Privát és publikus a kreativitás pszichológiai megközelítéseiben

Kreativitás a személyes szférában: traumakezelés, gyászmunka (Vikár, 1996) Az értékrend, a szabályok takarékosak, de folyamatos revíziónak vetjük alá ezeket Ha sérül az énstruktúra, vagy még súlyosabb esetben a társas környezet biztonsága, hogyan tudja az egyén megalkotni az új helyzetet? Mi az a kreatív hozzáállás, amely ebben segíthet?

Alkotó gondolkodás jellegzetességei, vizsgálata pszichometria (fluencia, originalitás, elaboráció) kognitív megközelítés (pl. Információfelhasználás a problémamegoldás során) szociális személyiségelméleti megközelítés (saját kreativitás tudata, eredetiség, függetlenség, kockázatvállalás, személyes energia, kíváncsiság, humor, újdonság és komplexitás kedvelése, művészi érzék, nyitottság, egyedüllétre (magán időre) való igény, jó megfigyelőképesség; kétértelműséggel, ellentmondásokkal szembeni tolerancia, önelfogadás) Módszerek: személyes ülések, laborkísérletek „nagy elmék” önbeszámolói, kutatási naplók, életrajzok, feljegyzések alapján Kérdés: Mi lehet a társas tényezők szerepe, hogyan nyilvánulnak meg ezek az alkotó problémamegoldásban?

A privát és a publikus dimenzió különféle megközelítésekben Evolúciós megközelítésben (Campbell 1974) változatok és konzisztens szelekciós feltételek szükségesek Eysencknél (1994) privát kreativitás (vonás) és publikus kreativitás (produktivitás) Vernon (1989) az újdonság mellett a definíciónak tartalmaznia kell a kreatív termék elfogadhatóságának, illetve helyénvalóságának (appropriateness) ismérvét is Boden (1994) P-creativity, H-creativity: pszichológiai és történelmi kreativitás Simonton (1984) szerint a kreativitás szociálpszichológiai jelenség Társas kapcsolatok vizsgálata: az elődök (ideálok, riválisok), és az utódok (tanítványok, csodálók) kiválósága korrelál az alkotó kiválóságával

Problémamegoldó folyamat szakaszai 1.előkészítés 2.inkubáció Személyes tényezők Társas szinten történhet 3.megvilágosodá s 4.kidolgozás

Inkubációs hatás lehetséges magyarázatai Feltételezés: Tudattalan munka Kipihent agy kapacitása, hatékonysága nő A memóriából előhívható lesz az információ Fixáció válaszversengés hatására Szelektív felejtés Kontextusváltás (új ingerek pl. analógiás transzfer hatással)

Csoportos problémamegoldás vizsgálata (Dunbar 1995, Barkóczi 1998 alapján) Tudósok, kutatók „in vivo” vizsgálata 4 kiemelkedő molekuláris biológiai laborban A „magányos hős” a tudomány területén ma már nem versenyképes. A pszichológusok fejtörőkkel és egyénekkel dolgoznak (in vitro). Laborokban végzett szociálpszichológiai kutatások nem veszik figyelmbe a kognitív folyamatokat Retrospektív alapú pszichológiai vizsgálatok megbízhatósága kétes.

Gondolkodási folyamatok alakulása csoportban Sok negatív bizonyíték a hipotézis cáfolatára Nagyon gyakran használnak analógiákat, ezeket széles körből merítik Rokon területről relációrendszerek átvitele Konceptuális váltás Megvilágítás analógiával Külső provokáció hatására különböző kérdések és célok mentén módosul a reprezentáció Magyarázat részleteihez a többiek hozzáadnak, így megváltozik a probléma konceptualizálása. Analógias illesztés pontosítása Különbség van az azonos hátterű és a változatos hátterű csoportok között az analógiák használatában

Következtetések A jó csoport megspórolja az inkubációs időt A belátás pillanatai nincsenek magányos időhöz kötve DE nem szükséges és/vagy elésgésges feltétel a csoport (szemben a kollektív tényezőkkel) „in vivo” ugyanazok a folyamatok, mint „in vitro”, a laborkísérletek eredményeit a megfigyelések megerősítették. (ökológiai validitás)

A kreativitás mérésének kritikája: Az érvényesség feszegetése. (Gáspár 2001 alapján) A divergens gondolkodás mérésének eredményei feladatspecifikusak, a kreativitást szélesebb értelemben szeretnénk megragadni A belső feltétel (amit a pszichometria mér) csak több más, külső feltétellel együtt hoz létre valós kreatív produktumot. A makrotársadalomnak és személyes közvetlen környezetnek meghatározó szerepe van a kreatív folyamatok alakulásában interakcionista megközelítés környezet, személy, teljesítmény interakciója EREDMÉNY: Az általános szorongás és a kreativitás egyes tényezői (Kozéki-Eysenck mutatók) egyéni beállítódásnak tekinthetők, az összes többi változó inkább (de nem kizárólag) helyzetfüggőnek bizonyult

A kreatív folyamat és vonatkoztatási rendszere lélektani aspektus: divergens gondolkodás, eredetiség, a gondolkodási folyamat sajátosságai KONVERGENCIA ALAPJA: Közösségi haszon Gazdasági „érvényesség”, GDP-ben mérve Piaci érték Társas környezet: tetszés, életminőség Esztétikai érték Tudományos érték SZAKMAI KÖZEG (ld fent, művészeti is lehet)