Győr-Moson-Sopron megye gazdaságának bemutatása évben dr. Horváth Szabolcs, igazgató NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatósága

A Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatósága kapcsolata  Presztízs Magazin TOP 100 Különszám Hagyományosan évente megjelenő kiadvány a megyei székhelyű vállalkozások TOP-listáival és gazdasági / adózási elemzésekkel főként az adóhatósághoz benyújtott társaságiadó-bevallási adatok alapján.  Adótörvény-felkészítő előadások  Prezentációk, elemzések Adózási témákban, a megyei adózók teljesítményéről, foglalkoztatásról, bevallási adatokról

Győr-Moson-Sopron megye szerepe a nemzetgazdaságban Forrás: KSH

 Földrajzi adottságok, elhelyezkedés Határszakaszok, nyugat-keleti és észak-déli közlekedési folyosók  Infrastruktúra Brno-Bécs-Pozsony-Budapest innovációs tengely, logisztikai bázisok, ipari/technológiai parkok, innovációs/kompetencia központok  Humán kapacitás Oktatás, kutatóközpontok, piaci szereplőkkel együtt működtetett felsőfokú képzések (egyetemi szakok)  Járműipar dominanciája Győr-Moson-Sopron megye sajátosságai Győr-Moson-Sopron a nyugati határmegyék közül a legnagyobb gazdasági és adózási potenciállal bír, de számos szempontból országosan is kiemelkedő.

A megyében egyértelmű a járműgyártás dominanciája, 39 járműipari cég összesen 2.524,6 milliárd Ft árbevételt realizált. A vállalkozások szektoronkénti megoszlása árbevétel szerint Járműipar Egyéb feldolgozóipar Kereskedelem évi társaságiadó-bevallások alapján

A megyei illetékességű adózók évi önadózási teljesítménye 2015-ben a nagyjából változatlan létszámú adózói kör által teljesített megyei kiemelt adó- és járulékbevételek összege meghaladta a 239 milliárd Ft-ot. A határon túli értékesítés belföldinél gyorsabb bővülése és a fokozódó beruházási kedv miatt növekvő áfakiutalást szinte teljes mértékben ellensúlyozta a magasabb foglalkoztatásból eredő szja- és járulékbevétel többlet, továbbá a cégek nyereségének növekedése.

A megye vállalkozásainak üzleti forgalma az áfabevallások alapján években évtől folyamatosan nő az üzleti forgalom, megoszlása évről évre az export irányába tolódik. Az export több mint 90%-a közösségen belülre irányul.

A megye vállalkozásainak üzleti forgalma évben az áfabevallások alapján A megyei illetékességű adózók export-forgalma átlagosan 10,9%-kal, belföldi értékesítésük pedig átlagosan 4%-kal nőtt. A megyei üzleti forgalom növekedése közel kétszerese az országos 4,2%-os átlagnak.

 A megye 10 legnagyobb belföldi értékesítő vállalata együttesen közel 10%-kal 330 milliárd Ft-ra növelte belföldi árbevételét. Ez a megye össz belföldi árbevételének 16,9%-a. A legnagyobb belföldi értékesítés-növekedést (+10,9 milliárd Ft) egy építőipari vállalkozás érte el.  A megye 10 legnagyobb határon túli értékesítője 11,9%- kal milliárd Ft-ra növelte export árbevételét, ami a megyei exportérték 82,3%-a. A legnagyobb exportáló, egy autóipari vállalat 12,6%-kal milliárd Ft-ra növelte külpiaci értékesítését.  A megye 10 legnagyobb beruházója 132 milliárd Ft-ot fejlesztett, amely közel kétszerese (+97,0%) az előző évinek, és a megye összes beruházásának 55,3%-a. A legnagyobb beruházó közel 74 milliárd Ft-ot, 48%-kal többet fejlesztett, mint egy évvel korábban. Tények a megye legnagyobb vállalatairól évben

A munkaviszonyhoz kapcsolódó főbb adónemek alakulása  A személyi jövedelemadó bevételek összege 7,3%-kal bővült évben, amely 1%ponttal meghaladta az országos növekedést.  A társadalombiztosítás bevételei millió Ft-ot tettek ki, mely 6,3%-os növekedést jelent előző évhez képest. A növekedést érdemben a bér- és minimálbéremelés, illetve a járműipari foglalkoztatotti létszámbővítés határozta meg.

A versenyszféra foglalkoztatottságának alakulása Győr-Moson-Sopron megyében  A versenyszféra foglalkoztatottsága 2,2%-kal 143 ezer fő fölé emelkedett, mely ütem elmarad az országos 3,7%-os növekedéstől. Ennek fő okai a megye eleve magasabb gazdasági fejlettségéből adódó viszonylag magas bázis, az alacsonyabb közfoglalkoztatási szint, és a negatív irányba ható foglalkoztatói székhelyváltások. Az említett tényezőkkel korrigált bázisból számított foglalkoztatotti dinamika már 3,6%-os bővülést mutat (közelítve az országos átlagot), és 4,9 ezer fős létszám-növekedésnek felel meg.  A megye legnagyobb foglalkoztatója és 10 közvetlen beszállítója együttesen közel fővel, 5,3%-kal növelte átlagos foglalkoztatotti létszámát.

A NAV 2016-ban évi átalakítás fő irányai:  Hatékonyabb, egyszerűbb, átláthatóbb szervezeti struktúra  Szervezeti szintek számának csökkentése  Adó-vámszakterületi integráció mélyítése  Létszám felülvizsgálat NAV szinten és az egyes szervek szintjén  Gyorsabb információ-áramlás

2016-ra átnyúló átszervezési feladatok  NAV szinten 5%-kal csökkentett létszám február 1-től  új elvárásokhoz igazított új struktúra  új Art.  adminisztratív terhek csökkentése  versenyképesség biztosítása

 „Kétarcú” adóhatóság megvalósítása: Adózó- és ügyfélbarát (önkéntes jogkövetés elősegítése, támogatás) Következetes hatósági fellépés a szándékos adóelkerülés megakadályozására  Új, szolgáltató szemléletű adóhatóság kialakítása: Adóellenőrzések megújítása, ellenőrzési határidők csökkentése, ügyintézés gyorsítása Egységes ügyféli folyószámla nyilvántartás Új NAV szolgáltatások az adózók számára (szja-bevallások; elektronikus kommunikáció kiterjesztése) NAV – évi szakmai elvárások

 Közelebb kell vinni az adóügyintézést az emberekhez, a fizikai elérhetőséget javítani kell  Új NAV honlap, ügyféltípusonként testre szabott felülettel.  Modern kornak megfelelő technikai megoldások az információ átadásban mobil alkalmazások, online ügyintézés alkalmazásának bővítése, népszerűsítése az ügyfeleknél  Hivatalos kommunikáció nyelvezetének egyszerűsítése: határozatok és indoklások szövegét a „laikus” adózók is megértsék; világos legyen, hogy mi a megállapítás és milyen lehetőségei vannak az adózónak a jogérvényesítésre.  A NAV társadalmi elfogadottságának növelése, az adómorál javítása (publikációk, nyílt napok, rendezvények) Ügyfélorientáltság erősítése

NAV jelenlét a megyében, ügyfélszolgálat Soproni fő Kapuvári fő Mosonmagyaróvári fő Csornai fő Győri fő Téti fő Pannonhalmi fő A hét megyei járásban 3 központi ügyfélszolgálat, és 2 kirendeltség található, mellyel a lakosságszám lefedettsége 92%.

 Győr-Moson-Sopron megyében évben közel 162 ezer ügyfél jelent meg személyesen az ügyfélszolgálatokon. A évi átlagos várakozási idő 4-5 perc volt.  A régiós szintű általános tájékoztató rendszerbe 2015 folyamán közel 75 ezer telefonhívás érkezett. Az átlagos várakozási idő 3,6 másodperc, a válaszadási idő átlagosan 4 perc volt.  A Győr-Moson-Sopron megyei Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerben 2015-ben további telefonhívást kezdeményeztek az adózók. Ügyfélszolgálat

Köszönöm a figyelmet!