A tudatos zenehallgatás Turmezeyné dr. Heller Erika
Fő célja: A zenei befogadókészség kialakítása Zenei élmény nyújtása Aktív, értő zenehallgatásra nevelés További jelentősége: Az egyszólamú, vokális zenei világ kitágítása Hon- és népismeret Európai kulturális értékek megismerése
Követelmények a kerettanterv alapján: „A zeneértő és -érző képesség fejlesztésének követelménye többször meghallgatott zeneművek felismerése, megnevezése, az emberi hangfajok, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei karakterek különbségének, kifejező erejének megfigyelése.” „A zenei memória fejlesztése, a zenei élmény szóbeli, vizuális és mozgásos megfogalmazása.”
Fejlesztési célok „Ebben az életkorban alapozható meg az adekvát zenehallgatói magatartás, a gyerekek tapasztalatokat szereznek a tudatos zenehallgatói tevékenységről. A zenehallgatás során a tanulók spontán és tudatos élményeket gyűjtenek a hangzó világról, a hangszínekről, hangszerekről, hangszercsoportokról, előadó- együttesekről, tempóról, dinamikáról és zenei formákról, valamint megismerkednek hosszabb lélegzetű zeneművekkel is. A kiválasztott anyag egy része kapcsolódik az órai énekes anyaghoz.”
Anyaga: Zajok, zörejek (?) Tanult dalokhoz kapcsolódó eredeti népi felvételek, feldolgozások Népzenei felvételek, feldolgozások Ünnepekhez, ünnepkörökhöz kapcsolódó népzenei felvételek, feldolgozások, műzenei szemelvények Karakterdarabok, táncok, cselekményes zeneművek
A mű kiválasztásának szempontjai: Befogadhatósága illeszkedjen az adott korosztály életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez Időtartama: fél perctől max. 3-3,5 perc, az életkortól függően. Sok tankönyvcsaládhoz tartozik javasolt zenehallgatási anyag CD felvételen, de a tanító ezeken kívül önállóan is választhat zeneművet.
A zenehallgatás formái: A zenei ismeretszerzést, képesség- (észlelés, emlékezet, gondolkodás) és készségfejlesztést célzó (időtartama perc). Az órán tanított dalhoz kapcsolódik, elsősorban az élménynyújtás céljával. Élőzenei bemutató Más tantárgyak óráin (szemléltetésként vagy az élményszerűség fokozására, valamint a tantárgyi integráció lehetőségeinek kihasználására) Tanórán kívüli lehetőségek
Folyamata: 1.Érdeklődés felkeltése (az óra tartalmához illesztése) 2.A mű meghallgatása 3.Spontán megbeszélés 4.Megfigyelési szempont adása 5.Újabb (esetleg csak részlet) meghallgatás 6.Megbeszélés a megfigyelési szempontok alapján 7.Újabb megfigyelési szempontok adása- meghallgatás-megbeszélés a 4-6. pont szerint. Ez a folyamat harmadszor is végrehajtható. 8.A már ismerős mű ismételt meghallgatása
A megfigyelési szempontok vonatkozhatnak: Hangulat, karakter, szöveg Hangszín Zenei jelenségek (dallam, hangmagasság, együtthangzás, ritmus, ütemfajta, tempó, dinamika) Forma (ismétlődés, hasonlóság, különbözőség, zenei kérdés-felelet) Tánc, „együttjátszás”
Händel: Tüzijáték szvit – Örvendezés c. tétele
Hány részre osztanád annak alapján, ahogyan váltakoznak a hangszercsoportok? 1. rész2. rész3. rész4. rész5. rész Vonós Fúvós Ütős
1. rész2. rész3. rész4. rész5. rész Vonós Fúvós Ütős
Taps Comb Dobbantás Csettintés APOR LÁZÁR TÁNCA (régi magyar tánc a 17. századból)
Szakirodalom: Tanítói kézikönyvek Beyer István: Zenetörténet, zeneirodalom. Pedellus, Laczó Zoltán: Zenehallgatás az általános iskola alsó tagozatán. Mendölyné Kiss Cecília: Ide hallgass! (Zenehallgatás alapfokon) FPI, 1999