BME Közösségi gazdaságtan Andor György

BME Ismétlés ›KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS –Koordinációs mechanizmusok –Kapitalizmus –Kommunizmus –Kapitalizmus: többletgazdaság – kommunizmus: hiánygazdaság 20132

BME III. JÓLÉTI ÁLLAM 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN3 ›A kapitalista piacgazdaság újkori, válságokkal kísért fejlődése során, fokozatosan alakult ki. ›Országonként eltérő fogalmakkal jelölik –Németország: szociális állam –Angolszász területek: jóléti állam –Franciaország: gondoskodó állam ›Nincs világos elméleti kerete –Fokról fokra, a kapitalizmust kísérő gazdasági és szociális problémák hatására jött létre.

BME ›A második világháborút követő néhány évtizedben bontakozott ki –A társadalombiztosítási rendszer kiteljesedése, a biztosítottak körének kiszélesítése, illetve az állam által átvállalt feladatkörök növekedése jellemzi. –Beveridge-terv ›Mindenki számára szociális biztonság ›Mindenkire kiterjedő társadalombiztosítás ›Átfogó állami egészségügyi és munkaképességet helyreállító szolgálat létesítését ›Tömeges munkanélküliség elkerülése ›Gyermeknevelési pótlékok 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN4

BME ›USA jelenkori vitáinak példája –A 312 millióból 48 millió amerikainak nincs betegbiztosítása (15%) ›Ez várhatóan 19 millióra csökken le az új törvény miatt –Egyes kimutatások szerint évi 45 ezer ember hal meg mert nincs betegbiztosítása. –A törvény két fontos része már életbe lépett ›Biztosító társaságok nem utasíthatnak vissza valakit, ha már eleve van valami betegsége ›24 helyett 26 éves korig a szülő biztosítását használhatja a gyerek –Egy átlagos fizetésből kb. havi 500 dollár a család betegbiztosítása (pluszt fejenként évi 500 dollár). Plusz minden orvosi vizit 35 dollár, és 15% önrész. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN5

BME III.1. Jóléti állam közgazdasági háttere 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN6 ›Némi leegyszerűsítéssel: –A hatékonyság maximalizálása = GDP maximalizálása ›Egy kormányzati programról akkor mondják, hogy hatékonyságveszteséget idéz elő, ha a munkavégzés vagy a beruházási tevékenység elbátortalanításával csökkenti a GDP-t. –Méltányosság, egyenlőség növelése = forrásátcsoportosítás a gazdagabbaktól a szegényebbek felé

BME III.1.1. Különböző jóléti attitűdök mellett döntések 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN7 ›Induljunk ki abból, hogy a „láthatatlan kéz” maximális hatékonysághoz vezet –A tiszta piacgazdaság, az önérdekkövetés és a verseny ›Más kifejezéssel: a „láthatatlan kéz” Pareto- javulásokhoz, végül Pareto-hatékonysághoz vezet –Vizsgáljuk meg, hogy mi jelentenek ezek?

BME ›Pareto-javulás, Pareto-hatékonyság –Pareto-javulás: valaki(k)nek a helyzete anélkül javul, hogy bárki más helyzete rosszabb lenne. ›Például egy híd építése. Akik később használni fogják a hidat, szívesen hozzájárulnak az építkezéshez. A híd megépítése nekik jó, ha pedig a többieknek közömbös, akkor ez Pareto-javulást jelent. ›Lehetséges, hogy valakiknek kedvezőtlen a híd (pl. annak forgalma miatt), de lehetnek olyan „csomagok”, amik Pareto-javulást eredményeznek (pl. a negatívan érintettek kártérítést kapnak). –Pareto-hatékonyság: már minden Pareto-javulást okozó lépés megtörtént, „csomagot” megszületett, nem lehet már senki helyzetét javítani anélkül, hogy mást hátrányosabb helyzetbe ne hoznánk. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN8

BME –A Pareto-javulás vagy a Pareto-hatékonyság független viszont az egyének relatív jólététől. –Nem érinti az egyenlőség-egyenlőtlenség kérdéseit. ›Pl., ha a gazdagok sokkal jobb helyzetbe kerülnek, a szegények helyzete azonban nem változik, az szintén Pareto-javulás. ›Az ilyen változások értékeléséhez vajon elég annyit mondani, hogy mindenki jobb helyzetbe került? 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN9

