A mentori munka alapjai és lehetőségei a tanítási gyakorlat során – a szakmai és a szociális kompetencia fejlesztésének irányelvei Kasik László november 18. és 19. – december 8. és 10.
és (14–17) Bemutatkozás A szakmai gyakorlat rendszere A mentor – szerepe, munkája a szakmai gyakorlat során
és –13: A mentor tevékenységi körei, fejlesztési lehetőségei és hatása tevékenységi körök egy lehetséges gyakorlat a portfolió funkciója 13.30–17: Esetmegbeszélés, elemzés
A szakmai gyakorlat rendszere
ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIAI GYAKORLATOK CSOPORTOS GYAKORLAT (SZAKTERÜLETI MODUL) ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI (EGYÉNI) GYAKORLAT Az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet által meghirdetett kurzus(ok) Alapozó jellegű: hospitálás részvétel a tanítási- tanulási folyamatban tanítás nélkül Előfeltétel: két módszertani kurzus sikeres teljesítése. Közoktatási intézményben (gyakorló), vezetőtanárok irányításával. A gyakorlat ideje szakképzettségenként 60 óra: hospitálás; órák tervezése, előkészítése, órák/foglalkozások megtartása (min. 15 óra); órák megbeszélése, reflektálás, elemzés, értékelés. Helye: az egyik szak tanítási gyakorlata az 5– 8. évfolyamon, a másik a 9–12. évfolyamon. Lezárás: közoktatási tanári szakok esetében zárótanítás. Értékelés A szakvezető tanár gyakorlati (ötfokú) jeggyel értékeli. Az egyéni fejlődés és a fokozatosság figyelembevételével az értékelés alapja: szaktárgyi, pedagógiai felkészültség tanítási tevékenység, tanulókkal való bánásmód munkafegyelem, felelősség- és hivatástudat Az elégtelen oka: alapvető tárgyi tájékozatlanság a tanítása elégtelen tervezetet, vázlatot sorozatosan nem készíti el időre; azok nem felelnek meg az elvárásoknak Elégtelen gyakorlati jegy azonos félévben nem javítható! Előfeltétel: valamennyi kurzus teljesítése (kivéve a szakdolgozatot) – levelezősök esetében a szakmai zárószigorlat (két szak esetén legalább az egyik) teljesítése. Ideje: 5. félévben/10 hét Közoktatási intézményben (gyakorló): vezetőtanár (intézményi mentor) segítségével, együttműködve a gyakorlatvezető tanárral (felsőoktatási szakember, módszertanos). A gyakorlat teendői: hospitálás; a tanári kompetenciák fejlesztési terve alapján megtervezett, szakképzettségenként heti 3-5 óra (maximum heti 10 óra) tanítás/foglalkozás; a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátása; adatgyűjtés, tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálása (portfolió). Minősítés Az egyenlő súllyal szereplő részérdemjegyek összesített, átlagolt érdemjegye: hospitálás (dokumentálása, elemzése) 1. szak: tanítási/tanulássegítési feladatok elvégzése (dokumentálása, ön/reflektív elemzése) 2. szak: tanítási/tanulássegítési feladatok elvégzése (dokumentálása, elemzése) a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátása (dokumentálása, ön/reflektív elemzése) a tanítást kísérő szeminárium értékelése Az első négy pontban foglaltak teljesítésének értékelője a mentor, az utolsó értékelője a szeminárium vezetője. Az összesítést a mentor végzi.
