TÁMOP „Építő közösségek” 1-2. kör Paradigmaváltás a közművelődésben 2000 – Dr. Németh János stratégiai tervező, vezető főtanácsos, OKM Közművelődési Főosztály Szombathely, szeptember 28.

„ Azt mondani, hogy művelődnünk kell, vagy már a saját életünk során meredek hanyatlás tanúi leszünk, az nagyjából helytálló.” (G. P. Snow) „ Egy pillanatra sem szabad abbahagyni a tanulást. A tanulás is olyan, mint a többi tevékenység: annál eredményesebb, minél többet gyakoroljuk. Aki többet tanul, az újat is könnyebben sajátítja el.” (Marx György)

Paradigmák a felnőtt kori tanulás európai és magyarországi gyakorlatában 1960 – 2010 között 1. Tudományos-technikai forradalom (TTF) ( ) 2. Permanens művelődés (1980 – 1990-es évek közepe) 3. Tudás alapú társadalom (1990-es évek közepe - napjainkig)

Előzmények Alapdokumentumok 1.Felnőttkori tanulás: soha nem késő tanulni. Az Európai Közösségek Bizottságának Közleménye. (Brüsszel, 2006.) 2.Az Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/ek határozata (2006. november 15.) az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról 3.Az Európai Közösségek Bizottságának közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Cselekvési terv a felnőttkori tanulásról. Tanulni sohasem késő

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK STRATÉGIÁJA AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRÓL (2005.) a kormány meghatározta az emberi erőforrás fejlesztésének irányait az Európai Unió tervezésével összhangban a közötti időszakra az LLL alrendszereinek és módszereinek definiálása (közművelődés, felnőttképzés, közösségi tájékoztatás - felnőttkori tanulás, új tanulási formák: nonformális, informálist tanulás)

Önálló tanulás szakképzés felsőoktatás közoktatás Az egész életen át tartó tanulás intézményi alrendszerei (LLL) Formális tanulásNem formális tanulásInformális tanulás felnőttképzés iskolarendszerűIskolarendszeren kívüli közművelődés tájékoztatás intézményei

Önálló tanulás Az egész életen át tartó tanulás és a közművelődés Nem formális tanulásInformális tanulás felnőttképzés közművelődés tájékoztatás intézményei Formális tanulás felnőttképzés

Az „axióma”: Minden képzés tanulási folyamatban realizálja céljait és kompetenciaváltozással jár, de nem minden tanulási folyamat, mely kompetenciaváltozással jár, kötődik formalizált képzési keretekhez. Példák: 1. okj-s, általános, nyelvi képzések, TÁMOP kör 2. klubok, körök, szakkörök, táborok, egyéb közművelődési tevékenységek, TÁMOP kör

Formális tanulás és képzés Szervezett és strukturált közegben (pl. oktatási, képzési rendszer, vállalati képzés keretei között) történő tanulás. A formális tanulás rendszerint a tudás megszerzését igazoló hivatalos elismeréssel (diploma, bizonyítvány) zárul.

Nonformális tanulás és képzés Tervszerű, nem kifejezetten tanulási célzatú, de jelentős tanulási elemet tartalmazó tevékenység keretében végzett tanulás. A nem formális tanulás az alapoktatási és képzési feladatokat ellátó rendszerek mellett zajlik, és általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal. A nem formális tanulás lehetséges színterei: közművelődési intézmény, munkahely, civil és társadalmi szervezetek vagy a formális oktatási rendszerekben folyó tanulás kiegészítése céljából létrehozott képzőintézmények.

Informális tanulás A napi élettevékenység keretében történő, nem feltétlenül tudatos, jelentős arányban indirekt tanulási tevékenység (a családban, munkahelyen, baráti közösségekben, szabadidős tevékenység során, a tömegtájékoztatás által közvetített ismeretek elsajátítása)

A felnőttkori tanulás fejlődése a három paradigma időszakában 1. Paradigma (jellemző: formális tanulás és felnőttképzés) Munkaerő-piaci, szakmaszerző felnőttképzések Munkahelyi képzések, átképzések Nyelvi képzések 2-3. paradigma (jellemző: nonformális és informális felnőttkori tanulás és képzés) A társadalmi integrációt, beilleszkedést elősegítő, a kirekesztés felszámolását célzó képzések Általános érdeklődést szolgáló non-formális (informális) képzések életvezetési kérdések, szabadidő eltöltés, rétegspecifikus, oktatást kiegészítő, közösségfejlesztő, TÁMOP 3.2.3