BME –Hatékonyság vs. méltányosság alapkérdése ›A gazdagoknak 10 egység (kibocsátás, jövedelem) jut, míg a szegényeknek csak 2. Ez méltánytalan. ›Tegyük fel ezért, hogy a kormányzat 4 egységnyit a gazdagoktól a szegények felé kíván irányítani. ›A folyamat során – a bürokratikus erőfeszítések, a hatékonyság visszaesése stb. miatt – 1 egység jövedelem elvész, így a szegényekhez végül 3 egység transzfer érkezik. Végül a gazdagoknak 6 egységük lesz, míg a szegényeknek 5. ›A méltánytalanság csökkent, de a társadalom kibocsátása is. ›Átváltási viszony (trade-off) érvényesült a hatékonyság (a rendelkezésre álló összes termék mennyisége) és a méltányosság között. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN10

BME ›Különböző társadalmi közömbösségi görbék –De vajon az egyenlőtlenség csökkentése érdekében milyen mértékben érdemes lemondani a hatékonyságról? –Mi van például akkor, ha nem csak 1, hanem 2 vagy 3 egység is elveszne? –Hogyan viszonyítsuk a („gazdag” vagy „szegény”) nyertesek nyereségeit a („gazdag” vagy „szegény”) vesztesek veszteségeihez? –E kérdések elemzéséhez használhatók a társadalmi közömbösségi görbék ›Itt egy közömbösségi görbe olyan társadalmon belüli elosztás-kombinációkat mutat, amelyeket a társadalom azonosan jónak ítél. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN11

BME ›Utilitarizmus –A társadalom jóléte egyszerűen az egyes egyéni hasznosságok összege. –Ekkor a társadalomnak hajlandónak kell lennie arra, hogy akár egy szegény jólétéből is feláldozzon hasznosságot egy gazdag jólétének (nagyobb) növelése érdekében. –A társadalmi közömbösségi görbe egy egyenes. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN12

BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN13

BME –A csökkenő határhasznosság miatt az utilitárius megközelítés sem közömbös az iránt, hogy a gazdagabb vagy a szegényebb gyarapodik 1 egységnyi jövedelemmel. –Azaz, az utilitarista álláspont esetén is indokolt lehet némi termékátcsoportosítás a szegényebbek felé ›De csak addig, amíg a szegényebbeknél jelentkező hasznosságnövekedés nagyobb mint a gazdagabbaknál jelentkező hasznosságveszteség. –Kompenzációs elv ›Az utilitáriusnál ez lép a Pareto-javulás helyébe –A nyertesek hasznosságnövekedése szárnyalja túl a vesztesek hasznosságcsökkenését. –Kompenzáció „elvben” kell, de ténylegesen nem. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN14

BME ›Árnyaltabb megközelítés –Nem mindegy, hogy ki milyen hasznossági szintről indul ›A kisebb hasznosságúak hasznosságának növelése többet ér. –Ekkor a társadalomnak csak akkor kell elfogadnia a szegényebbek hasznosságának csökkenését, ha a gazdagabbak hasznosságának ezzel egyidejűleg sokkal nagyobb növekedése valósul meg. –A közömbösségi görbék itt „görbülnek”. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN15

BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN16

BME ›Egalitárius –Itt az egyenlőség mindenekelőtti. –A legtöbbet az ér, amikor a hasznosságok egyenlők, ahogy ezek ettől eltérnek, a társadalmi jólét csökken. –Itt az összes kibocsátása (szinte) érdektelen. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN17

BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN18

BME ›Rawlsi –John Rawls (Harvard Egyetem) filozófiaprofesszor –Itt egy társadalom jóléte csak a legrosszabb helyzetű egyének jólétén múlik –Itt gazdagok semmilyen mértékű gyarapodása nem ellensúlyozza a szegények szegényedését. –L-alakú közömbösségi görbék 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN19

BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN20

BME ›Az eltérő társadalmi jóléti függvényekből igen eltérő következtetések adódnak. –Az utilitáriusok nem támogatják azt, ha a gazdag embertől a szegény emberhez vezető transzfer túlságosan nagy áldozatot jelent. Azonban a rawlsi és egalitárius megközelítésbe ez is belefér. –Az egalitárius akár a gazdagabbak jövedelmének egyszerű csökkentését is támogatná. –Rawls felfogása messze nem egalitárius álláspont ›Elfogadja azt, amikor a gazdagok sokkal gazdagabbak lesznek, ha a szegények helyzete is javul valamennyire. (Az egalitárius ezt nem fogadja el.) –Rawls azért ellenezte a gazdagok magasabb adóztatását… 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN21