A mentor – szerepe, munkája a szakmai gyakorlat során
PIRAMIS: Mentor vagyok, aki… 7
A mentor… …minta, a szakértő konzultáns és a tanácsadó szerepét tölti be (Lesznyák, é. n.) …munkája akkor eredményes, ha komolyan veszi feladatát (hisz abban, hogy tud segíteni a jelölteknek) képes saját tapasztalatairól, nézeteiről, elképzeléseiről, fejlődéséről beszélni (nyitottság, őszinteség) sok, részletes – kritikus – visszajelzést ad (kritikai gondolkodása és problémamegoldása nagyon jó) képes saját és a jelöltek munkáját elemezni (reflektív és önreflektív képessége átlagon felüli) (Borko és Mayfield, 1995)
Minden jó mentor jó tanár, de nem minden jó tanár jó mentor! (Calderhead, 1995) a teljes személyiség (jelölt) változását figyeli pozitívan viszonyul a személyekhez, helyzetekhez reális célokat fogalmaz meg (önmagának és a jelöltnek) következetes naprakész ismeretekkel rendelkezik aktív hallgatásra képes
Metaforák és kapcsolatuk más területekkel Modell (ösztönöz, demonstrál) Kultúraközvetítő (kapaszkodókat mutat, segít hozzászokni az adott szakmai környezethez) Szponzor („ajtókat nyit meg”, bemutatja a „megfelelő embereknek”, a jelölt érdekében használja befolyását) Támogató (a szakmai segítség mellett biztonságos lehetőségeket teremt az érzelmek kifejezésére) Nevelő (lehetőségeket teremt a gondolatok, érzelmek kifejezéséhez, szakmai tanulási célokat ér el) NÉZETEK nevelés érzelmek értékelés tekintély motiválás oktatás gondolkodás gyermek módszerek differenciálás
A mentori munka (Boudreau, 1999) irányítás (tanításra koncentráló) középpontban a tanítási folyamat és a szerepeknek való megfelelés áll tevékenysége: a hallgató munkáját elemzi, kritizálja, korrigálja – konkrét tanácsokat és javaslatokat ad a jelölt mint őt helyettesítő vesz részt a folyamatban reflektálásra késztetés (kapcsolatra koncentráló) középpontban a mentor és a jelölt közötti interperszonális kapcsolat áll tevékenysége: megerősítést ad, bátorít, kérdez, elemez és elemzésre késztet a jelölt saját tapasztalatai analizálása alapján alakítsa saját stílusát
A mentori munka általános alapelvei 1. ismerje meg és ápoljon jó kapcsolatot a jelölttel nem szakmai tárgyú beszélgetés a gyakorlat elején, illetve közben is a szakmai beszélgetések mellett kötetlenebb beszélgetések kezelje leendő kollégaként a jelöltet alapvető a bizalom, a segítségkérés és a kölcsönös tisztelet kialakításában segítse a jelölt beilleszkedését a mentor kapocs a kollégák és a diákok között
A mentori munka általános alapelvei 2. beszéljen saját nevelési-oktatási nézetéről koherens gondolkodást nyújt ezzel a jelölt számára (szubjektív nevelés- és oktatáselmélet, mely jó alap egy saját rendszer kialakításához) mutassa be munkája összetettségét segít ezzel reális képet nyújtani a pedagógusmunkáról
A mentorok legnagyobb problémája/előnye – szakértők PROBLÉMA A szakértők viselkedése (Szivák, 1998) nagyfokú automatizálódás (kognitív és döntési folyamatok nagyon gyorsan és a rövid távú memória megkerülésével – nem tudatosan – mennek végbe) sémákban gondolkodnak nagyon nehezen tudják megindokolni, mit és miért csinálnak
A mentorok legnagyobb problémája/előnye – szakértők ELŐNY A mentori munka két kulcsfogalma: HOGYAN és MIÉRT ezt adja át a jelöltnek ehhez önreflexió szükséges saját automatizálódását írja felül információforrás a jelölt számára tudását pontosítja, a sémákat átgondolja a jelölt gyakorlatlansága miatt irányító: mire kell figyelni mentori tevékenységét monitorozza, indokol, elemez
A mentor tevékenységi körei, fejlesztési lehetőségei és hatása
A tevékenységi köröket meghatározzák a jelölt tevékenységi körei (KKK) az elsajátítandó tanári kompetenciák (KKK)
A jelölt tevékenységi körei 1. A) A szaktárgy tanításához kapcsolódó tevékenységek Szakképzettségenként heti 3-5 óra tanítás. Hospitálás a mentor óráin és más szakórákon. Felkészülés az órákra, az órákat követő önelemzés-önértékelés, gyakorlatvezető mentori megbeszélés. Tanítási órán kívüli, ám a szaktárgy tanításához szorosan kapcsolódó iskolai feladatok ellátása (pl. tehetséggondozás, felzárkóztatás; szakköri jellegű, illetve fakultatív foglalkozások hospitálása és levezetése; sajátos nevelési igénylő tanulókkal, hátrányos helyzetű tanulókkal való bánásmód megismerése; egyéni foglalkozáson, projektmunkában való részvétel, a művészeti tanárképzésben kották gyűjtése, darabok kiválasztása). A tárgy oktatását segítő pedagógiai tevékenységek, szolgáltatások megismerése és végzése (pl. ellenőrző feladatsorok összeállítása, tanulási segédletek, szemléltetőanyagok készítése, összegyűjtése, szaktárgyi versenyek szervezésében való részvétel).
