„A hazai LLL helyzet feltárása és elemzése” című pályázat (2008-2009) Kutatás a „Szak- és felnőttképzési kutatások támogatása” című pályázat keretében.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Munkaerő-piaci Alapból támogatja” Záró konferencia június „ Új esély:
Advertisements

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Ruska Mónika – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat - Fiatalok Lendületben Programiroda.
GINOP / „Út a munkaerőpiacra" GINOP Ifjúsági Garancia program A Veszprém Megyei Kormányhivatal részprojektjei 2016.
Áttörés a hazai távközlésfejlesztésben A Matáv első évtizede Hogyan nőtt a hitelünk? Az út finanszírozása ( ) Készítette: Kis Péter.
Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
Az új közbeszerzési törvény megalkotásának körülményei, várható jövőbeli változások május 26. Dr. Kovács László Miniszterelnökség Közbeszerzési Szabályozási.
A Non-Profit teljesítménymérés problémái (mérési és fejlesztési lehetőség) Márkus Gábor CVS, PVM, TVM, igazgató Stúdium Kft. Oktatás és Projekt menedzsment.
AZ ISKOLA–EGÉSZSÉG KÖZPONT – FORMA ÉS TARTALOM A TÁMOP KIEMELT PROJEKT KÖZNEVELÉSI ALPROJEKTJÉNEK CÉLJAI, A MEGVALÓSÍTÁS MÓDSZEREI ÉS A SZAKMAI.
TÁMOP program a Dél-alföldi Régióban Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ.
A MEGALAPOZÓ KUTATÁSOKRÓL A felsőoktatás és a munkaerőpiac kongruenciájának mintázatai Jancsák Csaba PhD SZTE JGYPK AHI ATT TÁMOP A/1-11/
A képzett szakemberekért AZ ÖNÉRTÉKELÉS FOGALMA, LÉNYEGE, SZEREPE A MINŐSÉGFEJLESZTÉSBEN 3.2. előadás.
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat Opponáló gondolatok Hablicsek László és Kutas János zárótanulmányához Készítette: Dr.
Intézmények közötti egyéni átvezetést segítő programok.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET 2007 Menner Ákos. A minőségfejlesztés intézményi ritmusa Önértékelés 2006 Önértékelésből származó fejlesztési célkitűzések.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
„ Tágas városom kis lakásra cserélem” Hajléktalanok önálló lakhatásának elősegítése, munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP /
Oktatói elvárások, oktatói vélemények a hallgatókról Cserné dr. Adermann Gizella egyetemi docens DUE.
Projekt módszer óvodai alkalmazásának egy lehetséges változata Encsen „Jó gyakorlat” bemutatása Sárospatak, Léportné Temesvári Ildikó és Zsiros.
A „Mintaprogram a minőségi időskorért” Pilote Project for Quality Ageing Az idősgondozás Magyarországon, elvek, szabályok, gyakorlat, intézmények Brettner.
Az Európai Unió fogyatékosügyi stratégiája Szombathely, június 22.
A év értékelése és a év újdonságai
A székesfehérvári fiatalok helyzete
A szakiskolák aktuális problémái
Work-based Learning in CVET Az ALFA KISOSZ Érdekvédő és Képző Egyesület szerepe a projekt megvalósításában Előadó: Czibula Zoltán igazgató ALFAKÉPZŐ.
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
Reflexiók a társadalmi és a nonbusiness marketing fogalmi kérdéseihez
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
Az „első lépés” TÁMOP
TÁMOP / „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)”
Adottságok tényszerű megfogalmazása 4.6. előadás
LEHET JOBB A GYEREKEKNEK!
Pedagógus szerep és változásai
Új továbbképzési lehetőségek tanároknak és oktatóknak
Kihívások a LEADER program eredményes végrehajtásában
„Csellengő fiatalok” Az ifjúságpolitika komplexitása
Mayer József Budapest február 27.
Hogyan lett Szentgotthárd energiaváros?
A lifelong guidance (LLG) rendszer magyarországi megalapozásának kvalitatív vizsgálata (6 fókuszcsoport) július Kovács Attila
A közigazgatással foglalkozó tudományok
D Á N I A 2007.november Készítette: KOVÁCSNÉ NAGY MÁRIA.
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Kompetenciák az osztott tanárképzésben
TOP SO „Foglalkoztatási paktum Barcs és térségében” A Foglalkoztatási stratégia célrendszere tervezett programok BARCS VÁROS.
A MOTIVÁCIÓ SZEREPE ÉS HATÁSKÖRE A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A FELSŐOKTATÁSBAN
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Mátészalka
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet fejlesztési projektjei az iskolai egészségfejlesztés területén DR. TÖRÖK KRISZTINA.
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM
1993-as közoktatási törvény
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Konferenciája
Projektmunka Földrajzolok
HHR.
A Nemzeti Pályainformációs Portál
Diplomás kompetenciák elégedettség a munkával
Bemutatkozik az iskolapszichológus
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése – Életpálya-tanácsadás Csanádi Nikolett Hényel Anett.
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM
főigazgatóhelyettes, NSzFI
A villamos installáció problémái a tűzvédelem szempontjából
Környezeti Kontrolling
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése – Regionális workshop Zétényi Ákos.
Új pályainformációs eszközök - filmek
Zanáné Haleczky Katalin október 09.
Stratégiai emberierőforrás-fejlesztés
ÉRINTŐ Sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrációs programja óvodától a munkába állásig TÁMOP A/
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Együtt Nyírbátorért Helyi Közösség
LIA Alapítványi Ált. Isk. és Szki. Piliscsabai Tagintézménye
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
Előadás másolata:

„A hazai LLL helyzet feltárása és elemzése” című pályázat ( ) Kutatás a „Szak- és felnőttképzési kutatások támogatása” című pályázat keretében Dr. Habil Kálmán Anikó

A kihívás: Az UNESCO eredeti « Lifelong Education » koncepciója maradjon a mai LLL politika lényege, magja : az oktatásba tartozzon bele minden tanulás, ne csak a formális, hanem a nonformális és informális is Az UNESCO eredeti « Lifelong Education » koncepciója maradjon a mai LLL politika lényege, magja : az oktatásba tartozzon bele minden tanulás, ne csak a formális, hanem a nonformális és informális is Innováció és kreativitás kell az oktatásügyben Innováció és kreativitás kell az oktatásügyben A tanulás az élethez alkalmazkodjon, az oktatásigazgatás pedig a tanuláshoz A tanulás az élethez alkalmazkodjon, az oktatásigazgatás pedig a tanuláshoz Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

A változás: "Nem lehet folyamatosan ugyanazt csinálni és új eredményeket remélni„ 2010 és 2020 között demográfiai válság lesz 10 év alatt 10%-al fog csökkenni a éves fiatalok száma! Egyre kevesebb fiatal és egyre több felnőtt tanulónk lesz JÁN FIGEL' (Európai Bizottság): "When Change stops – Life stops" Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

EU felmérés: LLL Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens EU 2010 cél = 12.5% Magyarország 2000 – 2,9% 2007 – 3,6% Az oktatásban-képzésben résztvevő felnőttek aránya % of adults in education and training

EU felmérés: LLL Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Magyarorsz ág + 0.7% Svédország % EU %

EU felmérés: LLL Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Moving further ahead  Austria  Denmark  Finland  Norway  Slovenia  Sweden  UK Losing momentum  Iceland  Netherlands Catching up  Czech Republic  Croatia  Cyprus  Estonia  France  Germany  Ireland  Lithuania  Luxembourg  Malta  Portugal  Romania  Slovakia  Spain  Turkey Falling further behind  Belgium  Bulgaria  Greece  Hungary  Italy  Latvia EU 2010 benchmark = 12.5% Below EU Benchmark Above EU Benchmark

A kutatás célja és feladatrendszere az egész életen át tartó tanulás nonformális és informális tanulás szintereinek feltérképezése, a jó gyakorlatok számbavétele, a felnőttkori tanulási attitűdök, személyes és társadalmi motivációik vizsgálata, a formális képzés nonformális és informális tanulásra kifejtett hatásának feltárása és elemzése, Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

A kutatás célja és feladatrendszere (folyt.) a tudásfogyasztás jellemző színtereinek, szokásainak és a felnőttkori tanulásba való bevonhatóság feltételeinek és színtereinek számbavétele, a nemzeti LLL stratégiai célkitűzések validitásának felmérése a működő hazai gyakorlat tükrében, a támogatási politika továbbfejlesztésére szóló javaslatok megfogalmazása az empirikus felmérés eredményeinek tükrében, Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

A KUTATÁS MÓDSZERTANA-létszám 2347 teljes adat 27 főnél fókuszcsoportos interjút végeztünk, a tudásszínterek és fogalmak differenciálásának mérésére 31 oldalas kérdőív Online/papíralapú 323, Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Célcsoport: Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Pedagógus szakma: Közoktatás-vezető, műszaki pedagógus Felnőttoktatási szakértő Regisztrált munkanélküliek (Munkaügyi Központok bevonásával) Az álláskeresőkre irányuló felméréssel a szakképzetteket, illetve a legalább középfokú végzettségűeket. Pályakezdő munkavállalók. SZTÁV ZRT : PILOT projekt(324 adat)

