Dr. Szánthó Zoltán február 20. Tervezők, szakértők, építési műszaki ellenőrök, felelős műszaki vezetők kötelező továbbképzése A legionárius betegség és az ellene való védekezés épületgépészeti feladatai

A legionárius betegség felismerésének története az Amerikai Legionáriusok pennsylvaniai szervezetének 58. nagygyűlése július , Hotel Bellevue-Stratford, Philadelphia 4400 résztvevő a járvány ismertté vált: augusztus 2. a járvány csúcspontja: július az első haláleset: július 27. az utolsó megbetegedés: augusztus 3. megbetegedettek száma 181 fő ebből kórházi kezelésre szorult 147 fő meghalt: 29 fő a kórokozót csak januárjában azonosították (McDade & Shepard) Legionella pneumophila

A legionella baktériumok tulajdonságai pálcika alakú; 0,2-0,7  m széles, 5-7 (20!)  m hosszú széles pH tartományban élet- és szaporodóképes vizes környezetben bárhol előfordulnak (1 TEK/ml – kockázatot nem jelentő koncentráció) 15-50°C között szaporodóképes, 55° felett elpusztul ellenálló sejtfal más sejteken belül képes szaporodni, viszonylag lassan a szokásos laboratóriumi eljárásokkal nem mutatható ki 57 faj; több, mint 70 szerocsoport legalább 21 faj emberre bizonyítottan halálos lehet

Legionellák szaporodása

A „légionárius”-betegség klinikai formái és tünetei Pontiac-láz Pneumóniás forma -kezdetben influenza-szerű tünetek -kezdetben inproduktív köhögés -fejfájás, rossz közérzet, magas láz -kezdetben inproduktív köhögés -esetleg: hányás, hasmenés -centrális idegrendszeri zavar is felléphet -súlyos tüdőgyulladás! halálozás arány: 15-20% (80%!) - influenzaszerű tünetek - láz, izomfájdalom, fejfájás - nem halálos, az akut tünetek 2-5 nap alatt megszűnnek

Kezelés Antibiotikus terápia: Makrolidok (pl. erythromycin) Fluorokinolonon (pl. tarivid) Rifampicin Széles spektrumú antibiotikum (pl. doxycyclin) Lassú javulás, a beteg állapota az első napokban a célzott terápia ellenére is rosszabbodhat! Hazai tapasztalat: leggyakoribbak a Legionella pneumophila 3., 6., szerotípusai Legionella pneumophila 1. viszonylag ritkább előfordult a rezisztencia erythromycinnel, a rifampicinnel és a ciprofloxacinnal szemben is kombinációban

Hazai legionellózis esetek megbetegedéshaláleset letalitás lakosra ,4%0,08 …….…. …...….…… ,6%0, ,3%0,1 –Baranya, Bács-Kiskun, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye nélküli adatok –19 igazolt, 41 valószínűsíthető –a morbiditás Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb –5 betegnél kórházi fertőzés, abból 4 összefüggő –egy idős házaspár megbetegedése igazoltan egy hazai wellness- szállodában történt % 0,1 –19 igazolt, 18 valószínűsíthető –az esetek 81%-a Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből –a megbetegedettek több mint 50%-a 60 év feletti

Hazai járványügyi becslés: a felismert esetek száma a tényleges esetszám kb. egytizede. forrás: Barna Zsófia: Legionella kockázatbecslés hazai vízhálózatokban

A hazai épületgépészeti rendszerek fertőzöttsége között: 149 épület, 2337 vízminta 2142 használható vízminta 43,98%-ból a Legionella kimutatható volt 25,54%: a csiraszám 1000 TKE/l feletti 1000 TKE felett: egészségügyi intézmények 75,0%-a üzemi fürdők: 66,67% irodaházak: 66,67% szállodák: 65,0% lakások: 16,98%

A legionella-fertőzés potenciális forrásai szökőkutak kerti locsolók hideg- és melegvízes csapolók zuhanyzók nedves mosók nedves hűtőtornyok felületi hűtők Hazai fertőzések igazolt forrásai orvosi lélegeztetőgép párásítója (1981) légkezelő nedves mosója hideg- és használati melegvíz rendszerek csapolói split klímák szobaszökőkút; kézi vízpermetező fogászati székek

A fertőzés kialakulásának mechanizmusa Lehetőségek a fertőzés megakadályozására a legionellózis tipikus civilizációs betegség kialakulásában kulcsszerepe van az épületgépészeti rendszereknek A fertőzés kialakulásának fázisai: a legionella baktériumok bejutnak az épületgépészeti rendszerbe a baktériumok a kedvező körülmények között elszaporodnak fertőzött vízcseppek kijutnak a rendszerből a fertőzött vízcseppek belélegzésre kerülnek (infektív dózis) a fertőzött cseppek a tüdőbe jutnak fogékony szervezet

Legionella fertőzések megjelenési formái sporadikus esetek járványok az esetek döntő többségében a használati melegvíz rendszer a felelős (zuhanyzók) az esetek döntő többségében légkondícionáló berendezés vagy hűtőtorony a felelős

A légkezelő berendezések fertőzési mechanizmusa Légmosást alkalmazó berendezések nedves mosók evaporatív hűtők a Legionella baktériumok a pótvízzel érkeznek a rendszerbe a légmosó berendezések tankjában üzemszerűen gyűlnek össze a levegő által szállított szennyeződések a levegő porszennyezés formájában szállíthat elhalt baktériumokat, amelyekben túlélő Legionellák lehetnek („intracelluláris parazita”) evaporatív hűtők tankjában üzemi körülmények között is kialakulhat a szaporodásukhoz szükséges hőmérséklet adiabatikus hűtőkben üzemszünetben alakulhat ki a szaporodási hőmérséklet a tankban lerakódó szennyeződés védelmet nyújt a nem kellő gondossággal kivitelezett fertőtlenítési eljárások ellen a légmosó berendezések üzemszerűen bocsátanak ki vízcseppeket környezetükbe (Φ ≤ 40μm, még a legjobb cseppleválasztó esetén is)

A vízcseppek méretének változása az idő és a levegő páratartalmának függvényében

A leggyakoribb t-  értékpárok Budapesten

Felületi hűtést alkalmazó berendezések légkezelők felületi hűtői split klímák beltéri egységei hűtőbútorok; stb. nincs pótvíz, a Legionellák mégis megjelennek a levegő porszennyezés formájában szállíthat elhalt baktériumokat, amelyekben túlélő Legionellák lehetnek („intracelluláris parazita”) a porszennyezés a nedves felületen megtapad, a kondenzálódó víz pedig lemossa a csepptálcára (a felületi hűtőn és a csepptálcán biofilm alakulhat ki) a csepptálca beépítésének valamilyen hibája miatt a kondenzátum nem folyik el üzemszünetben a víz hőmérséklete a Legionellák szaporodásához szükséges hőmérséklet fölé emelkedhet a hűtőfelületről lehulló vízcseppek hatására a csepptálcán lévő vízből is kerülhetnek vízcseppek a légáramba az esetleges cseppleválasztók hatékonysága a levegő által szállított vízcseppekkel szemben nem megfelelő (Φ ≤ 40μm)

Ventillátor Hűtőfelület Kondenzvíz gyűjtő és elvezető

Ventillátor Hűtőfelület Kondenzvíz gyűjtő és elvezető

Ventillátor Hűtőfelület Kondenzvíz gyűjtő és elvezető

Védekezési lehetőségek Aktív és passzív módszerek Aktív módszerek: csökkentik a baktériumok számát Passzív módszerek: megakadályozzák a baktériumok szaporodását

Aktív módszerek klóros fertőtlenítés ózonos fertőtlenítés UV-sugaras fertőtlenítés UV-sugárzás + ultrahang "aacheni-módszer" mikrobicidek termikus fertőtlenítés Passzív módszerek cseppképződés megakadályozása pangó vízterek megszüntetése anyagválasztás tisztítás

