GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS AVAGY ÖSSZGAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELET /A GAZDASÁGI KAMARÁK/ Konzulens: Dr. Bodács Emil egyetemi docens Dr. Hegyi Judit adjunktus Készítette: Leitner Zoltán mérnökjelölt Mosonmagyaróvár 2009 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG– ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK

Dolgozatom célkitűzése Szakdolgozatom témájául a gazdasági kamarákat választottam. Ezen intézmények tevékenysége Magyarországon kevéssé ismert, inkább a politikai összetűzések során kerültek előtérbe. Pedig szakmai tevékenységük igen jelentős és megfelelő, tágabb cselekvési keret biztosítása esetén még jelentősebbé válhatna. Dolgozatom elsősorban történeti és összehasonlító szemléletű munka.

A kamarák fő típusai Közjogi (kontinentális vagy francia) típusú kamarák 1.Közhatalmi jogosítványokkal rendelkeznek: az állam egyes közfeladatok ellátását delegálja 2.Közvetítő szféra, a közigazgatás határán helyezkednek el 3.Egy szektor egészét képviselik, ezért általában kötelező a tagság 4.Jogállásuk: köztestületek, így szervezetüket törvény határozza meg

A kamarák fő típusai Magánjogi típusú kamarák 1.Gyökerük: állam és társadalom szigorú elválasztása, klasszikus liberalizmus 2. Nincs megkülönböztetett jogállásuk és közhatalmi jogosítványaik 3. Nincsenek közfeladataik 4. Magánszektor érdekérvényesítő szervezetei 5.Jogállásuk: egyesületek

A gazdasági kamarák története A kezdetek Céhrendszer mint a kamarák elődje Abszolutizmus A modern kamarák létrehozása Osztrák-Magyar Monarchia Kamarák felemelkedése XX. század A kamarák visszaszorulása A rendszerváltás Egyesületi, majd köztestületi forma, kötelező tagság A jelen helyzet Köztestületi forma, önkéntes tagság

A gazdasági kamarák tevékenysége a kamarai törvény és a gyakorlati tapasztalatok alapján évi CXXI. tv. Feladatuk 4 fő csoportra osztható: – Gazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatok – Üzleti forgalom biztonságának megteremtése – Érdekérvényesítés – Véleményezési és képviseleti jog, választottbíróság

Európai országok gazdasági kamarái KöztestületiMagánjogi OsztrákX NémetX HollandX FranciaX OlaszX SvédX LengyelX BritX

Nemzetközi szervezetek ICC: Nemzetközi Kereskedelmi Kamara - Világkamarai Szövetség Alapítva: 1919 Tagjai: kamarák, vállalatok, egyéb szervezetek Tevékenysége: mintatörvények, szokványgyűjtemények megalkotása, döntőbíráskodás Eurochambres: az Európai Kereskedelmi és Ipari Kamarák Szövetsége Alapítva: 1958 Tagjai kamarák Tevékenységének két iránya: az európai gazdasági érdekek előmozdítása és szolgáltatásnyújtás Szoros kapcsolata van az uniós intézményekkel

Nemzetközi szervezetek COPA: Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága Alapítva: 1958 Egyéni termelők képviselete az Európai Unióban COGECA: Mezőgazdasági Szövetkezés Általános Bizottsága Alapítva: 1959 Szövetkezeti termelők képviselete az Európai Unióban E két szervezet jogilag is meghatározottan az EU intézményeinek elsődleges konzultatív partnere a termelők képviseletében mezőgazdasági témákban óta közös titkársággal működnek.

A vegyes kamarák Létrehozásuk Különböző országok országos kamarái kezdeményezik Céljuk A gazdasági élet élénkítése az adott országok között Működésük Önálló intézményként jönnek létre Tagjaik az adott országok gazdasági életében tevékenyen résztvevő vagy valamely országba betörni kívánó vállalatok

Összefoglaló: a kamarák jellemző viszonyai Tevékenység iránya a kamarán kívül TevékenységTevékenység helye a kamarában MAKROSZFÉRA, INTÉZMÉNYEK felé Közvetítés: kormány, politikai szervezetek felé Választott tisztviselők és kamarai vezetők Érdekképviselet és érdekérvényesítés: a vállalkozói szféra érdekeinek megismerése és megjelenítése Tisztségviselők és vezető alkalmazottak MIKROSZFÉRA, VÁLLALATOK felé Közigazgatási feladatok: jogszabályok szerint Kamarai szakértők és apparátus SzolgáltatásnyújtásKamarai apparátus

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!