A jelölt tevékenységi körei 2. B) Szaktárgy tanításán kívüli oktatási, nevelési tevékenységek Hospitálás nem szaktárgyi órákon. Osztályfőnöki jellegű tevékenységek. Iskolai rendezvényeken való részvétel, illetve közreműködés azok szervezésében, lebonyolításában (versenyek, ünnepélyek, a művészeti tanárképzésben tanszaki hangversenyek, szaktárgyi versenyek; kirándulások, szülői, tantestületi, munkaközösségi értekezletek). Egy-egy tanuló életútjának, családi hátterének, iskolai pályájának mélyebb megismerése. Mérés, értékelés, minőségbiztosítás a gyakorlatban (országos kompetenciamérés, belső mérések, vizsgarendszer). Az ifjúságvédelem, drogprevenció, mentálhigiéné, agresszió, konfliktuskezelés, helyi gyakorlatának megismerése, segítése. Sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű tanulókkal, kisebbségi csoportokkal való bánásmód megismerése.
A jelölt tevékenységi körei 3. C) Az iskola mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése Az intézmény működését meghatározó legfontosabb törvényi, rendeleti háttér, a fenntartói irányítás és az intézményi belső szabályozás dokumentumainak megismerése. Az iskola szervezeti felépítése, működési rendje (SZMSZ, házirend, munkaterv). Az iskola pedagógiai programja, a fejlesztési irányok, pályázatok, a szakmai munka tervezésének tanévi elemei (munkaközösségi munkatervek, továbbképzési program stb.). Az intézmény minőségirányítási rendszere. Az iskola, a család és a helyi közösségek kapcsolata, az együttműködés formái (pl. iskolaszék, szülői munkaközösség). Támogató, segítő rendszerek, szakmák megismerése (pl. nevelési tanácsadó, fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus, helyi és regionális szakmai szervezetek).
