Az információs értékláncban bekövetkezett hangsúly változások 1. Alkotás: a szerz ő (szerkeszt ő ) rendelkezik a tulajdonnal, amelyet átadhat a kiadónak (Stephen King) 2. Kiad ó : els ő dleges célja az információ kiválasztása és emészthet ő formában történ ő terjesztése. Ez egyben min ő ségbiztosítást is jelent. A könyvtárak a tudományos kiadványok esetében a márkára (brand) koncentrálnak. ( → folyóiratok min ő sítése) Elektronikus információ esetében nincs fizikai megjelenítés és terjesztés (csak az információs lánc végén jelenik meg fizikailag a képerny ő n) Eredmény: hozzáférést vásárolunk fizikai termék helyett

3. Aggregálás: –A nyomtatott kiadványok esetében a könyvtárak versenytárs nélkül végzik a kiválasztást (a felhasználó számára a szakértelem a min ő ségi biztosíték) –Az elektronikus információ esetében a források egységes szolgáltatási rendszerének kialakítását, menedzselését információs szakemberek végzik → más helyre tev ő dik át az aggregálás 4. Hozzáférés –A könyvtárak szerepe csökken –Használóképzés fontossága –Értéknövelt információs csomagok 5. használat –Hagyományos statisztikák valóságtartalma –Elektronikus tartalmak statisztikai mér ő módszerei sokkal megbízhatóbbak

A pénz mint értékmér ő Az irodalmi (m ű vészeti) alkotások esetében a szerz ő höz jut a pénz A tudományos szerz ő k esetében a cikk (alkotás) megírása nem társul honoráriummal, a kiadónál jelenik meg a haszon. Áttételes haszon a szerz ő esetében. Sikeres pályázatok, intézményi elismerés. Kiadó szolgáltatása: –Az információ terjesztése –Min ő ségi kontroll (lektorálás) Terjesztés különbsége –Könyvesboltotok/ügynökségek árkedvezményei irodalmi alkotások esetében –Csekély kedvezmény tudományos folyóiratok terjeszt ő i ügynökségeinek

Lázadás a folyóirat kiadók ellen Alapvet ő ok: az elektronikus folyóirat csomagok gerjesztik az áremelkedést Nyílt hozzáférés kezdeményezése: paradigmaváltás a tudományos publikálás területén: –Saját archiválás –Alternatív folyóiratok Projektek: –BioMedCentral (2000-t ő l) a cikkeket elhelyez ő intézmények tagdíj formájában tartják fenn –Public Library of Science (PLoS): a köztámogatási forma egyik markáns példája (180 ország 30 ezer kutató) –HighWire Press: University of Stanford önálló részlege (magas impakt faktorú folyóiratok 200-ból 71) –Project Muse: John Hopkins Univ: bölcsészettudományok

Konzorciumi kezdeményezések 1.Alulról induló kezdeményezések (könyvtárak együttm ű ködése egyes adatbázisok vagy elektronikus információ források beszerzésére), amelyek kés ő bb válnak a nemzeti könyvtárpolitika által felkarolt és támogatott programokká (Észtország, Görögország). 2.Nemzeti könyvtár- vagy tudománypolitikai programok keretében m ű köd ő kozorciumok hozzárendelt támogatási forrással. (Ausztrália, Kanada, Finnország, Egyesült Királyság, Dánia). 3.Konzorciumi el ő nyök: 1.El ő nyös szerz ő dések szállítókkal (pl. könyvek szállítása teljes feldolgozással) 2.Jelent ő s árengedmény könyvekre

Elektronikus tartalom konzorciumi hozzáférése A folyóiratok és elektronikus tartalmak esetében nem érdeke a kiadónak az árcsökkentés vagy a kedvezmény érvényesítése. A klasszikus piaci viszonyok nem érvényesülnek (jelent ő s ár csökkentés esetében nem növekszik az el ő fizetés arányosan, és fordítottan sem) → csak saját profitjukat csökkentenék Kiadói politika: termékr ő l a szolgáltatásra való átállás

El ő nyök Hátrányok 1.szakasz: nyomtatott+elektronikus pótdíj Viszonylag egyszer ű konstrukció. Elfogadható ár- érték arány Nincs kedvezmény régi el ő fizet ő knek 2.szakasz: elektronikus verzió az árképzés alapja+ nyomtatott pótdíj Elektronikus el ő fizetésen alapuló, jelent ő sen csökkentett nyomtatott ár (DDP) Bonyolultabb adminisztráció, nem áttekinthet ő el ő fizet ő i címlista (egyéni print el ő fizetés) 3. Szakasz (Big Deal): kiterjesztett tartalom elérés Az el ő z ő év nyomtatott el ő fizetésére alapozva egy bizonyos %-ért az összes szolgáltatott tartalomhoz való hozzáférés nem lehet lemondani, jelent ő s a nem használt folyóiratok száma (a csomag 30%-ára esik a használatok 80%) 4.szakasz: értéklapú árképzés kötöttségek nélkül Egyéni vagy célzott összeállítású kisebb tartalom csomagok el ő fizetése az intézmény igénye szerint Kisebb, speciális érdekek könnyen sérülhetnek. Az egyes résztartalmak értéke irreálisan magas lehet

Nemzetközi EISZ modellek Könyvtári Konzorciumok Nemzetközi Szövetsége (International Coalition of Library Consortia - ICOLC)  a szövetség 1966 óta létezik, már több mint 200 tagja van (Észak-Amerika, Dél-Amerika, Európa, Ausztrália, Ázsia és Afrika)  évente ülésezik (Amerika/Európa)  feladata: tájékoztatás az új elektronikus információ forrásokról,  a kiadók és szolgáltatók árpolitikájáról  párbeszéd kialakítása a kiadók és konzorciumok között

 Az ICOLC 2004-ben kiadott ajánlásai az elektronikus információ kiválasztására és beszerzésére:  az állandó és archív hozzáférés biztosítása (a folyóirat más kiadóhoz kerül, vagy egy kiadót teljes mértékben megvesznek)  megfizethet ő információ (csökken ő egység szerinti ár)  használati statisztikák fontossága  új modellek a széleskör ű hozzáférésre

Új üzleti modellek Az üzleti modellt a gy ű jtemény új definíciójára kell alapozni, ahol a könyvtárak szerepe e tartalom meg ő rzésében rejlik Az árképzésnek az elektronikus verzió esetében nem a nyomtatott folyóirat árából kell kiindulnia Az elektronikus és nyomtatott termék csomag nem lehet az egyetlen ajánlat a vásárlásnál A folyóirat megrendelés letiltásának eltörlése A nagy csomagok esetében az árképzést használat alapján kell végezni (nagy használatú folyóiratok ára magasabb, ritkán használt tételek járulékos költségeinek csökkentése Állandó és archív hozzáférés biztosítása Az információ elérés biztosítása a legszélesebb körben: lehet ő vé tenni a szerz ő i archiválást és a megjelent cikkek elérését az ön-vagy intézményi repozitóriumokból