Hejőkeresztúr nyomán IPR Műhely 2012.március 12. Vendégünk: Bandiné dr. Liszt Amália, a galgamácsai Fekete István Körzeti Általános Iskola vezetője Élménybeszámolók - a hospitálók mesélnek Napról-napra – Fekete István Ált. Isk. gyakorlata Egy kis játék – QUARTO Mi lenne ha? (meglepetés) Mi lenne ha? (meglepetés)

Így láttam

JÓ GYAKORLATOK Komplex Instrukciós Program (KIP) Differenciált Tanulásszervezési Program Logikai Táblajáték Program Generációk Közötti Párbeszéd Program

Differenciált Tanulásszervezési Program A differenciálás a pedagógusi tevékenységek egy jól meghatározható rendszerén túl olyan szemlélet, amely természetesnek veszi a tanulók között meglévő különbségeket, illetve azt, hogy a különböző tanulók számára (a lehetőségek és korlátok figyelembevételével) Megfelelő tanulásszervezéssel biztosítani kell az egyéni fejlődéshez szükséges optimális feltételeket. A differenciálás pedagógiai koncepciójában nem lehet definiálni két azonos tanulót, és ennek alapján a homogén csoport sem értelmezhető. Differenciálás a tanulásszervezésben kooperatív technikák, hagyományos csoport, pármunka, önálló munka Differenciálás a tanulók képességeinek, készségeinek megfelelően Hejőkeresztúri videó - Pál utcai fiúk Koop.matek 2.osztály Pásztorné Dolányi Magdolna

Logikai Táblajáték Program Logikai Táblajáték Program Játékmező – bábuk – cél – lépésszabály – nyitóállás. Röviden táblajáték. A logikai és táblajáték-foglalkozások fő célkitűzése a gyerekek értelmi képességének fejlesztése, a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése, a társas élet, a szociabilitás erősítése, a rendszeres megmérettetés, versenyzés és a hagyományápolás. A játék élmény, élvezet, az örömszerzésért végzett, önként vállalt tevékenység, amelyben egybeesnek a motívumok és a célok, így a gyerek saját maga szabályozza az örömszerzés mértékét. Játék közben a fair play, a szabályok betartása, a helytállás fontosabb a győzelemnél, gazdagodik a jellem, kockázatvállalásra és önfegyelemre nevel. Logikai táblajáték Program – Hejőkeresztúr III. Amőba bajnokság - Hevesy

Generációk Közötti Párbeszéd Program A foglalkozások a gyerekek és a szülők kölcsönös együttműködésén alapulnak. Az osztályfőnökök megismertetik a gyermekekkel a családfakészítés technikáját. A család otthon közösen elkészíti a családfát, kiegészítve a családtagok foglalkozásával, hobbijával. A pedagógusok és gyerekek által közösen kiválasztott családtagokat meghívják egy közös gondolkodásra, beszélgetésre, foglalkozásra, ahol a gyerekek – 4-6 fős csoportokat alkotva – ismereteket szereznek a meghívott felnőttektől, majd ezeket az ismereteket a csoportok beszámolói társaiknak továbbadják. Egy 25 fős osztály, 5 db 5 fős csoportot feltételezve, 5 felnőttel gondolkodik közösen a Generációk Közötti Párbeszéd napon. A foglalkozás a Komplex Instrukciós Program típusú óra módszerével szervezhető meg. A párbeszéd hatékonyságának növelése céljából a gyerekek a közös foglalkozást megelőzően felkészülnek az adott témából. Előzetesen anyagot gyűjtenek, kérdéseket fogalmaznak meg a felnőtt adott témájában. A felnőttek meghallgatása, kikérdezése, prezentációja után, az óra második részében a tanulók beszámolnak a hallottakról, bemutatják a közös munka eredményét az osztály többi tagjának. A párbeszéd abban is testet ölt, hogy a következő közös órán (45 percben) a gyerekek az előzetesen gyűjtött információk alapján a családtagok tevékenységével kapcsolatos internetes oldalakról tájékoztatják a felnőtteket illetve egyéb, a könyvtárban fellelhető kiadványokat ajánlanak a figyelmükbe. A felső tagozatban ezek az órák az osztályfőnöki óra keretében tűnnek leginkább megszervezhetőnek. Generációk közötti párbeszéd program – részletesebben A program Galgamácsán - 8. osztály

A Komplex Instrukciós Program A program a hátrányos helyzet gyerekek integrációs oktatásának megvalósítására alkalmas nevelési-oktatási módszer. Program során a legfontosabb fejlesztendő kulcskompetenciák a következők: Szociális és életviteli kompetenciák. Általános megismerő kompetenciák. Együttműködésre képessé tevő kompetenciák. Forrás: OFI: Kovácsné Nagy Emese: A tanulók személyre szabott fejlesztése a hejőkeresztúri Körzeti Általános Iskolában

A KIP olyan tanítási módszer, mely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog. Mit Tud?

· Az osztályon belüli rangsorbeli problémák már az iskola kezd szakaszában felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak. · A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetétel osztályokban a speciális instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az együttműködési normákra történő felkészítésére. · Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képességek kibontakoztatása.

KIP elvek Differenciált, nem rutinszerű feladatok alkalmazása, mely minden esetben nyitott végű, több megoldást kínáló, sokféle, eltérő képességek mozgósítására alkalmas feladatot jelent. A felelősség megosztásának elve magába foglalja az egyén felelősségét a saját teljesítményéért és a csoport felelősségét az egyén teljesítményéért. A tanulók munkájának ellenőrzése a normákon és a szerepeken keresztül történik.

Normák „Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.” „Kötelességed segíteni bárkinek, aki segítségért fordul hozzád.” „Segíts másoknak, de ne végezd el helyette a munkát.” „Mindig fejezd be a feladatod.” „Munkád végeztével rakj rendet magad után.” „Teljesítsd a csoportban a kijelölt szereped.”

A Komplex Instrukciós Programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka magja, de nem kizárólagosan. A csoport tevékenység beépül a tananyagba. A tanárok a módszert akkor alkalmazzák, amikor a cél a konceptuális tanulás, a magasabb rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése. Továbbra is módszereink közé tartozik az ismeretek tényszerű közlése, A frontális osztálytanítás. A Komplex Instrukciós Program alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész összefoglalásánál, egy új tananyagrész elkészítésénél, de új ismeret szerzésére és feldolgozására is alkalmat adhat. Ez a csoportmunkát a tanítási órák körülbelül egyötödében alkalmazzuk.

A munkában minden tanulónak meghatározott szerep jut, mely szerepek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek, rotálódnak. Ez a szerepváltás segíti el a képességek sokoldalú fejlesztését, a státusprobléma kezelését. A szerep mindig a feladat típusától és a csoport létszámától függ. Az ideális csoportlétszám 3-5 fő. A foglalkozások során az alábbi tanulói szerepek alkalmazása a leggyakoribb: kistanár, beszámoló, jegyzetelő, anyagfelelős, rendfelelős.

Pedagógusok a KIP órákról Diákok a KIP órákról

Mi lenne ha szeptembertől csatlakoznánk a programhoz? Érveljetek, vitatkozzatok!