A felnőttkori tanulás magyarországi intézményrendszere Piaci- vállalkozási szektor I. Paradigma Állami- önkormányzati szektor Nonprofit szektor Kulturális célokat szolgáló gazdasági társaságok Rt. Bt. Kft. Állami önkormányzati Kulturális, közművelődési és közgyűjteményi intézmények Egyesületek, alapítványok, kht. TIT MNT

Paradigmák a közművelődés magyarországi gyakorlatában 1950 – 2010 között utasítás (terv) törvény stratégia

Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztály KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA 2007 – V. A STRATÉGIA PILLÉREI - BEAVATKOZÁSOK V.1. Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés (regionális, kistérségi, önkormányzati szinteken + Agóra-multifunkcionális közösségi központok, IKSZT-k) V.2. A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése (nonformális és informális tanulási formák – „Építő közösségek”) V.3. Az élethosszig tartó tanulás (LLL) szakterületei (Esélyt a munkára, Innovatív szakszerűség) V.4. A kreativitás és önkifejezés alkotói és közösségei V.5. Az info-kommunikációs technológia szakmai megjelenésének formái

Közművelődés az LLL szolgálatában É p í tő k ö z ö ss é gek 10,75 Mrd Ft 1. kör: A közművelődési intézmények felnőttképzési kapacitásának erősítése 3,77 Mrd Ft 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában 6,97 Mrd Ft Szolgáltató közgyűjtemények Tud á sdep ó Expressz A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében 7,64 Mrd Ft Kulturális fejlesztések a TÁMOP-ban Kulturális fejlesztések a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásáért 2,38 Mrd Ft Szolgáltató közgyűjtemények M ú zeumok Mindenkinek Program Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése 1,58 Mrd Ft Központi módszertani fejlesztés 0,43 Mrd Ft Pályázat 1,15 Mrd Ft Digit á lis Tud á sb á zis 1,25 Mrd Ft

Építő közösségek: 1. kör: A közművelődési intézmények felnőttképzési kapacitásának erősítése 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában A) Kulturális szakemberek át- és továbbképzése, e-tanácsadók képzése B) Iskolai oktatáshoz kapcsolódó iskolarendszeren kívüli programok, tehetséggondozás C) Demokratikus jogok gyakorlását segítő kompetenciák fejlesztése D) Digitális írástudás és alapkompetenciák fejlesztése E) Nyelvi kompetenciák fejlesztése Kulturális f ejlesztések a TÁMOP-ban: közművelődés Megjelent: október 25.

Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek I. (húzó ágazatok) a formális oktatást kiegészítő, iskolán kívüli közművelődési programok megvalósítása, szoros együttműködés az oktatási intézményekkel; az egész életen át tartó tanulás nem formális és informális alkalmainak, tartalmainak és résztvevői körének bővítése a közművelődési intézményekben (ifjúság, generációk közötti együttműködés); A felnőttképzés rendezett jelenléte a közművelődésben;

Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek II. (húzó ágazatok) partnerség mindenben (hálózatosodás, civil szféra, közoktatás); szinergia, hozzáadott érték indikátorokkal történő igazolása – kreatív megoldások, folyamatos megújulás; szolgáltató jelleg működési és tartalmi érzékenysége; projektszemlélet beágyazódása a tervező- szervező munkában.

Stratégiai tudatosság, törvényi biztonság Érték vállalás közművelődés irányításábana – ennek kommunikálása (a klasszikus-modern kultúrafogalom mentén – 7 húzóágazat – intenzív egyéni lét multiverzuma (s-o, mag-héj) találkozását elősegítve) Költségvetésből is támogatott Közművelődési intézményekre alapozott Az értékelvű közművelődés alapjai

Aa) alkomponens: A kulturális szakterület szakemberei komplex képzésének kidolgozása és megvalósítása, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzés keretében, új képzés kidolgozásával vagy már létező képzés továbbfejlesztésével. 7 eredményes pályázó 5 Mrd Ft szerződéskötésre 2. kiírás megjelent, illetve a kapuban… Erről már Andrea Néhány adat