Termikus fertőtlenítés 20 °C (68 °F) alatt: a Legionellák túlélnek, de nem szaporodnak 20 ÷ 50 °C (68 ÷ 122 °F): szaporodási tartomány 35 ÷ 46 °C (95 ÷ 115 °F): ideális hőmérséklettartomány a szaporodáshoz 50 ÷ 55°C (122 ÷ 131°F): túlélnek, de nem szaporodnak 55 °C (131 °F): megkezdődik a legionellák pusztulása 60 °C (140 °F): a csíraszám kb. 32 perc alatt csökken egy nagyságrenddel 66 °C (151 °F): a csíraszám kb. két perc alatt egy nagyságrenddel csökken 70 °C (176 °F) felett: fertőtlenítési tartomány – a legionellák gyors pusztulása

DVGW W551 aktív és passzív védelem kombinációja használati melegvíz rendszerekre a követelményeket nem teljesítő rendszerek esetében rendszeres felügyelet t HMV = 60°C Δt HMV = 5°C kísérőfűtés vagy cirkuláció a teljes víztérfogat rendszeres felmelegítése 60°C fölé megfelelő tisztítónyílások, rendszeres tisztítás

kisberendezések: »egy- és kétlakásos családi házak »max. 400 liter víztartalom »legfeljebb 3 liter összes űrtartalmú vezetékek a melegvíz kilépése és az egyes csapolók között nagyberendezések: »minden egyéb minden HMV ellátó rendszerre: »a HMV névleges hőfoka 60°C »be kell tartani az egyéb hővédelmi követelményeket („Heizungsanlagenverordnung”)

Nagyberendezések cirkulációs hálózat, vagy kísérőfűtés szükséges! a cirkuláció üzemszünete max. 8 óra/nap a cirkulációs rendszert a DVGW W553 szerint méretezni kell az ágvezetékek max. űrtartalma 3 l a teljes rendszert naponta 60°C fölé kell melegíteni a 60°C az összes kifolyónál elérhető legyen megfelelő méretű tisztítónyílások a nagyvízterű tárolókon rendszeres karbantartás a felhasználó kötelező tájékoztatása! A követelményeket nem teljesítő létesítmények rendszeres felülvizsgálata, szükség esetén fertőtlenítése.

2007. július 30. AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT ÉS AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET MÓDSZERTANI LEVELE A LEGIONÁRIUS BETEGSÉGRŐL ÉS MEGELŐZÉSÉRŐL

Hazai esetek között 13 hazai helyszíni vizsgálat 9 egészségügyi létesítmény 4 szálloda –minden esetben egyértelmű kapcsolat valamely gépészeti rendszer és a megbetegedettből kitenyésztett Legionella között –a forrás általában valamilyen vizes, általában HMV rendszer volt; de előfordult split klíma, kórházi műtő szellőző rendszere is 2 éven belüli esethalmozódás még nem fordult elő

6. A kockázat csökkentése Az a szálloda, ahol nem működik aktív program a legionellák szaporodását elősegítő tényezők kivédésére, az ezen a téren nem gondoskodik vendégei biztonságáról. Az említett programnak a következőket kell magában foglalnia: Ki kell jelölni egy személyt, aki felelős a Legionella-felügyeletért. Biztosítani kell, hogy a megnevezett személy kapjon képzést a Legionella kontrollról, és a személyzet többi tagja is tisztában legyen a Legionella kontrollban betöltött szerepének fontosságával. A meleg víz legyen állandóan keringetve és mindig  C-os (tehát túl forró ahhoz, hogy néhány másodpercnél tovább bele vagy alá lehessen tenni a kezünket). A hideg víz hőmérséklete legyen mindig 25  C alatt. Ahol a helyi körülmények miatt a hideg és meleg vízre vonatkozó ajánlott hőmérséklet értékeket nem lehet betartani, megfelelő alternatív fertőtlenítő eljárást kell alkalmazni, és hatékonyságát rendszeresen (legalább negyedévenként) Legionella vizsgálatokkal kell igazolni. Az alkalmazott fertőtlenítési eljárás lehet klór-dioxid vagy réz/ezüst ionizáció.

