Vámjogi ismeretek az adóellenőrzésben Árunyilatkozatra vonatkozó rendelkezések © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán Árunyilatkozat adás A vámeljárás alá vonásra szánt árukról az adott vámeljárásra vonatkozó vámárunyilatkozatot kell benyújtani. Vámárunyilatkozat: valamely személy azon óhajának előírt formában és módon tett jelzése, hogy az árut adott vámeljárás alá kívánja helyezni. Nyilatkozattevő: az a személy, aki saját nevében tesz vámárunyilatkozatot, vagy akinek nevében a vámárunyilatkozatot tették. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Árunyilatkozat formái A vámárunyilatkozatot: írásban; vagy ahol ezt a bizottsági eljárásnak megfelelően megállapított rendelkezések előírják, vagy amennyiben azt a vámhatóság engedélyezi, adatfeldolgozási módszer segítségével; vagy a szokásos vámárunyilatkozat útján vagy más olyan cselekedettel kell megtenni, amellyel az áru birtokosa kifejezi, hogy azt vámeljárás alá kívánja vonni, ha az ilyen lehetőséget a bizottsági eljárásnak megfelelően elfogadott szabályok biztosítják. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Írásbeli árunyilatkozat A vámhatósághoz benyújtandó és a normál eljárásoknál használatos azon írásbeli vámárunyilatkozat hivatalos nyomtatványa, amelyet az áruk vámeljárás alá vonásakor vagy újrakivitelekor alkalmazni kell, az Egységes Vámokmány/Egységes Vámáru-nyilatkozat/EV. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán Az e-vám Az e-vám fogalma: A vámhatóság által végzett azon szolgáltatások, amelyeknél a gazdasági szereplők és a vámhatóság közötti kommunikáció elektronikus. e-vám közösségi nemzeti NCTS ECS/AES AIS_HU © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán Elektronikus vámeljárás import és export esetén Az alkalmazás előnyei: • Árunyilatkozat benyújtási lehetőség 0 – 24 óra között (annál a vámhivatalnál, ahol az áru korábban vám elé állításra került), • Árunyilatkozat elfogadása 0 – 24 óráig ( okmány és áruvizsgálat csak hivatalos időben), • Papír nélküli eljárás, • A vámeljárás végrehajtása gyorsabb, • Költségmegtakarítás © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Árunyilatkozat benyújtása import eljárásban Speciális ügyféli kör – 0-24 óráig (2008. 01. 28-tól) AEO tanúsítvánnyal; Egyszerűsített vámkezelési engedéllyel; Vámáru nyilatkozat ellenőrzés nélküli elfogadására vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező ügyfelek; Egyéb ügyfelek – a címzett vámhivatal hivatalos nyitvatartási idején belül (2008. 02. 15-től) © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

A regisztráció folyamata Ügyfél/ gazdálkodó EÜC-ben a Fővámhivatalnál Aktivációs kód Aktivációs kód e - regisztráció KKK2 Ügyfél/magánszemély e-mail Alapszintű felhasználó Ügyfél regisztráció aktiválása a KKK2-n Felhasználó - aktiválás Alapszintű aktivált felhasználó Másodlagos Felhasználó létrehozása a KKK-n Elsődleges felhasználó e-mail Másodlagos felhasználó e-mail © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Elektronikus üzenetek import vámeljárásban nyilatkozattevő (EV 14. rovat) fő/vámhivatal e-árunyil. KKK 1. árunyilatkozat elfogadása 2. a. kockázatkezelési üzenet 2. b. áru kiadása e-határozat © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Vámjogi ismeretek az adóellenőrzésben Egységes Vámárunyilatkozat (EV) © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Egységes vámárunyilatkozat Az Egységes Vámokmányt olyan részgarnitúrákban kell benyújtani, amelyek annyi példányt tartalmaznak, ahány szükséges azon vámeljárásokkal kapcsolatos alakiságok teljesítéséhez, amely alá az árut vonják. Az árunyilatkozat nyolc példányból áll, amelyekből a különböző vámeljárásokhoz a következő példányokat kell kitölteni: kiviteli irányú vámkezelésekhez és vámszabadterületi kitároláshoz az 1., 2. és 3. sorszámú példányokat (2009. 07. 