Elsajátítandó 9 tanári kompetencia ( 1) a tanulói személyiség fejlesztése (2) a tanulói csoportok alakulásának segítése, fejlesztése (3) a pedagógiai folyamat tervezése (4) a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, képességeinek és készségeinek fejlesztése (5) az egész életen át tartó tanulás megalapozása (6) a tanulási folyamat szervezése és irányítása (7) pedagógiai értékelés (8) szakmai együttműködés és kommunikáció (9) elkötelezett szakmai fejlődés, önművelés
Egy folyamat lehetséges keretei, feladatai, kapaszkodói
Idő- és témabeosztás Mentorral töltött idő (megbeszélés) 1–4. hét: heti 2 óra 5–7. hét: 1–1,5 óra 8. héttől: minimum ½ óra Téma személyes (mentor és jelölt részéről egyaránt) közösségi (diákokról, pedagógusokkal való együttműködésről) szaktárgyi (tanítási órával kapcsolatos) órán kívüli tevékenységekről egyéb
Fejlődési napló önmagáról a jelölt és róla a mentor 2., 4., 6., 8. héten beszélgetés, ennek keretén belül a két napló összevetése személyes kompetencia erősségek, gyengeségek (min kell és hogyan változtatni), félelem, szorongás, siker, sikertelenség szakmai és kognitív kompetencia műveltség (pl. a tantárgyi koncentrációban megnyilvánuló), tantárgyi ismeretek alkalmazásának színvonala szociális kompetencia kommunikáció diákokkal, tanárokkal, érdekérvényesítés (együttműködés, segítés, versengés, vezetés), szervezés
A jelölt személyiségének fejlődése érdekében – személyiségvonások (BFQ) mentén való elemzés Energia Barátságosság Lelkiismeretesség Érzelmi stabilitás Nyitottság Pl. Milyen vagyok? (1., 5., 10. héten)
Milyen vagyok? Nagyon meg volnék elégedve, ha… Arra vágyom, hogy… Nekem az a legfontosabb… El sem tudnám képzelni az életemet anélkül, hogy… Jó lenne… Örülnék... Megpróbálom… Boldoggá tenne… Szeretném, ha képes volnék… Az a kívánságom… Nem szeretném, ha… Félek, hogy… Nem szeretek arra gondolni, hogy… Bántana… Nagyon sajnálnám, ha…
A jelölt személyiségének fejlődése érdekében – problémamegoldás elemzése (D’Zurilla, 2004; Kasik, 2010)
Problémamegoldás és szerepátvétel – Mit tenne a mentor, ha a jelölt…? A jelölt nem készíti el határidőre az óravázlatát. Mit kellene tennie a mentornak? Haladékot adni. Elmarasztalni. A lehető leggyorsabban pótoltatni. Hangsúlyozni, hogy a mentor is szokott hibázni, így nincs nagy gond.
Személyiségfejlesztés A. a jelölt egy diákról esettanulmányt készít – mintának a mentor is készít egyet B. készítenek ugyanarról a diákról, összevetik probléma alapú nevelés-oktatás egyik alapja középpontban: csoport-egyén viszonya, hátrányos helyzet, fegyelmezetlenség, tanulmányi teljesítmény, tehetség értelmezés kerete: iskolai és iskolán kívüli környezet (iskola, család, kortársak), viselkedés és pszichikus jellemzők multidimenzionális értelmezés, felhasználva a pedagógiai- pszichológiai ismereteiket
Személyiségfejlődés értelmezése – problémamegoldás – Mit tennél, ha egy diák…? Szituációelemzés – heti 1 (1–5. hét) a mentor meríthet korábbi esetekből motivációfeltáró (pozitív, negatív orientáció) viselkedését elemző (elkerülés, érzelem alapján, racionális) folyamatértelmezésről ad képet (rész-egész és ezek viszony) pedagógus-diák kapcsolatáról való nézetet mutatja meg (tekintélyhangsúlyos, gyermekközpontú, demokratikus)
csoport (szerkezet, funkció), csoportfejlődés (fázisok), egyén és csoport kapcsolata (státusz, szerep) csoport mint rendszer rajz készítése (tagok bejelölése naiv szociometria) a szociális kompetencia valamelyik összetevőjét mérő eszköz alkalmazása „kutatótanár” szociometria készítése és kiértékelése (érzelmek) megfigyelés (2-3 szempont, 2-3 héten át) önismereti gyakorlatok végzése osztályfőnöki órán pl. Jámbori és Varga (2010) szabadidő-szervezés az osztály számára pl. Jámbori és Varga (2010) Tanulói csoportok alakulásának segítése
Szociometria csoportok rejtett hálózata kommunikációs, információs és hatalmi viszonyok végiggondolása az eredmények alapján
Önismereti játékok, szabadidő- szervezés A foglalkozásokat az osztályfőnök és/vagy iskolapszichológus vezesse. Az igényelt foglalkozási időtartam 90 perc hetente egyszer. A foglalkozásokat mindig előre pontosan meg kell tervezni. Azonban fontos a rugalmasság is. A foglalkozások anyagai ne egy tanóra követelményének részét képezzék. A foglalkozások egy részét lehet az egész osztállyal végezni, de vannak kiscsoportos feladatok is. Ezeket ideális esetben fővel végezzük (például az énkép erősítése). A gyakorlatok befejeztével mindig érdemes közösen megbeszélni az élményeket, gondolatokat.
