A növényvédő szerek hatása a környezetre Nádasyné Ihárosi Erzsébet Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Keszthely, Növényvédelmi Intézet, Herbológiai és Növényvédőszer Kémiai Tanszék A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21.
Mi a növényvédő szer? A növényvédő szer olyan anyagot, vagy anyagok keverékét tartalmazó természetes eredetű, ill. vegyi vagy biológiai úton előállított készítmény, amely a károsítók gyérítésére, elpusztítására, csalogatására, riasztására vagy a károsítók és a növények életfolyamatainak szabályozására – beleértve a növény lombtalanítását, leszárítását is – alkalmas, vagy az ilyen készítmények biológiai hatását jelentősen befolyásolja. (5/1996 FM) A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre
Peszticidfelhasználás Magyarországon (Pálmai, 2004) A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre
Az évi növényvédőszer- forgalmazás az EU tagországokban (Pálmai, 2003) A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre
Növényvédő szerek a környezetben A növényvédő szerek felhasználásuk során kapcsolatba kerülnek a felhasználóval. Hatnak a talaj élővilágára, mikrobiológiai folyamataira. Elmozdulásuk révén bemosódhatnak a talajvízbe. A víz körforgása által bekerülhetnek a felszíni vizekbe. A növényeken keresztül a tápláléklánc során eljuthatnak az állatokon át az emberig. Ezért nagyon fontos a peszticidek nyomon követése, kiemelten fontos a felhasználásra javasolt dózisok betartása. Ezért nagyon fontos a peszticidek nyomon követése, kiemelten fontos a felhasználásra javasolt dózisok betartása. A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre
A növényvédő szerek mennyiségét vizsgálják a talajban, a felszíni és felszín alatti vizekben, a növényekben, terményekben, termékekben. Hatóanyagonként állapítják meg az un. megengedett hatóanyag maradék mennyiségét (MMM) mg/termény kg-ban. Ezek értéke növényfajonként változhat. A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre
A környezetben található növényvédőszer-hatóanyag maradványának mennyisége a hatóanyag bomlékonyságától függ. A bomlékonyság függ: a hatóanyag fizikai tulajdonságaitól (pl. vízoldhatóság, illékonyság) a hatóanyag kémiai tulajdonságaitól (molekula szerkezet) a környezet paramétereitől (talajtípus, humusztartalom, nedvesség, hőmérséklet, napsugárzás -UV sugárzás stb). Perzisztensnek tekintjük azt a növényvédő szert, amely a környezetben sokáig változatlanul megmarad, gyakorlatilag egy vegetációs ciklus elteltével is kimutatható bomlatlan állapotban. A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre
Növényvédő szerek a talajban Talajainkból a perzisztens növényvédőszer- maradékok kis mennyiségben kimutathatók, leggyakrabban a klórozott szénhidrogének és az atrazin. A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre
A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre Klórozott szénhidrogének DDT előállítása: ben Paul Müller felfedezi a rovarölő hatását A II. világháborúban közegészségügyi alkalmazás (tetvek, tífusz ellen), majd növények rovarkártevői elleni védekezésre. Klórozott szénhidrogének jellemző tulajdonságai: Nagy hatékonyság Széles hatásspektrum, politoxicitás Igen hosszú hatástartam – perzisztencia Melegvérűekre kis akut mérgezőség Egyszerű gyártástechnológia és kezelhetőség Olcsóság
A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre Klórozott szénhidrogének Hátrányai: növényvédelmi szempontból: biológiai egyensúly megbontása (levéltetvek, vértetű felszaporodása) hasznos rovarok pusztítása rezisztencia kialakulása emberiség, környezetvédelem szempontjából: rendkívüli stabilitás, perzisztencia felezési ideje 8-15 év felhalmozódás a zsírszövetekben lassú kiürülés halakra veszélyes, vizekben stabil, a tengervízben akkumulálódik jellegzetes íz és szag az élelmiszereken A DDT-t a világon elsőként Mo-on vonták ki a forgalomból 1968-ban!
A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre Atrazin Szelektív, szisztémikus talaj- és levélherbicid. Olcsó, hatékony kukorica, szőlő, alma, körte gyomirtószer. Vízben kismértékben oldódik, hatása lassú, hatástartama hosszú. Talajban sokáig aktív, 4-6 hónap alatt bomlik le 1 kg/ha adagban! Túlságosan stabil vegyület. Melegvérűekre kevésbé toxikus. Az Európai Unióban május 1-től nem használható. Magyarország 2007-ig kapott használati engedélyt: „nélkülözhetetlen használat” címén.
A felszíni és felszín alatti vizekben leggyakrabban előforduló növényvédő szerek A minták 18-20%-a tartalmaz kimutatható mennyiségű szermaradékot. Ezek leggyakrabban: atrazin,acetoklór,metolaklór,propizoklór. A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre
A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre Az atrazin vízben kismértékben oldódik (33 mg/l), felezési ideje természetes vizekben nap (átlag 55) felszín alatti vizekben nap Az acetoklór vízoldhatósága: 223 mg/l 20 C°-on, stabilitása a vízben nagy, mivel kb. 2 évig megmarad.
A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre A propizoklór oldhatósága 184 mg/l (20 C°), és szintén stabil a vízben. A metolaklór oldhatósága 488 mg/l, stabilitását 20 C°-on, kb. 200 napig megtartja. Az acetoklór és propizoklór széleskörűen használt, elsősorban kukorica gyomirtó szer, míg a metolaklór egyike a legtöbb kultúrában felhasználható herbicideknek.
Környezeti hatások csökkentése új hatásmechanizmusú növényvédő szerekkel IGR-vegyületek (Insect Growth Regulators): a rovarok növekedését szabályozzák. Akut mérgezőségük általában csekély. Speciálisan a rovarokra jellemző életfolyamatokat gátolják. - kitinszintézis gátlók - juvenilhormon analógok: késleltetik a vedlést, fenntartják a lárva állapotot fenntartják a lárva állapotot - ecdyson-agonisták: idő előtti vedlést váltanak ki. A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre
Környezeti hatások csökkentése új hatásmechanizmusú növényvédő szerekkel szexferomonok: elsősorban előrejelzésre, de bizonyos fokú gyérítésre is használhatók. biológiai védekezési eljárások: a természetes ellenségeket használjuk fel az adott kártevő, vagy kórokozó gyérítésére, pusztítására. Pl. Bacillus thuringiensis rovarkárosító baktérium, vagy a fürkészdarazsak alkalmazása. Azoxystrobin fungicidek: a gombák metabolitjainak, a strobilurinoknak mesterségesen előállított analógjai. Melegvérűekre akut orális toxicitásuk kicsi. a talajban és a környezetben gyorsan lebomlanak. A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre
A növényvédő szerek környezetterhelését jelentősen csökkenthetjük a korszerű környezetkímélő technológiák alkalmazásával, a növényvédő szerek szakszerű és indokolt felhasználásával. A jövőben is elengedhetetlen a peszticidek szigorú és folyamatos ellenőrző vizsgálata a fogyasztásra szánt termékekben és a környezetben egyaránt a növényvédőszer-terhelés felmérésére és kiszűrésére. A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre
Köszönöm a figyelmet! A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XIV. Hévíz, október 21. Nádasyné Ihárosi Erzsébet: A növényvédő szerek hatása a környezetre