban hagyja jóvá.  4. § (8) Szükség esetén a népegészségügyi szerv a jóváhagyó határozatban további feltételeket határozhat meg az ivóvízminőség biztonságának érdekében.

Jóváhagyás  A VBT jóváhagyásért az évi XCIII törvény 29.§ (1) bekezdése szerinti 3000 Ft alapeljárási illetéket kell a kérelmezőnek leróni, dec. 24-ig beadott dokumentáció esetén, ezt követően FT.  Az ivóvíz-biztonsági terv felülvizsgálatára, illetve jóváhagyására irányuló eljárás ügyintézési határideje 45 nap (1991. évi XI. törvény 14/B § (6) bekezdés.  január 1-után beérkezett VBT-k esetén Függő hatályú döntés(végzés) kiadása 8 napon belül, ugyanis sommás eljárás keretében nem javasolt jóváhagyni, hiánypótlás, továbbá a tényállás tisztázásához helyszíni szemle is szükséges, meg kell győződni a dokumentációk vezetéséről.  évi XI. 14/B § (7)bekezdés alapján alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.  A hiánypótlásra,(45 nap) illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére a felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő az ügyintézési határidőbe nem számít bele. Az OKK is kérhet adatot, egyeztetést.

Miért előnyös a népegészségügyi hatóságok és az üzemeltetők és a fogyasztók számára a VBT?  Hatósági felügyelet kapcsán: - Az ivóvíz szolgáltatás területi felügyeletének könnyebb nyomon követése, átláthatósága. - Az ivóvíz minőségi problémák megoldásánál könnyen használható ( pl. árvíz-, sérülékeny vízbázis területén szennyezés bekövetkezése esetén). - Elégedett fogyasztó  Fogyasztók egészségvédelme: - Lakossági tájékoztatások, kommunikációk hiányának észlelése - Még jobb minőségű víz fogyasztása - Csökkenő egészségterhelés jobban me gvalósítható

Miért előnyös a népegészségügyi hatóságok és az üzemeltetők és a fogyasztók számára a VBT? Magyarország alapörvényben rögzíti, hogy a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Ahhoz, hogy vízbázisaink megőrzésével az egészséges ivóvízhez való hozzáférésünk hosszú távra garantálható legyen, a víziközmű ágazat további kezdeményező, előremutató és felelősségteljes munkájára, a kormányzat és az Európai Unió által támogatott fejlesztésekre és jelentős lakossági szemléletváltásra egyaránt szükség van. A lakossági szemléletváltás megfelelő kommunikációval elérhető.

Köszönöm a figyelmet!