Megfigyelés előtte óravezetési stílus, módszerek (miért, hogyan), fegyelmezés, értékelés, kommunikáció – abban segítség, mit és miért nézzen, majd mi alapján elemezze a látottakat közben nincs a mentornak feladata (óratartás modellóra) utána az előtte megadott szempontok alapján elemezni a látottakat a jelölt más észrevételeinek megbeszélése kérdések megfogalmaztatása és közös megbeszélése javasoljon a hallgató, beszéljék meg, miért jó vagy nem jó ötlet
Tervezés, szervezés mentorral közös terv készítése a hospitálásokra (mit, mikor, mire fókuszálva) a hospitálás elemzése – Ez volt/ez lenne jó (kritikai elemzés) – 4. hétig közösen, egyre önállóbban tanóra közös és egyre önállóbb tervezése, elemzése – Ez volt/ez lenne jó (kritikai elemzés) OSZTÁLYFŐNÖK VAGY osztálybuli osztálykirándulás városnézés, múzeumlátogatás … egy szervezési feladat elvégzése hetente (fiktív és valós)
Szervezeti tevékenységekkel kapcsolatos feladatok a teljes tantestület megismerésének, a kollégákkal való kapcsolattartás segítése (helyzetkép a tantestületről) ez jó alkalom a helyi pedagógiai program elemzésére is a szülőkkel való kapcsolattartás formái és céljai etikai kódex, törvény
Tanulói produktumok értékelése szummatív (átfogó) formatív (fejlődés követése korrigálás, adaptáció) diagnosztikus (elmaradások okai tervezés, innováció) A mentor és más kollégák értékelési szokásainak megfigyelése (hospitálás), összehasonlítása, elemzése interjú készítése e témában a kollégákkal Az Országos kompetenciamérés adott intézményben való értelmezése a mentor és az igazgató segítségével Pedagógiai értékelés
Önművelés, ön/reflexió cél – folyamat – eredmény elemzése a tanítási-tanulási folyamat különböző területein minden 2. héten téma az első héten felépített piramis (Tanár vagyok, aki…) folyamatos értékelése, elemzése (piramis: 7 fő jellemző, fontossági, erősségi és választott szempont szerinti sorrendben) a jelöltek munkájának megbeszélése, tanácskozás, vita szervezése valós szituáció és tanultak összevetése
Szakmai együttműködés, kommunikáció más kollégát és intézményt is érintő feladat esetén a jelölt bevonása minél több valós esetben legyen része (érdekérvényesítés, kommunikáció gyakorlása) helyzetgyakorlatok alkalmazása 2-3 kolléga és jelölt bevonásával (pl. fegyelmi tárgyalás, szülői értekezlet, fogadóóra)
Hatás – portfolió A portfolió dokumentumok gyűjteménye, megvilágítják valakinek egy adott területen szerzett tudását, hozzáállását (Barton és Collins, ). A tanári portfolió a pedagóguspálya megismerésére irányuló, a mentor irányításával végzett gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött; illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium tapasztalatainak összegzése. A portfolióban a szakképzettség képzési és kimeneti követelményeiben (KKK) meghatározott, a fejlesztendő kilenc kompetencia elérésének adott színvonalát kell bemutatnia.