A vendégek által nem használt szobákban legalább hetente egyszer, továbbá a szobák elfoglalása előtt minden alkalommal valamennyi csapot és zuhanyt néhány percig folyatni kell az elérhető legforróbb (legalább 55°C-os) vízzel. A zuhanyrózsákat és a csapokat tisztán és vízkőmentesen kell tartani. A légkondicionáló rendszerek hűtőtornyait és a hozzájuk tartozó vízvezetékeket rendszeresen – legalább évente kétszer – kell tisztítani és fertőtleníteni. A (közvetett fűtésű) vízmelegítőket évente kell tisztítani és fertőtleníteni. A melegvíz-rendszert magas koncentrációjú (50 mg/l) klórtartalmú fertőtlenítőszerrel kell fertőtleníteni 2-4 órán át a vízmelegítők javítását, karbantartását követően és minden szezon kezdete előtt. Minden vízszűrőt 1-3 havonta tisztítani és fertőtleníteni kell. A víztároló tartályokat, hűtőtornyokat és látható csőhálózatokat havonta kell ellenőrizni. Meg kell bizonyosodni arról, hogy minden fedél sértetlen és jól rögzített. A hidegvíz-tartályok belsejét legalább évente egyszer ellenőrizni kell. Ha üledéket tartalmaz, vagy más jellegű szennyeződés tapasztalható, ki kell tisztítani, és fertőtleníteni kell 50 mg/l klórtartalmú fertőtlenítőszerrel. Biztosítani kell, hogy a vízhálózaton végzett beavatkozások, vagy új szerelvények beiktatása ne idézze elő egyes csőszakaszok időleges vagy teljes kiiktatását a vízáramlásból.

Ha van pezsgőfürdő (más néven örvényfürdő, „jacuzzi”), akkor: A vízkeringető- és a vízkezelő-rendszert napi 24 órában kell működtetni. A ciklusidő (amennyi idő alatt a rendszer teljes víztérfogata körbekering a szűrőn át vissza a medencébe) 6 perc legyen. A vízben folyamatosan 2-3 mg/l szabad klór vagy bróm koncentrációt kell biztosítani, és ezt legalább naponta háromszor kell ellenőrizni és dokumentálni. Ajánlott az aktív fertőtlenítőszer koncentrációt és a pH- értéket megmérni minden használat előtt, illetve használat közben kétóránként. A vízkezelést oxidáló hatású biociddel végezzük, automatikusan és folyamatosan adagolva a rendszerbe lehetőleg még a szűrő előtt. Választható egy oxidáló hatású és egy vele kompatibilis nem oxidáló hatású biocid kombinációjának használata is. Kézi adagolást csak sürgősség esetén alkalmazzunk. A vízmennyiségnek legalább a felét naponta ki kell cserélni. A vizet folyamatosan szűrni kell uszodákban használatos homokszűrőkkel, papír vagy poliészter filtereket ne használjunk. A homokszűrőket naponta visszamosással tisztítani kell.

Az egész rendszert hetente egyszer teljes egészében ki kell tisztítani és fertőtleníteni. medence vizének mikrobiológiai ellenőrzésére havonta egyszer van szükség. Legionella irányában negyedévente ajánlott vizsgálatot végeztetni. Az eladásra szánt kiállított medencéket ugyanúgy kell kezelni, mint amiket fürdőzők használnak. A vízkezelést a szálláshely üzemeltetőjének rendszeresen ellenőriznie kell, és az azzal kapcsolatos vizsgálatok eredményeiről (vízhőmérséklet, klórkoncentráció, pH-érték stb.) naprakész nyilvántartást kell vezetni.

Köszönöm a figyelmet!