01-től csak elektronikusan előállított okmány = KKO); behozatali irányú vámkezelésekhez, vámraktározáshoz és vámszabadterületi betároláshoz a 6., 7. és 8. sorszámú példányokat; árutovábbításhoz az 1., (4. és 5.) sorszámú példányokat (2007. 01. 01-től csak elektronikus bejelentéssel = TrKO). © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Árunyilatkozat normál eljárásban Az írásbeli vámárunyilatkozatot az erre a célra előírt hivatalos mintának megfelelő nyomtatvány (Egységes Vámárunyilatkozat) felhasználásával kell elkészíteni. A vámárunyilatkozatot alá kell írni, és annak tartalmaznia kell minden olyan adatot, amelyek azokhoz a vámeljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásához szükségesek, amelyre az árut bejelentik. A bejelentéshez mellékelni kell azokat az iratokat, amelyek azokhoz a vámeljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásához szükségesek, amelyre az árut bejelentették. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Bejelentés – első alrovat Közösségen kívüli országokkal folytatott áruforgalom IM EFTA országokkal folytatott áruforgalom EU Előfinanszírozott áru beraktározása CO © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán Harmadik alrovat T1: közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében szállítani szükséges áruk, azaz nem közösségi áruk, illetve olyan közösségi áruk, melyek kivitelével kapcsolatban Bizottsági intézkedés van hatályban (pl.: Közös Agrárpolitika hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek). T2: közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítani szükséges áruk, azaz azon közösségi áruk, melyek két tagállam között kerülnek szállításra, de harmadik ország területének igénybevételével. T: vegyes szállítmányok (nem közösségi és közösségi áru is), ebben az esetben a „T”-t követő helyet át kell húzni. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán Második alrovat A: normál árunyilatkozat. B: hiányos árunyilatkozat (egyszerűsített eljárás). C: egyszerűsített árunyilatkozat (egyszerűsített eljárás). X: a B. szerinti egyszerűsített eljárás keretében benyújtott kiegészítő árunyilatkozat. Y: a C. szerinti egyszerűsített eljárás keretében benyújtott kiegészítő árunyilatkozat. Z: a nyilvántartásba történő bejegyzés, helyi vámkezelés egyszerűsített eljárás keretében benyújtott kiegészítő árunyilatkozat. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Feladó/Címzett/Képviselő VPID szám Név, cím VPID szám Név, cím Ha van: név, cím, VPID szám; jogállás © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán Képviselet Ha a 14. rovatban (vámkezelést kérő) nem találunk képviselőt, akkor a képviselő jogállásának jelzésére szolgáló kód 1-es lesz. Amennyiben 2-es szerepel a jogállásnál, akkor közvetlen képviselőről beszélhetünk. Ha viszont 3-as szerepel a képviselő jogállását jelölő kód helyén, akkor közvetett a képviselet. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán Lapszám, tételszám Aktuális/Össz Összes © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Paritás, érték, ügylet típus 1-3 XXX Földrajzi hely Pénznem/Számla értéke 1 2 © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán Szállítási feltétel Az „1” azt jelenti, hogy az adott földrajzi hely Magyarországon van, a „2”-es szám jelentése, hogy a megadott hely a közösség egy másik tagállamában található, míg a „3”-as jelentése, hogy közösségen kívüli helyen volt a teljesítés helye. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán Vámtarifaszám 1 2 3 4 5 6 7 8 1 2 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 Első alrovat (8 számjegy) A Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámokat kell megadni. Második alrovat (2 karakter) A TARIC-kód szerint kell kitölteni (a két karakter a rendeltetési helyen elvégzendő alakiságokra vonatkozó különleges közösségi intézkedések alkalmazására vonatkozik). Harmadik alrovat (4 karakter) A TARIC-kód szerint töltendő ki (első kiegészítő kód) pl.: Meursing kód Negyedik alrovat (4 karakter) A TARIC-kód szerint töltendő ki (második kiegészítő kód). © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Nemzeti kiegészítő kód Ötödik alrovat (4 karakter) (kivitel esetén is kitöltendő /lehetséges értékek: 0000 vagy 1000) A nemzeti kiegészítő kódok alkalmazásának általános szabályai AZ EV 33. rovat ötödik alrovatában feltűntetésre kerülő nemzeti kiegészítő kód minden esetben négy karakterből áll. Ennél kevesebb karakterből álló kiegészítő kód nem tüntethető fel a hivatkozott helyen. Abban az esetben, ha – tekintettel a konkrét vámeljárásra is – a nemzeti kiegészítő kód valamelyik pozícióján nem lehet nullától eltérő karaktert alkalmazni, akkor azon a pozíción egységesen nullának kell szerepelnie. Például: Ha egy konkrét termékre csak általános forgalmi adó intézkedés vonatkozik 25%-os adótétellel, de nincs rá sem nemzet tiltó/korlátozó, sem jövedéki adó, sem energia adó, sem regisztrációs adó intézke-dés sem, akkor az EV. 33. rovatának ötödik alrovatában a 0300 nemzeti kiegészítő kód szerepel. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

TARIC – http://vam.gov.hu/eles/1/taricweb/ © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán Eljáráskód 1 2 3 4 1 2 3 Első alrovat (4 karakter) Az ebben a rovatban feltüntetendő négy számjegyű kódokat egy kétszámjegyű, a kért vámeljárás jelölésére szolgáló, és egy ezt követő, a megelőző eljárást jelölő kétszámjegyű kódból kell képezni. Második alrovat (3 karakter) Ahol ezt a rovatot valamely közösségi eljárás megjelölésére használják, egy alfabetikus karakterből és azután két alfanumerikus karakterből álló kódot kell alkalmazni. Az első karakter jelöli az intézkedés típusát. Azokban az esetekben, amikor a meghatározott kódok közül egyik sem felel meg a tényleges eljárásnak, behozatali és kiviteli eljárásban is az eljáráskód utolsó három számjegyeként 000-át kell feltüntetni. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán Néhány eljáráskód Ezen alapelemekből kettőt kell kombinálni ahhoz, hogy négy számjegyű kód keletkezzen. 00: Ez a kód jelöli, hogy nem volt megelőző eljárás. 10: Végleges kivitel. 31: Újrakivitel 40: Olyan áruk egyidejű vám- és adójogi szabad forgalomba bocsátása, amelyekre ÁFA-mentesség nem vonatkozik. 42: Másik tagállamban értékesítendő ÁFA-mentes áruk egyidejű vám- és adójogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátása. 45: Áruk egyidejű szabad forgalomba és ÁFA- vagy jövedéki adó tekintetében való szabad forgalomba bocsátása és adóraktározási eljárás alá vonása. 71: Vámraktározási eljárás alá vonás. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Tételsor érték, helyesbítés Devizában 1-6 Vámérték növelő tényezők Ft-ban Vámérték Ft-ban (42. + 45. rovat) © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán Mellékletek Benyújtott okmányok megnevezése/Kódja Kért vámeljárás megnevezése © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Fizetendő összeg kiszámítása Axx xxx Bxx ÁFA alap növelő tényezők összege Ft-ban X © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán Fizetési mód Az „FM” (Fizetési mód) oszlop és az „Összesen:” sor metszetébe beírandó kód és jelentése az alábbi lehet: A: Készpénzfizetés E: Halasztott fizetés M: Biztosíték, beleértve a készpénzletétet R: Kezesség © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán Főkötelezett Árutovábbításnál kitöltendő, a biztosítékot nyújtó adataival © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Az egyszerűsített eljárások fajtái Hiányos árunyilatkozat árunyilatkozat adatai hiányosak nincs csatolva valamennyi okmány Egyszerűsített nyilatkozattétel (helyettesítő okmány) Helyi vámkezelés az engedélyes a vámhatóság által jóváhagyott nyilvántartásban való bejegyzéssel kezdeményezi a vámkezelést © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Kiegészítő árunyilatkozat A nyilatkozattevőnek kiegészítő árunyilatkozatot kell adnia, mely általános, időszakos vagy összegző jellegű lehet. A kiegészítő árunyilatkozatot és az egyszerűsített árunyilatkozatot az egyszerűsített árunyilatkozat elfogadásának napján hatályba lépő egyetlen, egymástól elválaszthatatlan okiratnak kell tekinteni. Helyi vámkezelés esetén a nyilvántartásba történő bejegyzésnek azonos a joghatálya, mint az árunyilatkozat elfogadásának. Ha a közösségi vámjog eltérő rendelkezést nem tartalmaz, kiegészítő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó határidőket a fővámhivatal a kérelmezett vámtartozás fizetési móddal összhangban állapítja meg. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

EV kitöltésére vonatkozó szabá-lyok egyszerűsített eljárásban Árunyilatkozat Kiegészítő árunyilatkozat Hiányos árunyilatkozat B X Egyszerűsített árunyilatkozat C Y Nyilvántartásba bejegyzés Helyi vámkezelés Z © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Vámjogi ismeretek az adóellenőrzésben Árunyilatkozat ellenőrzése © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Ellenőrzés alapfeltételei Az árunyilatkozatnak tartalmaznia kell a vámeljáráshoz és az (2454/93. Biz. rendelet áruhoz kapcsolódó adatokat. 37-38. sz. mell. szerint) Árunyilatkozat ellenőrzése árunyilatkozat adatait (kitöltés helyessége) csatolt okmányok adataival. (44. rovat) © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Árunyilatkozat alaki ellenőrzése Kitöltési útmutató szerinti rovatok kitöltésre kerültek-e? szabad forgalomba bocsátás: 1/1, 1/2, 2, 3, 4, 5, 6, 8, 14, 15, 15a, 17a, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34a, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 54 A, B, C, E és F típusú vámraktározás: 1/1, 1/2, 3, 5, 8, 14, 15,15a, 17a, 18, 19, 20, 21, 22, 25, 26, 28,29, 30, 31, 32, 33, 34a, 35, 36, 37, 38, 40, 41, 42, 43,44, 45, 46, 47, 49, 54 kivitel/feladás: 1/1, 1/2, 2, 3, 4, 5, 6, 8, 13, 14, 15, 15a, 17a, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 29, 30, 31, 32, 33, 34a, 35, 37, 38, 40, 41, 42, 44, 46, 54 © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán Logikai ellenőrzés Az árunyilatkozat rovataiban szereplő adatok egymásnak nem mondanak-e ellent? 1-2-8-14-37 rovatok tartalmának kapcsolata; 3-5-32 rovatok adattartalma; 20-45-47 rovatok összefüggései; 31-33-36-47 rovatok ellentmondása; stb. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán 1-2-8-14-37-54 rovatok A bejelentés és az eljáráskód rovatok meghatározzák, hogy milyen vámeljárás alá kívánják vonni az árut, ezért azok adattartalma alapján kell feltüntetni, meghatározni a feladó és a címzett személyét, továbbá azt, hogy ki lesz az, akit esetlegesen vámtartozás fizetési kötelezettség terhel. Ezt a személyt (legyen az természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülés) nevezzük vámadósnak. A vámadós személyének meghatározását azonban befolyásolhatja, hogy a vámeljárás alá vonást saját maga kéri, vagy megbízás alapján képviselő közreműködését veszi igénybe. Ezt tudhatjuk meg a 14. rovatban (vámkezelést kérő) feltüntetett adatokból. Ha ebben a rovatban a címzettől, illetve a feladótól eltérő személy került feltüntetésre, akkor képviseletről beszélünk. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán 1-2-8-14-37-54 rovatok A képviseletnek vámjogi szempontból két formáját tudjuk megkülönböztetni: a közvetlen, valamint a közvetett képviseletet. Közvetlennek akkor minősül a képviselet, ha a megbízott személy a megbízója nevében és érdekében jár el a vámeljárás során. Ez a fajta képviselet nem befolyásolja a vámadós személyét, azaz jellemzően a 8. rovatban (címzett) feltüntetett személy fogja megfizetni a vámtartozást és a nem közösségi adókat és díjakat. A közvetett képviselő ezzel szemben a saját nevében, de megbízója érdekében végzi a tevékenységét a vámeljárás során. Ennek azonban az a következménye, hogy elsődleges vámadóssá válik, a vámtartozást neki kell megfizetnie, amit majd belföldi számlával hárít át megbízója felé. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán 3-5-32 rovatok A lapszám rovatban két alrovatot találunk, melyekben a számok az aktuális árunyilatkozat oldalszámát, valamint az összes lapszámot jelölik. Tehát egy 1/1 jelölés azt jelenti, hogy ez az első lap az egyből. Az 1/3 jelölés pedig értelemszerűen azt, hogy az első lap megvan, de még két lapot keresnünk kell, mivel az árunyilatkozat három oldalas (lapos). Az 5. rovatban a tételszám az összes, adott árunyilatkozaton feltüntetett tételsort jelöli, vagyis ha 1-nél nagyobb számot találunk ebben a rovatban, akkor pótlap tartozik az árunyilatkozathoz. Pótlaponként 3-3 tételsor kerülhet kitöltésre, tehát egy 4-es szám esetén a főlap mellett még egy pótlapnak is kell lennie. A tételsorszám (32. rovat) pedig az éppen aktuálisan olvasott tétel, azaz áru sorszámát jelöli. Az árukat szállítmányonként és árunyilatkozat adónként annyi tételsorban kell feltüntetni, ahány vámtarifaszám, illetve TARIC kód alá sorolhatók. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán 20-45-47 rovatok A rovatok közötti összefüggést abban kell keresni, hogy amennyiben a 20. rovatban feltüntetett kód, és ezáltal a földrajzi hely a közösségen kívül fekszik, akkor keresnünk kell a 45. rovatban a vámérték növelő tényezők forintosított összegét (külföldi fuvarköltség; biztosítási díj; rakodási, raktározási költség; stb.). Amennyiben a kód 1 vagy 2, a földrajzi hely Magyarországn, vagy a közösség másik tagállamában található, akkor a 47. rovatban fel kell tüntetni az általános forgalmi adó alapját növelő tényezőket forintban (közösségen belüli fuvarozási és biztosítási költség; stb.). © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán 20-45-47 rovatok Az előzőek szerinti ellenőrzési technika azonban visszafelé nem működik, ugyanis a Magyarországot jelző kód és a feltüntetett magyarországi teljesítési hely nem zárja ki, hogy a 45. és/vagy a 47. rovatokban érték szerepeljen. Ugyanis itt kell feltüntetni az egyéb vámérték, vagy ÁFA-alap növelő tényezők összegét akkor is, ha ezek az értékek nem az áru szállítása során merültek fel. (Például vámérték növelő tényező az áru értékesítéséhez kapcsolódó royalty-díj, licencia; ugyanakkor ÁFA-alap növelő tényező a vagyoni értéket képviselő jogért járó ellenérték.) © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán 31-33-36-47 rovatok Tulajdonképpen ezekben a rovatokban feltüntetett adatokból az áru azonosságára következtethetünk, valamint arra, hogy nincs-e ellentmondás a TARIC-kódban foglalt fizetési kötelezettségek, illetve a 36. rovat szerinti alkalmazandó vámtétel és a 47. rovatban megjelölt nem közösségi adók és díjak meghatározása között. Ezen kívül azt is vizsgálhatjuk, hogy a TARIC Tarifa információs rendszerben meghatározott tiltó és korlátozó rendelkezések alkalmazásához szükséges engedélyeket, okmányokat benyújtotta-e az árunyilatkozat mellékleteként (44. rovat). © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

© Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán Tartalmi ellenőrzés Az árunyilatkozat tartalmának a csatolt okmányokkal történő egybevetése, adatok meglétének és helyességének ellenőrzése. kereskedelmi számla; fuvarokmányok; származást igazoló okmányok; vámhatósági és társhatósági engedélyek; stb. © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Kapcsolódó vizsgálatok további okmányok előírása (vámérték vizsgálat); áruvizsgálat meghatározása; mintavétel kezdeményezése; informatikai rendszerek alkalmazása (TARIC, CDPS, ETR, ECS, ECN+, stb.) © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Dézsi Zsolt őrnagy dezsi.zsolt@vam.gov.hu 00-36-1-433-06-53 © Dézsi Zsolt és Szántó Zoltán