Hatás – portfolió A portfolió célja annak bizonyítása, hogy képes a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és azokat a tanári munkájában alkalmazni; a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, ezek alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és megszervezni; a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni; a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanítási- tanulási folyamatról tapasztalatokat gyűjteni; a tényszerű adatokat elemezni; a tanítási-tanulási folyamatról, a tanulók és saját munkájáról következtetéseket megfogalmazni; az eredményeket tanári munkájában alkalmazni.
Esetmegbeszélés, elemzés
Esetek fegyelmezés motiválás órai munka tanítás – értékelés kommunikáció diákokkal kollégákkal
Fegyelmezés Az óra 5., 15. percében és a vége felé szólt közbe a tanár. Először csak kacsintott, ciccegett, majd rászólt a gyerekekre, végül odament és megmondta nekik, hogy miattuk nem tudok tanítani. Kértem őt az óra után, hogy ne tegye, azt mondta, hogy nekem tesz ezzel szívességet, így az anyagra koncentrálhatok. A következő órán előre szóltam a diákoknak, hogy most legyenek jók. Nem voltak azok, s a tanárnő megint beleszólt. Végig így ment, én szinte semmit nem fegyelmeztem, ő pattogott mindig.
Motiválás Azt mondta, mindent szabad használnom motivációs célra, de legfőképpen ügyeljek arra, hogy dicsérjek folyamatosan, jutalmazzam őket (9. o.). A gyerekeken látszott, hogy élvezik, de a 3. héten már nem nagyon akartak semmit csinálni, csak várták a képeket, ajándékokat. Én nem akartam adni, de a tanárnő szerint hosszú távon ez nagyon hatékony, de én nem nagyon láttam értelmét.
Órai munka Egy gyerek az osztályból (10. o.) nem akarta azt a játékot játszani, amit kitaláltam. Azt mondtam, hogy jó, de akkor majd utána mindenképpen számítok arra, hogy ő is bekapcsolódik a munkába. Le is ment a játék, utána a gyerek dolgozott is, de azért nem a legjobban. A szakvezető azt mondta, hogy ilyet nem lehet, mindenkinek játszani kell, erre ügyeljek majd, mert lehetőséget adok a fegyelmezetlenségre.
Tanítás – értékelés Amikor bementünk a tanáriba, hogy megbeszéljük, akkor dühösen levágta a naplót és azt mondta, hogy így nem lehet csinálni, nem tudok tanítani, nem tudtam elmondani mindent és a táblakép is borzasztó volt. Ez a 2. héten volt, elsírtam magam. Erre azt mondta, hogy mit sírok, egyáltalán nem vagyok tanárnak való. Sorolta a tanár úr a hibáimat és egyetlen szót sem mondott, ami jót jelentett volna. Nagyon alázó, lenéző, nagyképű volt. Ezt minden héten eljátszotta.
Kommunikáció – diákkal Azt kérte a vezetőm, hogy egyáltalán ne tegeződjek a diákokkal. Egyik nap kint voltunk a párommal a játszótéren, amikor ott voltak a kis lurkók is – és az egyik hellózott. És aztán másnap is. Kértem őket az óra előtt (amikor még nem volt ott a szakvezető), hogy itt ne tegezzenek, de sulin kívül ok. A gyerekek ezt elmondták a vezetőnek, aki nagyon pipa lett rám. Szerintem ez egyáltalán nem gáz, én még nem vagyok tanár.
Kommunikáció – kollégával Nem mehettünk be a tanáriba, mert mi még nem vagyunk tanárok, mondta az igazgató. A szaktanárunk is félt tőle, nemhogy mi. Amikor értekezletre készültünk, egy kis félkört raktak ki nekünk a tanári sarkában székekből és oda ülhettünk le. Azt mondta az igazgató, hogy hospitálásnak fogjuk fel, ugye, amibe nem lehet beleszólni. A szakvezetőnk utána azt mondta, hogy kár volt bemenni, ebből nem profitálunk. Másnap az igazgató arra kért minket, takarítsuk ki a szertárat, abból tanulunk, a tegnapi értekezletből nem.
Egyéni esetek
Javaslatok papírra