HIPOTÉZISEK, MEGÁLLAPÍTÁSOK Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens 1.A tanulást csak a belső motiváció, azaz a megértésre törekvés és a problémagondolkodás teheti önfenntartóvá, folyamatossá. 2.Az otthoni, lakóhelyi, munkahelyi környezetben a folyamatos tanulásnak, még a távtanulásnak is sok erőforrása megtalálható vagy rövidtávon megteremthető jobb elosztás, koordináció, szervezés esetén, különösen akkor, ha minél több „tanulási centrum” kialakítására koncentráljuk azokat, és erőforrásként fejlesztjük tanulási és tanítási kultúránkat;

HIPOTÉZISEK, MEGÁLLAPÍTÁSOK (folyt.) Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens 3. Szükség van az LLL stratégiájának megújítására, de jogalkalmazási, és különösen jogértelmezési hagyományaink és szokásaink meg kell, hogy változzanak ahhoz, hogy hasznát vehessük; 4. Teamek, partnerség és hálózatok nélkül nem lehetséges sikeres tanulás a 21. században, de a hagyományosan hierarchikus és hatalomorientált szervezeti kultúránk nem támogatja ezek elterjedését, mint ahogy egyéb, Európa számára fontos dolgot sem, pl. az „empowerment”-et;

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens A felnőttkori tanulás legfőbb ösztönzője, hogy segítségével új helyzetek és problémák oldhatók meg. 10 választóból 7-nek ez a véleménye. Ugyanennyien hivatkoznak a tanulási kényszerre, a munkahelyváltozásból következő új ismeretek megszerzésének szükségességére (mintegy a fele).

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens A tudásszerzés „öncélú” öröme a megkérdezettek 1/3-át készteti felnőttkorban tanulásra.

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Tanulási szokások 1.

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Tanulási szokások 2.

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Az egyéb informális tanulás során elsajátított készségek

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Az egyéb informális tanulás során elsajátított készségek

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens A szabadidős tevékenység szerepe

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens A tanulási formák

Saját motivációjuk Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Első helyre a „papír”- főként a felsőoktatásban megszerezhető- diploma kerül (közel 80 %) Általában is népszerűbb a formális oktatás, közel 60 % tervezi, hogy a közeljövőben új vagy újabb diplomát szerez. A nem formális képzések népszerűsége csekély (10 % alatt) ennek oka: hogy a munkahelyeken is a „papír” a döntő.

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens A tanulási motivációk

Hatékonyság Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Míg a hatékonyság megítélésénél inkább a munkahelyi nem formális képzés hatékonyságát hangsúlyozzák, másfél-kétszer több a képzés hatékonysága a munkavégzés szempontjából, de a képesítés felhasználhatósága is sokkal jobb, mint a saját kezdeményezésekre vállalt oktatásban.

Hatékonyság Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Munkahelyi képzés jellemzői Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Az egyéni-és munkahely- szervezte lehetőségeket rendre hatékonyabbnak értékelik, mint a formális („állami”) oktatást.

TARTALMAK Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Legfontosabbnak a szakmai ismeretszerzést, az informatikai és idegen nyelvi képzést tartották, ez a „hármas” a felnőttképzés legnépesebb, kitüntetett irányaiba mutat. A részvétel némileg eltérő, míg 2/3-uk szakmai irányban képezte magát, több mint 20%-uk társadalmi kérdésekkel, személyiségük fejlesztésével, idegen-nyelv tanulásával foglalkozott. Pozitív viszonyulást jelez, hogy új és általános ismereteket és képességeket sajátítottak el a munkavégzésükhöz, valamint az informatika újdonságaival is lépést tartottak

Közösségi tevékenység Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Külön figyelmet érdemel a szervezetben közös tevékenység során történő informális tanulás. Úgy látják, hogy így főként a kommunikációs és interperszonális készségeiket fejlesztik (70 % felett) %-uk a társadalomismeretet, a szervezési és a műszaki készségeket említette, mint a közösségben elsajátított informális tanulás eredményét. Az együttes tevékenység során bekövetkezett fejlődést 60-75%- uk a gyakorlati készségek és a szociális készségek, a szervezet, barátság, valamint a szabadidős és hobbi területeken tapasztaltak %-uk jelölte a sport, kultúra, egészség, pénzügyek, környezetvédelem és politika területét, ebben a sorrendben.

Az egész életen át tartó tanulás hazai fejlesztésének stratégiai irányai Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens A megkérdezettek részben ismerik a legfontosabb stratégiai irányokat, a tanulásra ösztönző legfontosabb tényezőnek a munkát tartják. Leginkább az egyes formák formális-nem formális-informális hatékonyságának megítéléséből következtethetünk arra, hogy a „bizonyítványszerző” formális oktatás „hasznát” jóval kevésbé becsülik, mint például a munkavégzés során szerezhető informális ismereteket.

Az egész életen át tartó tanulás paradigmája Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Nagyon fontos a nem formális, munkahelyi képzések erősítése mellett az informális tanulási módszerek elsajátításának propagálása. Olyan technikák tanítása, mely a mindennapi spontán tájékozódás során szerzett ismereteket is beépíti a tudás- szerkezetbe. Ezt az új tanulási módszereket is igénylő, kompetencia- központú szemlélet segítheti annak elérését, hogy a merev, ismeretközlő-visszakérdező felnőttképzés gyorsabban alakuljon át. Úgy tűnik,, sem a képzések, sem a képzők képzései nem munkálták ki még átütő sikerrel alkalmazható módszereket.

Az egész életen át tartó tanulás társadalmi és gazdasági környezete Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Az egyén szembetalálja magát a választás nehéz feladatával, nem ismeri fel a piac-változásait, gyakran „divatos” irányokat választ, nem ismeri fel az akkreditált képzések jelentőségét. A számítógépes és a nyelvi képzés területén a legjobb a helyzet, igazolhatjuk azzal is, hogy a formális képzésekhez itt kapcsolódnak a legjobban a nem formális megoldások. Érdekes, hogy az informális ismeretszerzés már inkább csak az informatikában szokásos, megkérdezetteink nem hivatkoznak például az egyre könnyebben hozzáférhető idegen nyelvű csatornákra vagy külföldi utazásokra a nyelvtanulásban.

Az egész életen át tartó tanulás stratégiájának prioritásai Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Az oktatás-képzés esélyteremtő szerepe erősödött ugyan az elmúlt években, de mindkét oldalon: a munkaadók és munkavállalók részéről is jelentkeznek feladatok. Az a tény, hogy egy állás elnyeréséhez vagy a munkahelyi előrehaladáshoz a kapcsolati tőkét látják a legfontosabbnak arra figyelmeztet, hogy a pályázati úton elnyerhető állások körüli követelmények ma sem eléggé transzparensek. Több és hatékonyabb erőt kell fordítani a követelmények ismertetésére, a minőségbiztosítás szabályainak alkalmazására.

Az egész életen át tartó tanulás megközelítése és kulcsterületei Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Az alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztésének első és legfontosabb területe a közoktatás ahhoz, hogy az egyén az egész életen át tartó tanulás részese lehessen, csak kivételes esetben indulhat el „önerőből”. A megkérdezettek nagyobbik része egyetemet vagy főiskolát végzett, így részben birtokába kerültek azok a jártasságok és készségek, melyek megalapozhatnak egy új tanulás-kultúrát. Új problémaorientált megközelítést kellett elsajátítani, technikákat feltárni és gyakorolni. A helyi szinten kialakítható „szövetségek” – a iskolák és a nem formális szerveződések, a civil világ együttműködése véleményünk szerint még sok tartalékkal rendelkezik. A folyamatos együttműködés akár új képzési formákat is eredményezhet, mind a munkavégzés, mind az életminőség javítása területén.

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Ajánlások és javaslatok 1. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Szemléletváltás és változtatás A LLL gondolkodás középpontjában jobbára a szervezeti megoldások, maguk a feltételeket biztosító szervezetek álltak. A TANULÓ ÁLLAMPOLGÁR koncepció erősítése segítene kilépni ebből a körből és sok olyan terület is beemelhető lenne, ami eddig nem. A civilizációs hátrányokkal, hiátusok leküzdése (pl. egészségügyi felvilágosítás, vagy környezettanulmány) – gazdálkodás.

Ajánlások és javaslatok 2. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Mindehhez másfajta „pedagógia” kell! Nem elégséges az ismeretterjesztés medializált világunkban, a TAPASZTALAT lendítheti az ügyeket.

Ajánlások és javaslatok 3. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens A LLL-ből az informatika és a nyelvtudás az, ami a köztudat része lett. Csakhogy, mint célokról, többet kellene erről gondolkodni! A munkahelyek pl. kérik a nyelvvizsga papírokat, de az így szerezhető tudást is!

Ajánlások és javaslatok 4. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Az informális tanulás szerepének sokkal intenzívebben kell növekednie. Ehhez új fajta módszerekre van szükség,melyekkel már iskolás korban tanítani lehetne? A társadalomelemzés könnyen-gyorsan elsajátítható/bár olvasni azért nem árt, ha tud az alany. A különböző korú és iskolai végzettségű alanyokhoz más és más módon lehet ezeket az ismereteket eljuttatni.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens BME GTK Műszaki Pedagógia Tanszék