BME ›A jólétek összehasonlítási problémája –Kimondatlanul is feltételezzük, hogy az emberek hasznosságfüggvényei (a termékmennyiségekhez rendelt „örömei”) nagyjából azonosak. ›Vagyis az átcsoportosított termékek jól megragadhatóan átcsoportosított (határ)hasznosságok is. –És ha mégsem így van? ›„Bár nekem a fivéremnél sokkal magasabb a jövedelmem, mégis boldogtalanabb vagyok. Ráadásul, én sokkal jobban tudom, miként kell elkölteni a pénzt. Azaz, a társadalom érdeke is, hogy nekem adjon (még) több pénzt.” ›Hogyan lehetne ezt bizonyítani vagy cáfolni? ›Nincs tudományos alapunk a jóléti összehasonlításokra. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN22

BME –Sokak szerint a közgazdaságtannak csak akkor szabad jóléti értékítéleteket alkotnia, ha egy gazdaságpolitikai változás Pareto-javulást jelent. ›Ezek viszont ritkák –Mások úgy látják, hogy a társadalmi közömbösségi görbék jó keretet nyújtanak ahhoz, hogy a különféle jövedelmi szinteken levő egyének jövedelemnövekedését többféle szemszögből értékeljük, így a közgazdaságtan még használható itt is. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN23

BME ›A megfelelő társadalmi szerződés –A következők szerint képzelhetjük el a társadalmi döntéseket. ›1) Beazonosítjuk a lehetőségek halmazát, vagyis a társadalom számára elérhető változatok halmazát. (Az egyes változatokat az egyének hasznosságszintjeinek alakulásával jellemezzük.) ›2) Ráillesztjük a valamelyik irányzatot (vagy azok valamilyen keverékét) tükröző társadalmi közömbösségi görbesereget. ›3) Kiválasztjuk a legmagasabb társadalmi jólétet jelentő pontot. –Az „irányzat” választása miatt a viták elkerülhetetlenek. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN24

BME –De miként lehetne e vitákat eldönteni, azaz milyen lehet a megfelelő társadalmi szerződés? ›A társadalmi szerződés elmélete, Jean-Jacques Rousseau francia filozófus: Az államot úgy kell tekintenünk, mintha az emberek önkéntesen társultak volna kölcsönös érdekeik képviseletére, azaz „szerződést” írnának alá. –Nézzük meg, hogy néhány filozófus és közgazdász miként válaszol erre a nehéz kérdésre! 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN25

BME –Rawls álláspontja ›A helyes társadalmi szerződés levezetéséhez el kell vonatkoztatnunk az önös érdekektől, amelyek viszont az emberek születési helyzetéből adódónak. ›Az egyénnek még születésük előtt kellene kell képet alkotniuk a társadalmi ügyeket illetően: „Mit tekintenék tisztességesnek a tudatlanság fátyla mögött abban az esetben, ha nem tudnám, hogy Rockefeller lányának vagy egy szegény nőnek születek-e majd?” ›Rawls amellett érvel, hogy az emberek ilyen helyzetben azt az elvet követnék, hogy a legrosszabb helyzetű emberek jólétének maximalizálására kell törekedni, és nem volnának hajlandóak semmiféle kompromisszumos átváltásra. Azaz, a rawlsi álláspontot követnék. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN26

BME –Harsányi János álláspontja ›A tudatlanság fátyla mögött az emberek kockázatokkal szembesülnek, hiszen lehetnek magas vagy alacsony jövedelműek is. ›Kiterjedt vizsgálata az emberek kockázatos helyzetekben való viselkedésének. Reálisnak tűnik, hogy az emberek ilyenkor várható hasznosságukat (jólétüket) maximalizálnák. ›Ebben az esetben az utilitarizmus lenne a levezethető „kívánt” változat. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN27

BME III.1.2. A jóléti közgazdaságtan két alaptétele 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN28 ›A versenyző piacok – bizonyos feltételek mellett – Pareto-hatékony helyzethez vezetnek. –Olyan allokációjához, amikor nincs mód az erőforrások olyan újrarendezésére, hogy valakinek a helyzetét javítva egyidejűleg ne hoznánk valaki mást rosszabb helyzetbe. ›Nézzük meg ezt a folyamatot egy ábrán!

BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN29

BME ›A jóléti közgazdaságtan első alaptétele –A versenyző gazdaság elvezet a görbe valamelyik pontjához, ilyen értelemben tehát egy optimumhoz, egy hatékony állapothoz. –Méltányosság viszont esetleges. ›A jóléti közgazdaságtan második alaptétele –Attól, hogy „nem tetszik” a piaci elosztás, még nem kell lemondanunk a piaci mechanizmusról, mindössze a jövedelem újraelosztására van szükség. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN30

BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN31

BME –A jóléti közgazdaságtan két alaptételének fontos üzenet van ›Meg kell tartani a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos döntéseket piaci alapon, decentralizáltan (nem úgy, mint a kommunista és részben a szocialista törekvéseknél). ›A gazdálkodás tehát a piaci mechanizmusra kell épüljön, de az államnak foglalkoznia kell a megfelelő kormányzati újraelosztás kialakításával. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN32

BME III.2. A jóléti állam dilemmái 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN33 ›Visszatérünk a szabadság témaköréhez –Politikai szabadság: egyet nem értés lehetősége büntetés veszélye nélkül –Társadalmi szabadság: háborítatlan viselkedés, tetszés szerinti tevékenység –Gazdasági szabadság: vállalkozáshoz, tulajdonhoz való jog, különböző áruk közötti választás joga III.2.1. Fogyasztói szuverenitás versus paternalizmus

BME ›Negatív és pozitív szabadság megközelítse –Negatív szabadság: cselekvésünk, választásunk külső kényszertől, befolyástól mentes ›A külső kényszerítő elsősorban az állam ›Itt a szabadság a választás szabadsága –Pozitív szabadság: cselekvésünk akarattal, ésszerűen, felelősséggel hozott döntéseink szerinti ›Itt a szabadság az önmagunk fölötti uralom –Negatív és pozitív szabadság konfliktusa ›A drogfogyasztás tiltása például a negatív szabadság korlátozása a pozitív szabadság érdekében ›A pozitív szabadságot tekintve a „szegény” nem szabad („gazdasági rabszolga”, „gazdasági elnyomott”) 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN34

BME ›A pozitív szabadságért viszont sokszor a negatív szabadság elvesztése az ár –Ehhez el kell fogadni a közösség erőszakát is ›Lehet-e a közösség erőszakának igazolása az, hogy az egyént a szabadság magasabb szintjére kívánjuk emelni? –Még akkor is, ha az egyén szűklátókörűsége miatt erre nem hajlandó… –„Kétélű fegyver” ›Hol legyen a magánélet szabadsága és hatalom zsarnokoskodása közötti határ? 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN35

BME ›A jóléti államban az emberek „akaratuk ellenére” történő segítése is napirenden van –Abból indulunk ki, hogy a fogyasztók hozhatnak „rossz” döntéseket, mert gyengék, tudatlanok, félrevezetettek ›Azaz pozitív szabadsági értelemben nem szabadok –Pl. a dohányosok, a biztonsági öv nélkül vezetők, a rossz szakmát választók… –A kormányzat ilyenkor azért avatkozik be, hogy „felszabadítsa az embereket rossz szokásaik rabsága alól” ›A kormányzati fellépés ilyenkor nem csak az informálásra terjed ki 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN36

BME ›Meritórikus javak –Fogyasztását a kormányzat előírja, mert gyakorinak érzi ezek elégtelen mértékű egyéni fogyasztását ›Pl. biztonsági öv ›Ilyenkor egy adott terméknek a kormányzat más jelentőséget tulajdonít, mint az egyének. ›Paternalista álláspont –Szükség van kormányzati fellépésre, ha a kormány jobban tudja, hogy mi az egyén érdeke ›Fogyasztói szuverenitást hirdető álláspont –A kormányzatnak tisztelnie kell a fogyasztók preferenciáit (a negatív szabadságot). 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN37

BME –Az állam paternalisztikus szerepvállalásának ellenfelei felvetik, hogy milyen jogon erőlteti rá akaratát az egyének egy csoportja (a többség) más csoportokra (a kisebbségre)? ›Ráadásul veszélyes út ez – mondják a paternalizmus ellenzői – mert félő, hogy az állam feleslegesen, zsarnokian is gyámkodni kezd. –Pár más példa: abortusz, védőoltások, egészségügyi szűrővizsgálatok, egészségtelen táplálkozás, szerencsejáték, védőruházat, extrém sportok, teljesítményfokozók… ›Figyelem: a paternalisztikus viselkedés melletti érv más mint az externáliákkal kapcsolatos érvek –Például a dohányzás esete 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN38