Szociális munka elméletek KÓBOR KRISZTINA 2008 / tavaszi félév

A szociális munkával szembeni kihívások Társadalmi változások: individualizáció, munkaerőpiac, idősödés, globalizáció, információs társadalom Következmények: értékek változása (különösen a sw-ban), egyenlőtlenségek növekedése, szolidaritás hiánya, jóléti visszaesés, destruktív jelenségek, exklúzió,

A szociális munkát befolyásoló faktorok Lorenz alapján Gyenge a szociális biztonság – gyenge szolgáltatások Piac és verseny az első – peremhelyzetek Foglalkoztatási bizonytalanságok Demográfiai változások Általános életpálya bizonytalanságok – LLL Kulturális különbségek növekedése

Az államhoz való viszony, a szakmai státusz és a szociális munka értelmezésének összefüggései Az államhoz való viszony A szociális munka funkciója A szakmai státusz USA Főleg magánszolgáltatások, Terápiás és preventív, Szűkösen értelmezett szociális jogok, Elhanyagolja a kirekesztetteket és képviseletüket, Piaci jelleg miatt erős, Brit Korábban főleg állami, ma ennek leépítése, Magán és civil szolgáltatások, Állam és polgárai közti közvetítés, A szociális jogokról szóló és a kirekesztettség, elnyomás elleni harc, Erős önreflexió, gyenge státusz, Német Szubszidiaritási elv, többnyire karitatív szervezetek tevékenységéhez alárendelten Kielégíti az állampolgárok szociális szükségleteit, Gyenge, szakmai önreflexió hiánya Svéd Széleskörű önkormányzati autonómia keretek között, Beveridge-i alapon (szolidaritás, egyenlőség, autonómia) kielégíti az állampolgárok szociális szükségleteit, erős politikai karakterű, a szociális munkás közvetítő, A jóléti államból adódóan erős Magyar? Főleg önkormányzati, állami, Kríziskezelő, Fejlődése okán gyenge

Makroszintű válaszok a fentiekre Jogok, szegénység felszámolása, teljes foglalkoztatottság, inklúzió, emberi méltóság EU - amszterdami nyilatkozat (1997): gazdaság segítse elő a társadalmi kohéziót EU – szociális modell, Lisszabon (2000):JIM, produktivitás, esélyegyenlőség, életszínvonal emelése, szolidaritás, integráció,

Válaszok az európai szociális munkában 1. Új beavatkozási dilemma – empowerment, szociális munka új definíciója: 2001 júliusában az IASSW és az IFSW megállapodott a szociális munka alábbi nemzetközi definíciójának elfogadásában: „ A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változásokat, a probléma megoldásokat az emberi kapcsolatokban, valamint segíti az ’empowerment’-et; az emberi képességek felszabadítását és az emberek felhatalmazását arra, hogy cselekedjenek a jólét fokozása érdekében. Az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával a szociális munka azokon a pontokon avatkozik be, ahol az emberek egymással és társadalmi környezetükkel kerülnek kapcsolatba. Az emberi jogok és a szociális igazságosság alapvető fontosságúak a szociális munkában.”

A szociális munka alapvető céljai előmozdítja a marginalizált, a társadalmilag kirekesztett, kisemmizett, sérült és veszélyeztetett emberek, csoportok társadalmi integrációját [i][i] foglalkozik és szembeszáll a társadalomban meglévő gátakkal, akadályokkal, egyenlőtlenségekkel és igazságtalanságokkal mobilizál és együtt dolgozik az egyénekkel, családokkal, csoportokkal, szervezetekkel és közösségekkel saját jólétük, egészségük és probléma (kezelő) -megoldó képességük javítása érdekében segíti az embereket, hogy saját, helyi közösségükben juthassanak hozzá a megfelelő szolgáltatásokhoz és forrásokhoz megalkotja és megvalósítja az olyan politikát és politikai programokat, amelyek növelik az emberek jólétét, elősegíti fejlődésüket, emberi jogaik érvényesülését, valamint előmozdítják a társadalom harmóniáját, a szociális biztonságot bátorítja az embereket saját érdekeik képviseletére, a rájuk vonatkozó helyi, nemzeti, regionális és/vagy nemzetközi ügyeik intézésében képviseli az embereket (és/vagy részt vesz az emberekkel) olyan politika formálásában és célzott megvalósításában, amelyek megfelelnek a szakma etika elveinek képviseli az embereket (és/vagy részt vesz az emberekkel) az olyan politikai, és strukturális, társadalmi és környezeti feltételek megváltoztatásában, amelyek az embereket marginalizált, kisemmizett, sebezhető helyzetben tartják, valamint sértik a különféle etnikai csoportok társadalmi kohézióját és stabilitását, amennyiben ez a stabilitás általában nem sérti az emberi jogokat a vonatkozó törvényes keretek és az etikai normák figyelembe vételével dolgozik azon emberek előnyökhöz juttatásában, akik nem képesek erre (pl: az ellátásra szoruló gyerekek, a mentális problémákkal és mentális betegségekkel küszködők) elősegíti a hatásos társadalom- és szociálpolitikai változásokat kezdeményező akciókat, a gazdasági fejlődés okozta egyenlőtlenségeket erősíti olyan stabil, harmonikus és egymást kölcsönösen elfogadó társadalom kialakítását, amelyben nem sérülnek az emberi jogok elősegíti a különböző etnikai csoportok és a különböző társadalmak között a hagyományok, kultúrák, ideológiák, meggyőződések és vallások tiszteletét, amennyiben ezek nem kerülnek ellentmondásba az alapvető emberi jogokkal a fenti szándékok érdekében célirányosan megtervezi, megszervezi, adminisztrálja és megvalósítja a programokat és működteti a szervezeteket.

A szociális munka válaszai 2. Menedzserizmus – minőségbiztosítás Reflektív professzionalizmus Konstruktív szociális munka

Elméletek és modellek alkalmazása a szociális munkában Karuza és társai (1982) – alap: a felelősség megoszlása a segítők és felhasználók között: orvosi modell (paternalista lsd.: szoc.pol.), aktivista (kompenzációs), erkölcsi, felvilágosult, Pritchard-Taylor: felhasználó és segítő kapcsolata Howe-Payne: objektivitás-szubjektivitás

Modellek 2. Hagyományos – javítók Pszichodinamikus: diagnosztikus, én-pszichológia, funkcionális Behaviorista Krízisintervenciós Interakcionalista – értelmező Humanisztikus Problémakezelő rendszerszemléleti

Modellek 3. Radikális modellek Strukturális Empowerment vagy képviselet Marxista modell

Modellek 4. A szociális munka és egyéb szociális tanulmányok között a fő különbség abban áll, hogy a szociális munkában mindig jelen van a beavatkozás. A szociális munka olyan tárgy és szakma, amely az intervenciókra koncentrál. Ezért azt mondjuk, hogy a szociális munka elméleteinek figyelembe kell venniük a szociális intervenciókat, függetlenül attól, hogy milyen ideológiai álláspontot képviselnek. (Johanssen-Svensson) A szociális munkát gyakran jellemzik úgy, mint ami két kultúrára épül – egyrészt a gyakorlatra, másrészt tudományos kutatásra (Sheldon, 1979; Sheppard és mások, 2000). Annak érdekében, hogy előbbre tudjuk vinni a tudást a szociális munka elméletében és gyakorlatában, fel kell hagyni azzal, hogy elmélet és gyakorlat kategóriáiban gondolkodjunk. Sheppard és mások (2000) az elmélet-kutatás-gyakorlat hármas egysége mellett érvelnek. Íly módon lehetséges olyan koncepcionális kategóriákat létrehozni, amelyek mentén tudunk elméleti és gyakorlati módon is gondolkodni a folyamatismeretek legfontosabb elemeiről úgy, ahogy mindez a gyakorlathoz kapcsolódik.

Módszer vagy szemlélet? (Varsányi 2007) Esetkezelés-csoportmunka-közösségi munka integrációja Esetmunka dominancia – hatalmi pozíció hangsúlyos Közösségi munka – nem segítés, hanem, felelősség és cselekvés?, SZEMLÉLETMÓD!!! Elias: az individuum nem elkülöníthető a társadalomtól

Dilemmák a szociális munkában „A D-ák olyan kérdések, problémák, amelyek többnyire túlmutatnak az egyedi nehézségek esetlegességén, sokkal inkább tipikusan kezelhető feszültségeket, vagy éppen tanulságokat tartalmaznak.” (Andok-Tímár 2002) D = választani kell/lehet valamely lehetőségek közül, érvekkel, információkkal, mert a döntéshelyzet feszültséggel jár és ezt fel kell oldanunk, ua. paradox a helyzet, mert a D-ák nem kínálnak evidens megoldásokat, mégis dönteni, választani kell!!!

Dilemmák 2. A D-ák csoportjai: Szakmai alapú: pl. kompetencia határok Személyes alapú: pl. etikai kérdések Közösségi alapú: pl. minták, családi körülmények Környezeti alapú: pl. esélyek, egyenlőtlenségek Társadalmi alapú: pl. érdemes-érdemtelen Politikai alapú: pl. ideológiák, kiket támogassunk? Kulturális alapú: pl. szokások, értékek

Dilemmák 3. A beavatkozás – be nem avatkozás D-ja SZM = alapjaiban beavatkozó tevékenység, de szabályokkal, feltételekkel Tapasztalatokon, folyamaton, kreativitáson alapul, hatása van Be nem avatkozás: döntés, amelynek következménye van, konzerválhatja a helyzetet Ha nincs kompetencia, ha nincs információ, ha nincs intézményi feltétel, és nincs értelmezhető következmény, nem avatkozunk be!!! Az objektív-szubjektív szempontok D-ja Objektivitás: alapfeltétel a SZM-ban, garancia a SZI-jének Szakmai objektivitás: lehetőségek, eszközök, módszerek feletti tudás, kompetenciával Személyes objektivitás: nem negligálásukat jelenti, hanem tudatos adekvát korlátozásukat a megfelelő helyzetekben, elhatárolódás az előítéletektől A SZI-jének objektivitása: hiányzik, de a SZM feladata az empátiás átvezetés a szubjektivitásból az objektivitásba (A SZM szubjektivitása fontos, de nyitottságot és elfogadást jelent, nem lehet döntések alapja, de fokozhatja a megértést) Professzionális – karitatív SZM D-ja Caritas versus professzió A kizárólagosság feloldása a lényeg: altruizmus ÉS rendszerezettség tudásban, készségben, értékekben, módszerekben,stb Érdemesek-érdemtelenek D-ja Szociálpolitikai háttere van Alapelv: rászorulókban és nem érdemesekben gondolkodunk!!! Kell hozzá info, igazságosság, szolidaritás, tolerancia Értékek-érdekek D-ja SZM érdeke a hatékonyság, sikeresség, ua. a SZI-jének érdeke az elsődleges, ezek nem mindig találkoznak (Lehet-e segíteni valakinek akarata ellenére? Érdekek tisztázása?)

Szakmaközi együttműködés forrás: Sills, M. and Helme, M.

A szociális munkás személyisége… A szociális munkástól, mint a közigazgatási rendszer tisztviselõjétõl, elvárják,hogy lojális legyen a kliensekhez, a feletteseihez, a jogrendszerhez és általában a közösséghez. (Kjorstad 2007) Workfare!!! Lásd fent. Nem kerülhetjük ki a társadalmat uraló gazdaságcentrikus diskurzus hatását, de pontosan annak dominanciája miatt különösen tudatosan kell azt vizsgálnunk, hogy az milyen hatással lehet a szociális munka gyakorlatára, illetve hogy milyen módon ronthatja a szakma etikai normáit. (Kjorstad 2007)

Forrás: Bagdy A segítő kapcsolat pszichológiája

Lüssi szerint a szociális munkás szakmai személyiségét jellemezze: humánus beállítottság, segítő hajlandóság – és itt a tanulmányi csoportban egymásért? kommunikációs együttműködési készség, „zavart” emberrel is – hibás-e, hogy úgy viselkedik, hiszen az már egy hosszú folyamat végállapota személyes elköteleződés a probléma megoldásért, távolságtartással – nem helyette, vele dolgoznak kezdeményezés, dinamizmus – mindig kell lenni ötletnek, mégha irreálisnak, irracionálisnak is tűnik önállóság, döntésképesség, terhelhetőség szociális intelligencia, képzelőerő, intuíció erkölcsi integritás, őszinteség: pl: megegyezés a felhasználóval, hogy Ő is segít az én munkámban?

A szociális munkás szerepei Miként egy-egy szakmának ált. és speciális elvárásai, így a szociális munkában is. Főbb szerepek Mit csinál a szociális munkás? * Tanácsadó – advisor, hagyományos szerep, casework-eltanácsot ad függ össze önkéntes alapon működő interakció nyitottak, változást akarnak a kapó felkészültebbé válik * Pártfogó, szószóló – advocatorszót emel a felhasználó győzni akar a felhasználók érdekében, érdekében segíti őket, hogy hangot adjanak igényiknek * Szükségletek és kockázatok felmérőjea felhasználókkal partnerként * Ellátást szervező menedzserszervez a segítő folyamat tervezésétől az értékelésig (v.ö: problémakezelő és rendszerelemző modellek!) * Társadalmi kontroll megvalóa devianciák kezelését várják el * Képessé tevő – enablertanít a felhasználó önmagát és környezetét * Közvetítő – mediatorközvetít a felhasználók és környezetük között a felhasználókközött * Alkusz – brokera felhasználó és az erőforrások közötti kapcsolatot segíti egyensúly a források és a felhasználók szükségletei között * Kapuőr - gate keepingsegíti a komunikációs csatornák nyitottságát segíti mások problémájában való részvételt * Források előteremtője

Forrás: Bagdy: A segítő kapcsolat pszichológiája

Cél Burgess alapján l. ábra: A dráma háromszög (Choy, 1990, Karpmantől, 1968). II. ábra: A nyertesek háromszöge Áldoz at Meg- mentő üldöző gond osko dó önérvé nyesít ő megseb zett

A szociális munkás, akár individuális ügyekkel, akár közösségi munkával, netán csoportban, egyszóval bármely környezetben dolgozik, belső dialógusaival, reflexióival érzékeny, az emberre fogékony hangszerré teszi önmagát. Enékül az érzékenység nélkül nagyon nehéz jól végezni a szociális munkát, mert hiába vannak megadva a munka keretei, a törvények, rendeletek, szakmai szabályok, a szociális munka mindig emberi kapcsolatokról szól. Emberi érzésekről, problémákról, emberi kapcsolatokról, ahol a szociális munkás fölényben van a klienseivel, vagy a közösségi munka helyszíneinek reprezentánsaival szemben. A külső dialógus tükörképe lesz a belső dialógusnak, mely megadja a résztvevő személyek kommunikációjának alaphangját. (Horváth-Lindberg Judit 2008)

Útravalóul.. „ A képzettség nem azzal alapozódik meg, hogy a diáknak 122 művet kell elolvasnia görögül, hanem azzal, hogy valamilyen módon viszonyuljon ahhoz a világhoz, melyben élünk, megfelelő módon igyekezzen kibontakoztatni azt a gyakorlati bölcsességet, mely lehetővé teszi a célokkal teli értelmes élet megtalálását.” (Josefsson 2002, pp )