EU és tagállami szuverenitás Alkotmányjog 1. Dr. Smuk Péter

Az európai integráció ESZAK EK (Római szerz.) Maastricht (EU, három pillér) Amszterdam, Nizza, Alapjogi Charta EU-alkotmány (sikertelen) Lisszabon Magyarország: társult tagság csatlakozási kérelem, csatlakozási tárgyalások alk. mód.; ápr. népszavazás; május 1. tagság

EU-csatlakozás 2002/ Csatlakozási klauzula Alk. 2/A.§ (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján — az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig — egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. (2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

EU intézményei (Európai v. miniszteri) Tanács Kormányok képviselőiből (elnöke: H Van Rompuy) Európai Bizottság tagállamok delegáltjai, de nem képviselői (eln.: Barroso, H: Andor L.) Európai Parlament Közvetlenül választott, társ-jogalkotó (elnök: Jerzy Buzek) Európai Bíróság EU-jog értelmezése, alkalmazása (H: Czúcz Ottó) Továbbá: EKB, ombudsman, külügyi főképviselő, stb.

EU-jogforrások Elsődleges – alapító szerződések Csatlakozásunk: évi XXX. tv. Lisszaboni módosítás: évi CLXVIII. tv. Másodlagos Rendelet (pl. Az élelmiszerhigiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet ) Irányelv (Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelv e a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról) Határozat (kerethatározat) ( A Tanács 2004/68/IB kerethatározata a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről ) „Soft law”: ajánlás, vélemény Európai Bíróság joggyakorlata

Közösségi jog – tagállami jog kapcsolata Jogharmonizáció – jogérvényesülés Közvetlen hatály és közvetlen alkalmazhatóság Közvetlenül hivatkozható  Rendelet: horizontális és vertikális hatály Átültetés nélkül integrálódik a jogrendszerbe Közösségi jog elsőbbsége Belső jogszabálynak nem vethető alá Az alkotmányokkal szemben is (alkalmazási elsőbbség)

Tagállami szuverenitás 30/1998. (VI. 25.) AB hat. A közhatalom-gyakorlás demokratikus legitimációt igényel 143/2010. (VII. 14.) AB határozat (Lisszaboni szerz.) Nem nki szerz.: AB felülvizsgálat lehet Önkorlátozás nem szünteti meg a szuverenitást 2/A.§ biztosítja a demokratikus legitimációt

Magyarország: európai állam Alaptörvény – Nemzeti hitvallás Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

EU-klauzula Alaptv. E) cikk (1) Magyarország az európai népek szabadság ának, jólét ének és biztonság ának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. (2) Magyarország az Európai Unióban tagállam ként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. (3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt. (4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az OGY képviselők 2/3

E) cikk elemei - 1 „…. az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.” Önkorlátozás, legitimálja az EU tagságot Hatáskör-átengedésre vonatkozó engedély Az EU-jog elismerése az Alkotmányból fakad! Fogalmilag az Alaptv. az elsődleges (!)

E) cikk elemei - 2 „… az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján…” Tagállami jogok – államiság feladása nélkül Nemzetközi szerződés szükséges (2/3!)

E) cikk elemei - 3 „… az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig…” Önkorlátozás határa Hatáskört önkényesen elvonni nem lehet (hatáskörmegosztás, szubszidiaritás) Ultra vires aktusok: EuB is AB is, automatikusan nem alk.ellenes az EU ultra vires aktusa

EU-jog – tagállami alkotmány Európai elfogatóparancs-ügyek (bűnügyi együttműködés) Nullum crimen sine lege (Alaptv. XXVIII.) (4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nk-i szerződés, illetve az EU jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. (5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nk-i jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt. (6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Mo-n vagy – nk-i szerződés, illetve az EU jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték. Vö.: 32/2008. (III.12.) AB hat.

EU vs tagállami hatáskörök (EUsz. 5. cikk) 1) Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó. 2) A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad. 3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor jár el, amikor a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. 4) Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

Szubszidiaritás elve A szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv: a fellépésnek vannak-e a tagállamok szintjén nem szabályozható, határokon átnyúló vonatkozásai? a nemzeti fellépés vagy annak hiánya ellentétes-e a Szerződés követelményeivel? az európai szintű fellépés egyértelmű előnyökkel bír-e? Nemzeti parlamentek szerepe